2010. Október hó
2010.október 3.
Délelőtt bicajozás az Öreghegyen, ebéd Anyósoméknál, délután móri bornapok. Kürtőskalács. Körhinta. Jó volt!

2010.Október 07.
Pannus ma öt hónapos.
A legtöbb baba
·a színeket képes megkülönböztetni
·átfordul a hasáról a hátára
·elfoglalja magát, kezével, lábával játszik
A babák fele
·odafordul a hangok, a beszédforrás felé
·figyel a nevére
Néhány baba
·megtámasztva próbál ülni
·tárgyakat szájához viszi, tapintja
·már előfordulhat, hogy idegenek előtt szorongani kezd
A fejét már mindig stabilan tartja. Hasra fordul, van, amelyiküknek már visszafordulni is sikerül. Háton fekve is megpróbálja felemelni a fejét. Felültetve rövid ideig támaszkodva ülhet. Álló helyzetbe húzva súlyát jelentős ideig még nem tartja meg, ezért nem is szabad felállítani. Ölben tartva is gyakran kirúgja magát, próbál felegyenesedni. Hangokra, beszédre odafordul, figyel, nevét esetleg felismerheti. Minden tárgyat megfog, ütögeti, gyűrögeti, és mindent a szájába vesz. A nagyobb tárgyakért két kézzel nyúl.
Egytagú hangokat ejt, ezeket ismételgeti, gőgicsél. Mosolygó arckifejezésre visszamosolyog, a komoly szigorú arcra elszomorodhat, sírni kezd. Ettől könnyen el lehet téríteni, énekre, mondókákra ismét vidám hangulatú lesz. Egyelőre azonban még csak a hanghordozást ismeri meg. (Érdemes kipróbálni: mondjunk neki ugyanolyan hangsúllyal különböző szavakat, hogy mindegyikre ugyanúgy reagál-e.) Öltözésnél próbál segíteni.
Szinte minden baba erősen nyáladzik, ami aztán eltart néhány hónapig, sokszor kellemetlen nem alvásos időszak következik a fogzáskor. Ritkán már kibújhat az első foga, vannak ugyanakkor olyan csecsemők, akiknek csak 10-12 hónapos koruk körül nőnek ki az első fogai. Ha megduzzad a baba ínye, adjunk neki gumikarikát, hogy rágcsálhassa, és gyakran masszírozzuk az ínyét az ujjunkkal. Megoszlanak a vélemények arról, hogy a fogzással együtt járhat-e a láz vagy az orrfolyás. A tapasztalat szerint más okkal nem magyarázható láz, lazább székletek előfordulása része lehet a fogzásnak, természetes azonban, hogy ezen tünetek előfordulásakor gyermekorvosi vizsgálatra is szükség van valamilyen betegség kizárása céljából.
Ha még nem forog, támasztás nélkül rövid időre sem ül meg, hangokra nem fordul oda, háta mögött közepes erővel, majd suttogva mondott szavakra sem figyel, mindenképpen érdemes gyermekorvosnak megmutatni. Ebben az esetben szükséges lehet a látás- és hallásvizsgálat is.
forrás:babaszoba.hu
Hasáról a hátára egyre ügyesebben átfordul, fordítva még nem megy. Ha tele a pocak és üres a pelus, akkor szépen eljátszik egy darabig önállóan. Mindent megfog, megkóstol. Most mintha kevésbé folyna a nyála, mint pár hete, de azért megfigyelhető. Háton kúszásban profi, figyelni kell, nehogy lekoppanjon a feje a szivacsról. Rengeteget mosolyog, ha van társasága, beszélget is.
Hallásvizsgálat folyamatban van, intéztem időpontot 14-én 11 órára Budapestre az Edukidhez, ez egy magán halláscentrum, de el tudnak végezni minden szükséges vizsgálatot. Lesz egy szubjektív vizsgálat és az objektívek közül elvégzik az otoacustikus emissio-t és a tympanometriát. A BERA-t csak akkor, ha az előzőek alapján szükségét látják. Jó lenne, ha addig nem kellene eljutnunk és már előbb kiderülne, hogy nincsen semmi baj.
2010.Október 06.
Kis nyüglődés elváláskor, de sírás nem volt. Öltözködéskor sok kisgyerek összejött, lányok már barátkoznak, huncutkodnak a többiekkel, úgy néztem, hogy befogadták őket a gyerekek. Ez nagyon jó érzés nekem.
Közben nyomozok Panna ügyben, beszéltem egy BMC-s ismerőssel, neki koraszülöttség miatt volt a lányánál hallásprobléma, de mára rendeződött. Javasolta, hogy a BERA-t mindenképpen végeztessük el, de a Heim Pállal fenntartásai vannak. Nekik rosszul mértek anno és a hallókészüléket sem jól állították be. Végül ők Münchenben találtak jó megoldást. Hm…
A lány, akivel beszéltem, azt is elmesélte, hogy Ő sokáig azt hitte, hogy hall a kislánya, mert ha a pelenkázón énekelt neki, mindig mosolygott. Aztán, amikor kiderült, hogy baj van, akkor eltátogta némán, ugyanazzal a mimikával és a kislánya ugyanúgy mosolygott rá. Azóta nem tudom kiverni a fejemből, állandóan ott motoszkál a gondolat, hogy mi van, ha Panna még sohasem hallotta a hangomat, nem hallotta, ha énekeltem, mondókáztam, amikor elmondtam, hogy milyen gyönyörű és hogy mennyire szeretem. És mi van, ha soha nem fogja hallani…
Panna tegnap délutánra tökéletesítette a hasról hátra fordulását és bőszen gyakorolja is. Ha hasra teszem, rövidesen át is pördül, mert úgy szabadok a kezei, hason meg még szüksége van hozzájuk a támaszkodásra és nem tud játszani.
Délután a belvárosban bicajoztak a csajok. Panna Ati hátán hordozódott, mikor is összetalálkoztunk a hordozós hét résztvevőivel, teljesen ki is ment a fejemből. Pedig van programfüzetem.
2010.Október 05.
Reggel megint nem volt sírás!
Ma volt a bábszínház, de erről nem tudtam meg sokat, állítólag nem voltak benne állatok, ill. egy nagycsoportos kislány szerint „olyan bábszínház volt, hogy csak zenéltek”, a lányok szerint bácsik zenéltek, óvó nénivel nem tudtam beszélni, majd holnap kifaggatom. Egész délelőtt nyomoztam, hogy hogyan tudnánk előbb megejteni a vizsgálatokat. Heim Pálba van időpontunk október 27-re fülészetre, de audiológiára saját orvosuk beutalója kell, a BERA-t nem csinálják meg az itteni orvos vizsgálatkérője alapján. Tehát gondolom, ott majd kapunk időpontot megint későbbre, és lehet, hogy itt előbb bejutunk, de a gyerekorvosunk szerint, ha itt találnak valamit, akkor úgyis a Heim Pálba küldenek konzíliumra, szóval nem felesleges felmenni. Találtam még egy halláscentrumot Budapesten, ahol foglalkoznak ilyen kicsi gyerekekkel is, de még nem tudtam velük felvenni a kapcsolatot. Elég vacak lelkiállapotban vagyok, tudnék egész nap sikítozni, de Panna és a csajok miatt tartom magam. Mondjuk, ha decemberig nem alszom éjszakánként, azért az húzós lesz…
Délután óvódásoknak való foglalkoztató füzettel dolgoztunk, matricákat ragasztottunk, párokat kerestünk, színeztünk. Lili nézhetett egy kis mesét is, most Dora a menő.
Panka almát kóstolt ma két szopi között, hát volt szemöldökráncolás, fintorgás, nyelvvel kifelé tologatás, majd próbálkozunk még.
2010.Október 04.
Reggel nem volt sírás az oviban!
Még mindig nincs a lányoknak Gyöngyvirágos pólójuk, pedig ezer éve befizettük, megrendelték és a héten ebben kellene lenni, az állatok világnapja miatt.
Tizenegy ötvenre mentünk Pannival a fül-orr-gégészetre. Mint kiderült fél órát rossz helyen vártunk, mert nem oda írtak be a kartonozóban, ahová mondták. Végül egy nagyon kedves doktornőhöz kerültünk. Sajnos egyetért velem abban, hogy Panna bizonytalanul reagál a hangingerekre. Háta mögött fém spatulákat csörgettek és egyáltalán nem kereste a hang forrását. Cserébe viszont elvarázsolt mindenkit, mosolygott, huncutkodott. Kaptunk beutalót audiologiai vizsgálatokra, így le kellett menünk két emelettel lejjebb. Ott is próbáltak mindenféle zajt kelteni, nem sok sikerrel, mondjuk eddigre már éhes és fáradt volt Pancika. Itt is azt mondták, hogy nem jó jel, hogy nem reagál, de ugye ezek szubjektív vizsgálatok. Ehhez képest december elsejére kaptunk időpontot a vizsgálatokra. Teljesen kétségbe vagyok esve, abban reménykedtem, hogy elmegyünk, és majd megnyugtatnak, hogy nincs semmi baj és közlik, hogy túlaggódom a dolgokat. Ehhez képest a legrosszabb rémálmaim felé haladunk, már megint. Nem akarom!
Lányokért sem értem volna oda időben, így Anyut kértem meg, hogy munkából hazafelé ugorjon be az oviba, de nagy rohanással végül ott voltam, mire felöltöztek, hazafelé már együtt jöttünk.
Délután még elmentünk boltba, játéktartó dobozt vettünk Panninak és madáreleséget, mert megígértem a lányoknak, hogy készítünk madáretetőt és télig még ideszoktatjuk a madarakat.
Esti fürdésnél Lili közli Attilával, hogy nem szeretne másnap oviba menni. Természetesen Dorka is azonnal csatlakozik a mozgalomhoz. Kérdezem tőle, hogy nem jó az oviban? NEM. Miért? NEM JÓ, NEKEM CSAK AZ ANYA FIJOM, MEG APA, MEG A PANNA!




