2010. Február hó
2010. február 24.

Tegnap délutánra végre sikerült beszerezni a megfelelő calcium carbonicumot, ami Lili alkati szere. Mától kapja három héten keresztül, heti kétszer három golyós adagolásban, aztán majd meglátjuk.
Délelőttünk egész nyugodtan telt, bár a lányok nem voltak hajlandóak felöltözni és kimenni. Mondjuk az öltözködéssel szembeni ellenérzéseiket maximálisan megértem, jöhetne már a tavasz. Főleg mivel ekkora pocakos koromban a lányokkal már javában tombolt a nyár, csak a nyári ruháim jönnek lassan rám…
Ebéd után persze nem aludtak a huncutok, ellenben a csendes pihenő alatt az összes általuk elérhető szekrényből kirámoltak. Mikor felmentem és megkérdeztem, hogy mi ez a kupleráj, Dorka szende mosollyal jegyezte meg, hogy: MERT ANYA NEM RENDESEN PAKOLT ÖSSZE. Egy pillanatig elgondolkodtam, hogy röhögjek, sírjak v. agyoncsapja, de végül mindhármat sikerült megállnom. Persze mindegyikük határozottan állította, hogy a rendetlenséget csak és kizárólag a másik egyedül alkotta. Lili: DORKA VOLT. Dorka: SZERINTEM LILI VOLT. Pakolni viszont egyik sem szeretett volna, ebben nagyon egyet értettek. Miszerint: ANYA!
Fél négykor Anyu kivitte kicsit az udvarra, ketten egyszerűbb volt őket felöltöztetni, én meg legalább ki tudtam teregetni és bepakoltam a mosogatógépet. Sajnos ezt velük nem lehet, mert túl lelkesen segítenek és vagy edény törik, v. a gép ajtaja szakad le előbb-utóbb, ugyanis nem akarják megérteni, hogy nem kell ráfeküdni ahhoz, hogy pakoljunk a belsejében.
Lilkó ma meglepően jó étvággyal evett, belapátolt egy egész tányér bablevest, nagyon meg voltam vele elégedve, mert mostanában többnyire csak turkál az ételben.
Nagyon várom már a jövő hetet, jó lesz kiszakadni kicsit a hétköznapokból, remélem jó időnk is lesz. Bár végül is a csajoknak mindegy, mert szerintem, ha rajtuk múlik, akkor reggeltől estig a medencében leszünk ;-).
2010. február 05.

Pálfalvi Nándor: Farsang
Táncra, táncra kislányok,
daloljatok kisfiúk.
Itt a farsang, haja- huj,
ne lássunk most szomorút.

Mert a farsang februárban
nagy örömöt ünnepel:
múlik a tél, haja- huj,
s a tavasznak jönni kell.

Ma elmentünk a bölcsibe anyával és a Másikmamával, aki segített buszozni. Nem voltunk sokan, és anya is ott maradt, így jól éreztük magunkat. Mindenki be volt öltözve, mi barik voltunk és anya nagyon büszke volt ránk, mert szépen felvettük a ruhánkat és nem szaggattuk le magunkról, sőt még egymásról sem. Anya kifestette az orrunkat is feketére, ez nagyon tetszett nekünk. Volt sok finom étel és kaptunk lufit is. Apa jött értünk és együtt jöttünk haza. Itthon ebédeltünk, aztán aludni kellett volna, de ez ma sem jött össze.
Délután olvastunk, építettünk, kicsit hisztisek voltunk a nem alvás miatt. Átjött a Papi is, jól megtáncoltattuk, mondtunk neki mondókákat.
2010. február 04.