2010.október 2.
Lányok elmentek Anyuékkal Siófokra és Enyingre, mi pedig egy kicsit rendbe szedtük a lakást, persze fél órával azután, hogy hazaértek a lányok, már nem látszott ebből semmi. Mert feltétlenül apró darabokra kellett vagdosni néhány jegyzetlapot. Mert valahogy kiborult egy csomag pötyi. A földre került néhány könyv. Ez meg az. De már nem idegeskedem rajta. A zsenik átlátnak a káoszon. Én meg majd pakolok, ha lefeküdtek a gyerekeim.
Előpakoltam Panninak a téli cuccokat, hihetetlen, hogy ezeket a ruhákat a lányok akkor hordták, mikor már elmúltak egy évesek, most meg reménykedek benne, hogy Pannus kihúzza velük tavaszig. Mondjuk nem is negyven centivel született, de akkor is furcsa. Nem mértem mostanában a hosszát, de a legtöbb hatvankettes ruha kicsi már rá, viszont a hat kilót úgy érzem, soha nem fogja elérni. Pedig eszik ám! Hihetetlen, mert Dorka iszik két deci kakaót reggelente (Lili közel hármat), Panna meg szopik 210-eket. Persze nem viszem túlzásba a mérlegelést, mert ha egyszer elkezdi az ember, nincs megállás. Ahogy a doktornő mondta, nem úgy néz ki, mint aki éhezik, lassan három sor hurka van a combján, több már nem fér ki ;-)
Olyan jó nézni, hogy mennyire szeretik egymást, főleg Dorka és Panna. Dorkának az első kérdése reggel is, hogy hol van Panni. KisTejes, meg körbevigyorogja a fejét, ha meglátja Dudust. Dodóka sokszor olvas neki AnnaPetit is. Lili nem foglalkozik vele annyit, de néha odaszalad csak úgy és ad egy nagy puszit neki. Pannus folyton lesi őket, ha körülötte vannak, néha úgy jár a feje, minta teniszmeccset nézne. Unatkozni biztosan nem unatkozik mellettük. Lili mostanában Dorkicának hívja Dorkát, hogy ezt honnan vette…
Dorka ma egész nap az ovit emlegette, úgy érzem, hogy egészen megszerette. Vagy csak a keddi bábszínház vonzza.
Amikor Dorkának és Lilinek anno lett három szál hosszabb haja, elkezdtem csatokat és gumikat vásárolni. Kaptunk is jó párat, így komoly készlettel rendelkezünk. Egyetlen aprócska gond van velük, a lányok utálják őket. Ha öt percig a hajukban van, az már kisebb csoda. Pedig olyan helyesek…


2010.október 1.
Reggel viszonylag korán kelt mindenki, Attila bement egy kicsit dolgozni, tízre ért haza, 11-re mentünk a kórházba. Kijöttek egy kicsit Anyósomék is. Jó fél órát kellett várni az időpontunkhoz képest, ráadásul meg sem tudta nézni a doki a kisasszony lábát, ugyanis sikítófrászt kapott a vizsgálattól. Mialatt vetkőztettem már sírt, aztán nem volt hajlandó lábra állni, térdelt a földön, ha megpróbáltam felállítani, rongybabát játszott. Doki öt perc után megunta és elkapta a hóna alatt, de ő sem tudta lábra állítani, még a lábujjait is „ökölbe” szorította, nehogy véletlenül talpra lehessen rántani. Végül kaptunk egy papírt lúdtalp elleni tornával, hordjunk szupináló cipőt és jöjjünk vissza egy év múlva.
Ma délután Panna beszélt Anyuval telefonon és konkrétan azt mondta: HALLO! Tud ez a gyerek ;-)
Dorka a hordozásról:
D: Anya menjünk biciklizni. De Anya is biciklivel jöjjön!
Én: Jó, de hova teszem Pannát? (négyesben voltunk)
D: Hát felteszed a hátad mögé!
Esküvői albumot nézegetünk, kép a következő, Attila a két bolond menyasszonnyal táncol, ezt el is mesélem a lányoknak. Később Lili visszalapoz: MIT CSINÁL APÁVAL A BOLOND ASSZONY?


2010.október 15.
Reggel Ildivel leadtuk a csajainkat, aztán a Minivel csavarogtunk még egyet hármasban. Megnéztük a piacon a tököket, de elég húzós ára van. Délelőtt Pannival sütögettünk, takarítottunk, mert estére vendégeket vártunk.
Ötletek gyermekfotózáshoz: <http://milasdaydreams.blogspot.com/>
Hazafelé a Spar felé jöttünk, mert Vital napok vannak és állítottak fel ugráló várat. Szerencsénk volt, mert éppen senki nem járt arra, így a lányok kettesben ugrálhattak. Jött a bohóc is, hajtogatott nekik lufit, amit hazafelé sikerült eldurrantaniuk, így volt némi sírás is.
2010.október 14.
Reggel elvittük a nagyokat az oviba, ahová most nem nagyon akaródzott menniük, amit maximálisan meg is értettem, hiszen mi az, hogy Apa is itthon van, őket meg lepasszojuk, de szerettem volna, ha Attila is látja, hogy mi történik a hallásvizsgálaton, ha pedig ők is ott vannak, akkor ez lehetetlenség. Tizenegy előtt nem sokkal oda is értünk az Edukid-hez, kaptunk egy kis szobát, mert várni kellett egy picikét. Addig átpelenkáztam legalább Minikét. Aztán már jöttek is értünk, megcsinálták mindkét műszeres vizsgálatot, majd különböző hangokat játszottak Panninak és figyelték a reakcióját. Mindent rendben találtak, így a BERA-t már meg sem kellett csinálni. Nagy kő esett le a szívünkről! Pannus egy hős volt, pedig a vége felé már éhes is lett kicsit. A helyről csak jót tudok mondani, kellemes környezet, kedves orvosok, szuper felszereltség. Miután kijöttünk a vizsgálóból még meg is etethettem bébikét a szobában, nem kellett elrohanni.
A lányok már nagyon vártak bennünket, úgy mentünk értük, hogy bepakoltuk a bicajokat, így egyenesen a belvárosba tartottunk. Tekertek egy jót, négykor meghallgattuk az órajátékot, megnéztük a játékbolt kirakatát, kipróbálták a sport bolt előtt a gyerek székeket. Jól el is fáradtak. Itthon aztán a Lilus hisztizett egy jót, szerintem maga sem tudta miért, de aztán túl lettünk rajta és estig már aranyos volt. Mondjuk mondta a kocsiban, hogy ő fáradt…hát látszott is rajta, ez tény.
Egyre több ovis dalt énekelnek, tegnap reggel is úgy keltek, hogy teli torokból fújták, hogy Kör, kör ki játszik? Lassan már a dallamot is el-el találják. Édesek!
Megy még a hosszú az erdő és az ősz szele zümmög. Dorkának kint van egy cica rajza a faliújságon. Lilitől semmi. Kérdeztem is tőle, hogy ő mit alkotott. Azt mondta, semmit. Jártak tegnap délelőtt virágboltban is a csoporttal, persze ezt az óvó néni mesélte, de aztán mikor rákérdeztem, ők is mondták, hogy vettek virágokat az udvarra. Maguktól még nem nagyon mesélnek. Viszont nagy szomorúságomra a csúnya beszéd is ragad rájuk, Lili ma azt mondta Dorkának, hogy hülye picsa…Néha Attilának is kiszalad egy-két cifra dolog a száján, de ezt speciel biztosan nem itthon hallotta. Most aztán nem tudom, hogy mit csináljak vele, persze mondtam, hogy nem szép dolog ilyet mondani, de beszéljek az óvónőkkel is, vagy nem érdemes?
2010.október 13.
Öltöztettem a lányokat - illetve próbálkoztam - amikor Erika néni elkapott, hogy szegény Lili nagyon bágyadtan ébredt, nem is uzsonnázott. Eközben a szegény bágyadt gyerek éppen az ötödik körét kezdte a csillagban, ahol azért futkározott, hogy rá ne tudjam adni a cipőjét. Mutattam az óvó néninek, hogy nekem nem tűnik elesettnek. Ebben maradtunk ;-)
Délután megint buszoztunk egyet, kesztyűt vettem a csajoknak, mert már fázik a kezük és csak egy pár van itthon, mert a másik szőrén-szálán eltűnt. Kaptak szőlőcukor nyalókát is. Olyan kis ügyesek és büszkék magukra, hogy segíthetnek vásárolni, persze a kesztyűt hazafelé már fel is kellett venni a buszon. Sokan megmosolyognak bennünket a városban, Panka rajtam, mindkét kezemben egy-egy pracli, egyre kevesebb negatív v. csodálkozó megjegyzést kapok a hordozás miatt.
Miután hazaértünk, kicsit pihentünk és mentünk babalátogatóba. Pankának nagyon tetszett a kis Péter, beszélgetett neki, tapogatta, helyesek voltak együtt. Köszönjük szépen a sok szép ajándékot!
Lányok a kezdeti félénkség után nagyon belemelegedtek a vendégségbe, gyorsan haza is jöttünk, mielőtt szétszedték volna a lakást.