Mivel a tegnapi délutáni alvás miatt kicsit később kerültek ágyba a lányok, ma fél kilencig durmoltak reggel. Aztán festettünk egy jót, vettünk tegnap egy doboz vízfestéket, mert a Crayolás készleteink kifogytak. Hát nem megy vele olyan szépen a munka. Van, hogy elfelejtik a festékbe mártani az ecsetet és csak vízzel pacsmagolnak, de van, hogy négy-öt színt is összekennek. Ezt még gyakorolnunk kell majd.
Mivel elég szép idő volt, gondoltam kimegyünk délelőtt kicsit levegőzni, de ez hibás döntésnek bizonyult, ugyanis a sarokig jutottunk csak el és vissza, kb. ötven perc alatt, közben Lili végig ordított és öt lépésenként a földhöz verte magát. Én meg nagyokat nyeltem és igyekeztem nyugodt maradni.
Mégis lesz holnap farsang a bölcsödében, Anyósom gőzerővel dolgozik a jelmezeken, mert kicsik lettek. Báránykák lesznek végül a lányok, szerintem helyesek. Azért jó, ha van egy Nagyi, aki tud varrni és anyuka hülye ötleteit mind megvalósítja…
Megrendeltem Dorkának az éjszaki böngészőt végül, már meg is jött, csak el kellene menni érte, Tesóméktól Anna, Peti és Gergőt kap, a meglévő kettőt is minden nap forgatjuk. Szerettem volna a Fakopáncstól egy képkereső kirakót, de 1650 ft és 1500-ért szállítják házhoz, amit kicsit soknak találtam, így majd legközelebb.
Hétvégén kimértük a hálónkat, hogyan lehetne kettéosztani, most már csak a jobb időt várjuk, hogy neki tudjunk állni. Lassan bele kell fogni, hogy ne az utolsó pillanatban kapkodjunk majd.
Délután visszamentünk az orvoshoz, Dorka jól van, tüdeje tiszta (csak tudnám, mitől köhög még mindig baromi rondán?), Lili hörgői viszont még nem szépek, így vasárnapig a berodulállal is kell pluszban inhalálnia. Mivel már nem fertőzünk, azért a farsangra benézhetünk holnap. Lili hajával kapcsolatban azt mondta a doktornő, hogy szedjük hat hétig a vasat és várjunk tavaszig, ha addig sem kezd nőni, akkor ad beutalót a Heim Pál bőrgyógyászatára.
2010. február 03.

Talán a gyógyulás útjára léptünk. Mondjuk ennyi vacaktól már ideje is volt.
Kész patika van megint itthon. Lili éjszaka nem lázasodott be és reggel is láztalanul ébredt, bár mindketten elég rondán köhögnek még és hihetetlen hisztisek. Ezért is döntöttem úgy tizenegykor, hogy lesz, ami lesz, kimegyünk egy kicsit. Egyrészt péntek óta csak orvosnál jártunk, másrészt nem lehetett már bírni velük idebent, hiába találtam ki mindenfélét. Kicsit több mint fél órát sétáltunk, nem volt olyan hideg és jól fel is öltöztettem őket. Jól el is fáradtak, látszik, hogy még nincsenek a topon, mert ebéd után rögtön el is aludtak. Így egy kicsit rendbe tudtam szedni a lakást, mert bizony mióta betegek olyan állapotok vannak, hogy erősen kellene szégyenkeznem, ha valaki véletlenül meglátogatna bennünket.
Mostanában az önálló játékukon is nyomot hagyott a betegség.
Bertalan Balázsnak és Dudar Balázsnak nagyon boldog névnapot kívánunk!
2010. február 02.