2010.október 12.
Ma reggel a lányok busszal szerettek volna oviba menni, így megígértem nekik, hogy délután majd buszozunk egyet. Magamra kötöttem Panyócát és így ballagtunk a csajokért, mire az oviba értünk, már aludt. Felszálltunk a buszra és elmentünk a Brendonig, ahol vettünk sarokvédőt, mert az új kanapé már nem takarja el a szekrény sarkát. Panna kapott pár üveg banán-őszibarack bébiételt. Ezt esszük már pár napja, de szigorúan csak egy felet, mert nem akarok még kiváltani egy egész szoptatást, a kisasszony meg fel van háborodva, mert simán bekajálná az egész 125 g-ot egyszerre, ha hagynám. Kaptunk ajándékba három kiskanalat is, a nagyok nagyon boldogok voltak vele, hazafelé még vettünk hozzá joghurtot is, hogy legyen mit megenni vele. Itthon aztán készítettünk még lámpást is, este nagy volt a boldogság, mikor meggyújtottuk. Hát még amikor elfújhatták.



2010.október 11.
Dorka éjjel hányt, annyi mindent evett össze tegnap. A mi pakkunknál kezdve Ildiékén át egészen a zoo csemegéig. Itthon még evett egy tányér levest, majd lefekvés előtt egy pohár tejet. Úgy látszik, ez így sokk volt a pocakjának. Mivel reggel már jól volt, elmehetett oviba. Hétvégén is minden este úgy fekszik le, hogy holnap megy oviba.
Délelőttünk elment a játékra Panussal és az ágyneműmosást is elintéztem a főzés mellett, amíg a kisasszony aludt egyet. Reggel Ildiékkel voltunk turiba is, de nem volt igazán szerencsénk. Mondjuk el is vagyunk kényelmesedve, mert ahova általában járunk, ott válogatott ruhák vannak ill. egy része vállfás. Itt meg ömlesztve minden és voltak turisok is, akik elég erőszakosan harcoltak egy-egy jobb darabért. Annyira megszállottak meg nem vagyunk ;-)
2010.október 10.
A tervezett kilenc helyett végül tízkor sikerült útnak indulnunk Budapestre az Állatkertbe, így kezdhettem rögtön szoptatással, mert Panna már éhes volt. Mondjuk legalább gondoltak a picikre, mert van egy kis kuckó mosdóval, pelenkázóval, székkel, ahol meg lehet őket etetni. Egyetlen gond van, hogy kb. hetven fokra felfűtik, nehogy megfázzanak az apróságok ;-)
Kajcsi után Panyóka a hátamra került és nekivágtunk a sétának. A tevéknél kezdtünk, aztán a parasztudvar jött, majd az állatsimogató. Láttuk még az elefántokat, zebrákat, orrszarvút, zsiráfot, tigrist, majmot. A jegesmaci elbújt, de meglestük a fókákat. Amíg Panna táplálkozott a lányok játszótereztek. Ildiék is velünk tartottak, Lilla és Lili remekül rosszalkodtak együtt, amikor már fáradtak. Fél négy körül indultunk el kifelé, mert Lilkó már kezelhetetlen volt, Dorka meg alig bírta emelni a lábát. Azt hittem elalszanak hazafelé, de nem, viszont fél nyolckor már patyolat tisztán aludtak az ágyikójukban.













2010.október 09.
Csütörtökön délután még meglátogattuk a doktor nénit, mert nem ártana, ha Panna nem lenne már náthás a jövő heti hallásvizsgálatkor. Kaptunk orrcseppet, másra nem lesz szükség. Lilinek is adhatjuk, mert ő is szörtyög. Ráadásul egy kis szörnyeteg lett az elmúlt pár napban, nem fogad szót, bántja Dorkát, rossz, mint egy ördög. Küzdünk rendesen vele.
Pénteken mikor indultunk a csajokért, odakészítettem Panna mellé a ruháit. Úgy döntött, felöltözik egyedül. Nem sikerült.



Ma délelőtt elintéztük a bevásárlást, Attila Anyukájánál ebédeltünk, ezért a lányok nem aludtak, ami meg is látszott rajtuk. Délután Ildi és Zsolti hozták az esküvői meghívót, Lili ettől úgy felpörgött, hogy kénytelenek voltunk a szobájába zárni egy kis időre, amíg lehiggadt. Estig még kint voltak Attilával, aki a járdát javította az udvaron. Homokoztak, tettek-vettek, jó szutykosak lettek. Nem győzök mosni rájuk mostanában. És a mosás még hagyján, de ugye vasalni is kell. Úgy megnézném őket az oviban az udvaron, mert Dorkának majd egy hétig kitart egy kinti nadrág, Lilinek meg szinte naponta hozom haza, mert bokától derékig sáros elől-hátul. Mi lenne, ha fiú lenne?!?!
Panyóca egész nap forog hasról hátra, aztán meg fel van háborodva, mert vissza még nem sikerült. Ilyekor bőszen reklamál, hogy fordítsam vissza, aztán persze már pördül is át újra.
2010. október 20.
Párizs Sophia Elenának nagyon boldog első szülinapot kívánunk!


2010. október 19.
Lányok már napok óta mondanak egy új verset, aminek kb. az első két sorát értettem, a többiből csak töredékeket. Rákerestem a neten és meg is találtam, azóta meg is tanultuk rendesen. Dorka a pirkadó helyett valami égadó félét mondott, gondolom a pirkadónak nem találta értelmét, ezt is megbeszéltük már. Itt megint kijön a vegyes csoport előnye és hátránya is, rengeteg szép verset tanulnak/tudnak már a lányok, de a piciknek nem magyarázzák el külön és sok mindent nem értenek, csak mondják. Természetesen csak az első versszakot tudják a lányok ;-)
Gál Sándor: Héterdő
Erdő, erdő, Héterdő,
bükköt, makkot megtermő,
sötétedő, pirkadó,
meseszéllel hírt adó,
meseforrást elrejtő,
erdő, erdő, Héterdő.
Sárkányfogon ül a tél,
nyáron is terem a dér,
napsütésben hull a hó,
fűzfán zöldül a dió,
este van, ha kél a nap,
s nyugtakor hajnal hasad.
Héterdőnek hét az útja,
hét hegye van, s hét kútja,
hét kastélya, hét ménese.
Hét tavában ül hét béka,
hét teknőben hét a tészta,
hét kemencében sül a kenyér,
hét kenyérre vár hét legény,
hét feje van a sárkánynak,
hét ága nő minden fának.
Héterdei királyok
egyszer összetanakodtak:
legszebb szarvast ki elejti,
vad hajszában,
egy szál nyíllal,
szál kopjával,
arra írják
ezt az egész
héterdei birodalmat!
Lett ám erre készülődés!
Lóra ültek a daliák,
elindultak kifürkészni
Héterdő szép szarvasfiát.
Meg is lelték egy szép mezőn,
hét csillaggal szarva ágán,
tündökölt a feje fölött
hétszínű meseszivárvány.
Ahova a lába lépett,
aranyból nőtt virág ottan,
amerre a szeme fordult,
kivirultak a fák nyomban.
A hét kereső dalia
szarvas láttán fordult gyorsan,
hogy a csodát a királynak
megjelentse azon nyomban.
Héterdő hét kastélyában
fölzengtek a kürtök, sípok,
nyergelték a paripákat,
a sok kapu mind kinyílott.
Héterdei hét királyok
lóra kaptak, lóra ültek,
szivárványos szarvas után
heten hét úton repültek.
Illetve csak hatan, mivel
a hetedik el sem indult.
Várta, hogy a csukott kapu
rozsdás sarka majd csikordul.
De hiába várt, a kapu
vasalt zárja ki nem pattant -
varázsszóval zárták azt be,
kemény éji varázslattal.
"Hogyha elviszel magaddal
- szólt a király kisebb lánya -,
kitárom én azt a kaput,
szavamra nyílik a zárja."
A király csak mordult egyet:
"Jöhetsz! Csak a kapu nyíljon.
Héterdei királyságért
kell a szarvassal megvívnom."
A királylány a királlyal
a hetedik útra lépett.
Utolsónak indultak, de
elsőként érték a rétet.
És a csillagos szarvas
ott állott a rét közepén,
szemben véle állt a király,
nap csillant kopjája hegyén.
Ekkor megszólalt a szarvas:
"Ne végy engem kopjavégre,
Héterdő hetedik feje,
inkább add a leányodat,
add nékem őt feleségül."
"Nem adom néked a lányom,
nem lesz szarvas felesége!
Téged kopjámmal megöllek
a magam dicsőségére."
Mozdult volna már a keze,
de a lánya
a szarvashoz szaladt gyorsan:
Háta szőrét simogatta,
testét testével takarta.
Egyik szemét megcsókolta:
lehullott jobbról a szarva.
Másik szemét megcsókolta:
lehullott balról a szarva.
Mikor homlokát csókolta:
szarvasbőre kettéhasadt,
s lett a szarvas deli ifjú!
Arca fényes, mint a nap.
A király pedig csak nézte
a nagy csodát, ami támadt,
gyorsan leugrott lováról,
s fordult maga körül hármat.
Amikor harmadszor fordult,
megérkeztek a királyok:
kérdezgetve: "Hol a szarvas?
Merre tűnt el? Vaj' ki látott
lába nyomán nőtt virágot?!
Szarván fénylő hét csillagot.
Feje fölött szép szivárványt?"
"Ne keressétek a szarvast
- szólalt meg a kis királylány -,
ő többé nem erdők vadja,
emberré lett, íme, itt áll!"
Megcsendesültek erre mind,
elhallgattak a királyok,
mert a legfőbb fejedelem,
ím, a rét közepén állott!
Lehullatta két agancsát,
elvetette patás lábát,
szőrös bőrét is letette,
de ahová lába lépett,
aranyvirág termett ottan,
de ahová szeme nézett,
kivirultak a fák nyomban.
"Ő legyen az első köztünk,
Héterdőben a királyunk!"
kiáltották, akik látták,
s egy volt szívük, egy volt szájuk.
Rét közepén erre, haj-hó,
termett aranytrónus, kettő.
Arra ült a király, királylány,
és megzendült a Héterdő.
Hét egész nap ünnepeltek,
hét nap lakodalmat ültek,
hétszer hét napig dalolták
egyvégtében ezt a nótát:
Erdő, erdő, Héterdő,
bükköt, makkot megtermő,
sötétedő, pirkadó,
meseszéllel hírt adó,
meseforrást elrejtő,
erdő, erdő, Héterdő.
A lányok itthon vannak, ugyanis valami vírus kidöntötte a család egy részét, Dorka már jobban van, Lili is alakul, de az én gyomrom még nincs rendben. Lilkónál néhány váltás ágynemű bánta az alul-fölül betegséget. Ma délután megyünk orvoshoz, aztán majd meglátjuk.
Régi gyerekeink az új kanapénkon:

Panyóci mostanában nem nagyon bírja már a vízszintes helyzetet, hason még elég jól elvan, de hamar átpördül, vissza meg még nem megy, tehát, jöhet valaki megmenteni. Egy idő után a hason nézelődés is uncsi és becsücsül a hordozóba a játékív alá, majd jön egy kis fenék cipeltetés és kezdjük elölről.
Nagyok két új kirakót is kaptak mostanában, az egyikkel az állatok lakóhelyét tanuljuk, a másikkal a formákat.
2010. október 22.
Reggel megint copfot kellett készítenem a csajócáknak az oviban, édesek voltak. Pannival tízre mentünk Ágihoz tornára, jól láttam, Panna nyaka-válla az egyik oldalon feszesebb, pár alkalomra szükség lesz, hogy Ági rendbe tegye. Szegénykém negyven percet sírt olyan kétségbeesetten, ahogyan még sosem hallottam mióta megszületett. Nagyon rossz volt, azt hittem ilyesmit már nem kell többet átélnem. Tudom, hogy ezzel neki segítek, de szörnyű volt, hogy tőlem várta a segítséget és én nem tettem semmit.

Miután végeztünk vittünk Apunak egy szendót, megetettem Pannit, aztán mentünk gyest intézni. Nem vittem babakocsit, a mei-tai-al mentünk mindenfelé, nekem kényelmesebb, Panni meg jókat szunyált rajtam. Egy szempontból nem ideális, ha bemegyünk valahová, akkor nem tudom lejjebb vetkőztetni, ezt a kocsiban könnyebben megoldom. Jól elcsavarogtuk az időt, épp megetettem Manót miután hazaértünk, aztán már jöttek is Anyósomék. Mama vigyázott a kicsire, míg elmentünk a nagyokért, mert megígérték nekik, hogy autóval hozzák őket haza. Pedig ma olyan szép idő volt, jó lett volna sétálni egyet. Délután átjöttek Ildiék, Lilla és Lili nagyon belemelegedtek a játékba, nagyon fel tudják spannolni egymást. Dodó kicsit ki is szorul a körből. Kíváncsi vagyok, hogy az oviban mennyire játszanak együtt, vagy ott is messzebbre merészkedik már Lilusom. Ma kaptam tőlük egy-egy nyakláncot, só-liszt gyurmából készítették az oviban. érdekes volt, hogy kicsit előbb értem oda, akkor készülődtek uzsonnához, Lili amikor meglátott nem volt hajlandó enni, kiült mellém az öltözőbe. Dorka simán bement, evett, kezet mosott, majd mikor végzett kijött hozzánk. Lili eközben az ölemben ült és szopta az ujját. Erika néni mondta is, hogy menjek inkább kicsit később.


Reggel készülődés közben dünnyögtem Pannának: Anyának három gyönyörűje van, Dodó, Lili, Panna. Mire Dodó a lábam mellől kissé megrovóan: MEG APA!
2010. október 21.
A keddi orvosi látogatásnál kiderült, hogy a lányoknak már kutya baja - Panna kapott egyedül egy kis orrcseppet - és szerdán már mehetnének is oviba. Kértem a doktornőt, hogy inkább csütörtöktől írja az igazolást, így még egy napot együtt lehetünk. Ezért csak ma kezdték az ovit.
A három nap alatt sok mindent csináltunk együtt.
Gyurmáztunk,
takarítottunk,
kirakóztunk
készítettünk madáretetőt. Eleséggel. Ez utóbbit csak erős idegzetű szülőknek ajánlom, mert iszonyat maszatos munka. És az a sok apró mag szanaszét a lakásban. Brr.
Cserébe a kupiért a lányok roppant lelkesek voltak, és azóta is lesik az ablakból, hogy jönnek-e már a madárkák.
A lányok használatba vették az új kanapét, kicsit szokatlan, de rendkívül kreatív módon.
Így beszélgetnek mostanában, és remekül szórakoznak. Én is!
Panna csiniben és a lányok copfban. Halkan jegyzem meg, talán kezdenek rákapni az ízére.