Cetirizin cseppek beváltak, mindkét kislányom fuldoklás nélkül aludt reggel hatig, akkor is csak szét kellett választanom őket, mert kissé összegabalyodtak az ágyban helyezkedés közben.
Nyolckor Lili extra nyűgösen, 38 fokos lázzal ébredt, nem volt hajlandó bilire ülni - pedig már ötödik napja száraz a pelus reggel - aztán lázmérés közben bekakilt az ölemben. Hasmenése van tegnap óta, gondolom az antibiotikumtól, pedig kapják a normaflore-t is. Aztán azért szép lassan megnyugodott és már játszani is lehetett velük. Festettünk dugókkal, Dominóéknál (link http://dilidomino.freeblog.hu/archives/2010/02/01/3291_Soklb/) láttam az ötletet. Hát százlábút még nem sikerült alkotniuk a lányoknak, de jól szórakoztak,
végül kézlenyomatoztunk is
és mindent alaposan összekentek. Aztán böngésztünk,
papírt vágtunk. Szeleteltünk zöldséget, gyümölcsöt.
Ebéd után megpróbáltam őket lefektetni, persze nem aludtak el.
Beszéltem a bölcsivel is, nem mi vagyunk az egyetlen betegek, alig van gyerek, lehet, hogy a pénteki farsang el is marad.
Ebéd után meg kellett fürdetnem a lányokat, mert kakaós palacsinta volt a leves után és a kifolyó kakaóval mindent összekentek. Ezután megpróbáltam őket lefektetni, de az istennek sem aludtak el, szétrombolták a szobájukat, pedig már fáradtak voltak. A délután a sehogy sem jó jegyében telt, bevallom nehezen bírtam, kiabáltam is egy sort, amit szinte rögtön meg is bántam, de néha irtóra ki tudnak akasztani. Összeraktam nekik a síneket, zenéltünk,
később gyurmáztunk is,
de mindenen összevesztek, nyávogtak, hisztiztek. Hatra Lili láza felment megint 38 fokra, így kicsit elcsendesedett, enni egész nap rosszul evett szegénykém, gondolom, még mindig fáj a torka. Úgy néz ki, azért Dorka talán megússza könnyebben.
2010. február 01.

Hajnali háromig, csaknem egyfolytában aludtunk, ami az elmúlt napok után nagy szó. Ekkor lázasodott be Lilkó, így ötig fent voltunk. Fél kilenckor keltek fel végül, szóval egész sokat pihentek. Orvosnál jó sokan voltak megint, pedig direkt a rendelés végére mentünk, de úgy látszik, nem csak mi játszottunk erre. Gégegyulladása van a lányoknak, Liló teljesen benne van, Dorka még csak most kezdi. Kaptak aktil duo-t és egy újfajta cseppet az éjszakai fuldoklás megelőzésére. Párásítanunk kell ezerrel és diapulmont párologtatni.
Hogyan kössünk le két beteg gyereket egész nap a lakásban?
Először is szükségünk lesz egy jó nagy adag türelemre, különösen akkor, ha egyikük kevésbé beteg és nehezen tolerálja, hogy a másikkal időszakosan többet foglalkozunk. Szükségünk lesz minden rábeszélőképességünkre, hogy meggyőzzük, neki nincs szüksége lázcsillapítóra, hiszen nem lázas, bár ő élénken bizonygatja ennek az ellenkezőjét. ÉN IS LÁZAS VAGYOK, ÉN IS BETEG VAGYOK.
A játékhoz szükségünk lesz egy v. két cipős dobozra, amelynek egyik oldalán különböző méretű lyukakat vágunk és néhány pingpong labdára, esetleg kiselejtezett squash labdára ( a legkisebb lyuknak akkorának kell lennie, hogy a labda átférjen rajta). Nagyobb gyerekeknek megszámozhatjuk a kapukat, minél kisebb, annál több pontot ér, ha sikerül begurítani a labdát.
Az ötletet a februári BabaPatikában találtam, ők pedig a mindennapraegyjatek.blogspot.com oldalon találták.
Ezen kívül festhetünk is. Különösen jó, ha van pár só-liszt gyurma figuránk tartalékban.
Ha éppen rosszabbul vannak a gyerekek v. elfáradtak, akkor a kanapéra kucorodva olvashatunk Anna és Petit, de ezt általában a jobb állapotú gyermek hamar megunja, és megpróbál bennünket rávenni valami mozgalmasabb játékra.
Ilyenkor lenne jó, ha kettő lenne belőlünk, v. minimum pár kezünk lenne még plusszban, mert persze ilyenkor a betoppanó nagyszülők sem jók, csak anya kell. Nálunk egyébként a bölcsi kezdete óta ijesztő méreteket öltött az anyásság, az autóba ki-be szállásnál is csak anya jó pl. Nem teheti be, csatolhatja be őket senki más, csak anya. Anya öltöztet, anya vetkőztet, anya segít WC-re menni.
Főzést, takarítást ezekre a beteges napokra felejtsük el. Legfőképpen pedig igyekezzünk, hogy mi ne kapjuk el a betegséget, mert akkor jön még csak a jó világ.
Néhány kép, még péntekről, ekkor még mindenki jól volt, nagy volt a vidámság:
2010. február 09.