Apropó kreativitás. Kezd látszani a befektetett munka eredménye. Lili tegnap magától odaült az asztalhoz. Papírt, ragasztót és ollót kért és a következő alkotást készítette. A4-es papírra ráragasztott egy általa kivágott teherautó formát, rajzolt neki kerekeket, sőt szemet szájat is.
Délután pedig teljesen magától kitalálta, hogy egy fehér és egy mintás papírt ragaszt össze, a fehér felére rajzol valamit, majd kivágja. Ehhez Dorka is csatlakozott. Már maguktól viszik a kész műveket a hűtőhöz és mágnesezik fel, hogy Apa is rögtön lássa, ha hazaér.
Hazafelé az oviból egész jól haladtunk. Semmi hiszti, semmi nyafogás. Itthon csináltunk sütit és színeztek egy halom állatos kifestőt a lányok. Voltunk vásárolni is, mert szombaton babalátogatóba megyünk. Holnap viszem KisPannit a Dévényes gyógytornászhoz, remélem, nem talál semmi problémát nála.
A hét elején vettünk egy nagy csomag háztartási kekszet a diétás étrend részeként. Dorka reklamálta a csokis kekszet, de azért csak lecsúszott a sima is, hamar el is fogyott a tálkából. Jön az üres edénykével: ANYA, KÉREK TISZTA KEKSZET! (ami nála úgy hangzik, hogy KESZK)
2010. október 24.
Gárdonyban töltöttük a délelőttöt Beáéknál. Megnéztük az új házukat, sétáltunk egyet a vízparton, nagyon szép idő volt. Kaptunk fincsi goffrit. Lányok alaposan feltérképezték a házat, lett bennük némi kilométer, mire hazaindultunk. Hazafelé még beugrottunk Tomiékhoz is, itt is szaladgáltak egy jót a nagyok. Itthon aztán Dodóka felment és lefeküdt, el is aludt, szegényt sajnáltam, de muszáj volt felébreszteni, mert már fél hat volt. Panninak elővettem a lányok régi FP golyóit, iszonyat módon próbálkozik utolérni őket, de közben hátrafelé kúszik, és nagyon édesen méltatlankodik közben, hogy mi az, hogy egyre távolabb kerülnek tőle a dolgok.
Bécsy Benedek 3200 g-mal és 53 cm-el ma megérkezett a Világra! Gratulálunk a Szüleinek!

2010. október 23.
Fél tízkor indultunk Medinára, Panna végig aludta az utat, lányok kicsit tépték egymást, de mindenki túlélte. Először kicsit csendesek voltak, de aztán hamar feloldódtak és belemelegedtek a játékba, bújócskáztak. Ebéd után kimentünk az udvarra, megnéztük az állatokat, malacokat, lovat, baromfit. Lányok traktort vezettek, Panni rajtam alukált. Három körül indultunk tovább Szedresbe, babalátogatóba, itt már csak rövid időt töltöttünk, mert mindenki fáradt volt. Csajok Sárbogárdnál dőltek ki, Panni meg itt ébredt fel, szegénykém hazáig sírt, sok volt neki a mai nap. Itthon még építettek a lányok egy alagutat, amiből végül Noé bárkája lett. Panni is próbált beszállni a munkába.












2010. október 31.
Halloween-re
Tök, tök, sárga tök,
Halloween-re mit főztök?
Kígyót, békát, csontvázakat,
Mindenféle bogarakat.
Tök, tök, kicsi tök,
Ugye hozzánk eljöttök?
Elmegyünk, elmegyünk,
Ajtódon becsengetünk.
Megtréfálunk, cukrot kérünk,
Aztán gyorsan odébb lépünk.
Tök, tök, csúnya tök,
Jobb lesz, hogyha nem jöttök!
Cukrot, csokit mi is várunk,
Házról-házra körbejárunk.
Apunak nagyon boldog születésnapot kívánunk!
Kívánjuk, hogy a második 55 könnyebb legyen!
2010. október 30.
Reggel elrohantunk vásárolni, mert tizenegyre a Plázába kellett érnünk Süsü kiállításra. <http://albaplaza.hu/cikk/susu_kiallitas_az_alba_plazaban>
Volt mese is, de elég gyengére sikeredett szerintem, Dodó hamar meg is unta, Lili végignézte. Ezután kipróbáltuk az eredeti díszleteket, csajok mindenhová be és felmásztak, de meg kell majd néznünk egy nyugisabb napon, mert iszonyat tömeg volt.
Panni eközben Atival várt ránk.
Anyósomnál ebédeltünk, aztán rohantunk tovább, ezúttal haza, mert vendégeket vártunk és még sütit kellett sütnöm. Boszorkányujjak készültek. Mindhárom lányom csodálatosan viselkedett, teljesen meg is lepődtem, Panni sem volt nyűgös estefelé, a nagyok meg nagyon szépen eljátszottak kettesben, nem volt hiszti és kivételesen nem őrültek meg a vendégektől sem.
2010. október 29.
Délelőtt a „halloween party”-ra készülgettem. Ilyeneket gyártottam:
<http://www.kreativcafe.hu/halloween/783-cukorkhalloween-re.html>
Vettem egy doboz csokit, tök és szellem formájúak, ill. egy csomag fogsort mintázó gumicukrot, azt fogjuk beletölteni a csajoknak.
Van még fekete fotókartonom, így készül majd pár denevér is.
Délután nagyon szép időben sétáltunk haza, igaz hideg volt, de csodaszép napsütés. Jövő héten nem lesz ovi, mert őszi szünetet tartanak. Legalább kicsit többet leszünk együtt. Miután hazaértünk a lányok elkészítették Apu születésnapi ajándékát, szerintem csodaszép lett, bár én kicsit elfogult vagyok. Még a Lidl-ben vettem pár hete ezt a festőkészletet, volt benne előrajzolt vászon, akrilfesték, ecset. Nem teljesen olyan lett, mint a minta, viszont teljesen egyedül készítették és nagyon lelkesek voltak. Este meg is köszöntöttük Aput, mert a vasárnapi szülinapján nem lesz itthon, elmennek pihenni Bükre.