Ma nem mentünk bölcsibe, Apa is itthon volt és palacsintát sütöttünk reggelire. Aztán szemészetre mentünk, ahol nem voltunk túl együttműködőek az elején. Nem voltunk megmutatni az Erika néninek, hogy hol van a képen a cica, az autó és a csillag. Megállapította, hogy kancsalok nem vagyunk és már épp készültünk kifelé, amikor anya kérte, hogy hadd próbáljuk meg még egyszer. Most anya tartotta a képet és kis unszolásra végül hajlandóak voltunk mindent megmutatni, így a doktor néni megállapíthatta, hogy a térlátásunk is rendben van. Egy év múlva kell csak mennünk újra.
Délután még a házi doktor néninkhez is elrángattak minket a szüleink, mert köhögünk még egy kicsit, de a doktor néni szerint rendbe vagyunk, azért írt fel egy nyálkahártya erősítő kanalas orvosságot. Aztán Apa elment focizni, mi meg anyával festettünk,
olvasgattuk az új Anna, Petit, kicsit hisztiztünk is, mert fáradtak voltunk.
Dorka egész nap csipog, de komolyan, onnantól kezdve, hogy kinyitotta reggel a szemét, egészen addig, míg este el nem alszik, csak beszél, beszél és beszél. És ennek kb. 60%-a kérdés. Dorcikánál ugyanis beköszöntött a miért korszak.
Két és fél-három éves kor közt eljön az az időszak, amikor a nyiladozó értelmű gyermek rácsodálkozik az őt körülvevő világban tapasztalható események közti összefüggésekre. Ebben az időszakban egyre többet hangzik el a kérdés "miért?".
A miért-korszak
Erről az időszakról talán kevesebb szó esik, mint a dackorszakról, mert nem annyira meghatározó a szülő és gyermeke közti interakcióban. Ám ez a korszak is fontos, méghozzá a kisgyerek értelmi fejlődése szempontjából.