A lányok alkotása inkább pipacsmezőre hasonlít a tulipánok helyett, de a lényeg, hogy az ünnepeltnek tetszett és a lányok olyan örömmel csinálták.
Lányok mostanában teljesen kezelhetőek, többnyire szót fogadnak, elpakolnak maguk után, rengeteget verselnek, énekelnek. Öröm velük együtt lenni!
2010.október 28.
Délelőtt banános sütit sütöttünk Pannival az óvodai munkadélutánra. Kettőtől ötig kellett volna menni, főleg Apukáknak. Háromnegyed háromra értem oda a lányokért - nem terveztem, hogy maradunk, Panna miatt - persze rögtön megörültek nekem, mert egy lélek sem volt. Így maradtam kicsit levelet söprögetni. Később befutott még egy Anyuka is, aki direkt a munkára jött és még később pár gyerekért érkezőnek is a kezébe nyomtak egy-egy szerszámot. Érdekes ez az időzítés, mert kérdezem én, melyik dolgozó szülő - főleg Apuka - ér rá kettő és öt között egy munkanapon. Négy körül Panna kezdett nyüglődni, úgyhogy szóltam, hogy bocsi, de én megyek haza szoptatni. Azért nem bántam meg, hogy maradtunk, mert legalább láttam a lányokat másokkal játszani. Kaptak kis szerszámokat, egy darabig segítettek, aztán mentek inkább hintázni, fogócskázni. Lili egy Bence nevű kisfiúval játszott, Dorka egy Viktória nevű kislánnyal és egyáltalán nem lógtak egymás nyakában. Lili olyan önfeledten kergetőzött a kissráccal, hogy öröm volt nézni. Egymás mellé ültek le a kerti asztalhoz is sütizni, Bence teát töltött neki, olyan helyesek voltak. A nagy egyetértés nem csak nekem tűnt fel, mert egy másik kiskrapek hamarosan piszkálni kezdte őket, hogy nemsokára csókolózni is fognak ;-). Az első óvodai szerelem?!?!
Erika nénivel is tudtam pár szót váltani a lányokról, Dorka hihetetlen jókat eszik, alszik. Ma például megette az egész levest és egy nagy adag rakott káposztát és utána még kért kiflit, mert éhes volt. Rajta kívül egy kétszer akkora kislány evett csak meg mindent. A többiek, Lilivel az élen, csak turkáltak. Ez itthon is így van, Dorkának nagyon-nagyon betegnek kell lennie ahhoz, hogy az étvágya elmenjen. Azért ennek örülök, mert azt jelzi, hogy már biztonságban érzi magát az oviban is. És ha napközben fele ennyire felszabadultan játszanak a többiekkel, mint most délután, akkor teljesen nyugodt vagyok, jó helyük van az oviban.
Panyóka legújabb szórakozása, hogy ha valaki fölé hajol, akkor boldog EBÜ vagy GEGÜ felkiálltással letépi a fél arcát. A lányok haját is előszeretettel húzgálja.
2010.október 27.
Hétfőn KisPannival megjártuk a várost, beadtuk a hiányzó papírt a MÁK-ba, szereztünk jegyet a Halász Judit koncertre és a Pán Péterre, ez utóbbi tegnap este volt. Anyuval vittük a nagyokat, Panni meg Apázott addig. Nagyon klassz előadást láttunk, Lili tátott szájjal nézte végig. Dodó kicsit izgett-mozgott, énekelt, de nála ez megszokott dolog. Néha bekiabált, hogy kukurikú, de végig ülte becsülettel. Pedig nehéz darab volt, mert zenés-táncos produkció, azaz egy fia mondat nem hangzott el benne. Néha elmondtam, mit látnak, de nem nagyon akartam zavarni őket, inkább a képzeletükre bíztam a dolgot. A látványvilág csodálatos, a díszlet és jelmez Kentaur fantáziáját dicséri.
<http://www.vorosmartyszinhaz.hu/zsoellye-hirado/6-zsoellye-hirado/512-pan-peter>
A végén megkérdeztük a lányokat, hogy mi tetszett a legjobban. Egyöntetű válasz: A KUTYA. Kb. öt percre látható a darab elején plusz a taps. ;-)
Ma reggel az oviban Dorka felhajtotta Panni kabátujját és mondja nekem: ANYA MEGIGAZÍTOTTAM PANNA RUHÁJÁT, MERT NEM LÁTOTT KI A KEZE!
Panyóca egyre többet mozgolódik, kúszás féle elemek felismerhetőek, próbál négykézlábra állni, de még mindig csak hasról hátra forog, visszafelé csak oldalra sikerül még. Ekkor aztán segítségért reklamál. Tegnap megkóstolta ebédre a párolt krumplit almával. Hát volt egy kis fanyalgás, de inkább az állaga miatt szerintem.
Lili már befejezte az uzsonnát, mikor mentem értük és az asztalnál kirakózott. Mikor meglátott befejezte, visszavitte a polcra a játékot és utána szaladt csak hozzám. Teljesen ledöbbentem! Úgy látszik, rendesen fegyelmezik őket az oviban.
Márti néni elmondta, hogy Lili ma először ölelte meg őt. Ez Lilitől nagyon nagy dolog, ebben mindketten egyet értettünk. Nekem ezen kívül kicsit rosszul is esett, de ezt nem árultam el neki.
Dodó ma elmesélte, hogy altatásnál az óvó néni a Mazsola és Tádéból olvasott fel nekik. Lassan ilyen kis apróságokat megtudok.
Márti néninél rákérdeztem a másokkal való játékra, elmondta, hogy Dorka bátrabb, menne, szakadna le Liliről, aki ezt nem hagyja, folyton lesi, megy utána. Érdekes. Azt hittem, hogy fordítva van.
Délután az udvaron tettünk-vettünk, olyan szép idő volt. Átjöttek kicsit Ildiék is.