Okok keresése
A gyermek értelmi fejlődésének fontos része, hogy cseperedvén, kezdi megérteni az események közti ok-okozati összefüggést. A korai megfigyelések arra utaltak, hogy az okság jelentését egy kisgyermek két és három éves kora közt kezdi megérteni, de mára kiderült - részben magyar kutatók munkássága nyomán -, hogy ez ebben a formában nem igaz. Egyes események közti oksági összefüggést, a gyermek már igen korán, egy éves kora előtt is megért, de az események közti összefüggésekről három éves kora körül kezd beszélni. Ilyenkor kerül elő leggyakrabban az események okát firtató "miért?" kérdés.
Kis felfedezők
A gyermek nem csak a viselkedését irányítja eddigre már az okság szabályainak megfelelően, hanem arra törekszik, hogy másoktól szóbeli magyarázatot kapjon a környezetében látottak kiváltó okaira. Szeretné megérteni, hogy ami körülötte történik, miért történik. Ha például felszáll a buszra édesanyjával a végállomáson, szeretné érteni, hogy miért nem indul el busz azonnal, ahogy azt más helyen felszállva már megszokta. Az ilyen kérdések arra utalnak, hogy a gyermek kíváncsivá vált a tágabb környezetére is. Megérti, hogy az is hatással van rá, nem csak az ő vagy szülei szándéka. E kérdésben annak készsége is tükröződik, hogy a kisgyermek képes már elvonatkoztatni a közvetlen megélt tapasztalataitól, kezdi általánosítani azokat, és ezekből megpróbál következtetni a jövőben bekövetkező eseményekre. Ez, vagyis az okság megértésének készsége kulcsfontosságú lesz számára, hiszen a jövőben kibontakozó számtalan összetett képességnek ez adja alapját, ezért nem mindegy, hogy miként kezeljük gyermekünk mérhetetlen kíváncsiságát.
Mit válaszoljunk?
A "miért?" kérdések nagyon fontosak, mert következtethetünk belőlük arra, hogy a gyermek számára aktuálisan mi érdekes. Ha például a meseszövés menetét szakítja meg a gyermek gyakori közbekérdezéssel, álljunk meg a mesélésben és magyarázzuk el számára, amire kíváncsi. Nem baj, ha ezáltal nem jut idő befejezni a történetet. Ebben a helyzetben valószínűleg fontosabb a gyermek számára az, hogy megértsen bizonyos összefüggéseket, mint maga a mese. Általában is fontos, hogy a gyermek "miért?" kérdéseire válaszoljunk, hiszen a szülő a kisgyermek számára megkérdőjelezhetetlen tekintély, akinek a szava rengeteget számít. Tőle várja, hogy segítse bizonyos dolgokban, így az okság természetének megértésében is. Ez persze nem jelenti azt, hogy minden kérdésre tudományos alapossággal kell válaszolni, épp ellenkezőleg. Olyan választ érdemes adni, amit a gyermek is megért, hiszen ebből érezheti, hogy a világ megismerése nem lehetetlen, hanem egy izgalmas, soha véget nem érő kihívás. Ha a szülő sem tudja a választ, akkor mondhatja: "Ezt most nem tudom megmondani, de majd együtt megnézzük, jó?" Ilyenkor, ha az édesanya vagy apuka valóban veszi a fáradságot, és a gyermekével együtt igyekszik feltárni az ismeretlent, mintegy játékos keretbe foglalja a világ megismerését. Ez jó alkalmat ad arra is, hogy gyermeke közvetlenül lássa, miként ért meg egy felnőtt bizonyos összefüggéseket.
Építsünk a kíváncsiságára
A kisgyermek egymásba fonódó "miért?" kérdéseit - amikor egy ok okára és annak az okára stb. kíváncsi - sem érdemes letorkolnunk. Használjuk ki ezt a lehetőséget arra, hogy beszélgessünk vele, hiszen egymást követő kérdéseinek hátterében vélhetően az a szándéka áll, hogy vele foglalkozzunk. A kérdésekből kialakuló beszélgetéssel csiszolhatjuk a gyermek értelmét és szóbeli kifejezési képességeit, és így remek alkalom nyílik arra is, hogy kellemesen töltsük el vele együtt az időt. A gyermeki kíváncsiság nyitott az új dolgokra, ezért akár a hisztis viselkedés is csillapítható azzal, ha egy érdekes dologra hívjuk fel a gyermek figyelmét.
Összegzésként
A "miért?" korszak tehát fontos állomása az értelem fejlődésének, és jó lehetőséget nyújt arra, hogy játékos módon fejlesszük a kisgyermek későbbi mindennapi életéhez oly nélkülözhetetlen képességeit.
Forrás: babaszoba.hu
Igyekszem mindenre válaszolni, ami nem mindig egyszerű. Lili még mindig kevesebbet beszél, viszont mindenre figyel, és sokszor veszem észre, hogy nagyon is képben van, mert amit egyszer Dorkának elmagyaráztam, azt legközelebb ő is tudja, és megfelelő helyzetben használja is, vagy csak közli, hogy tudja, mi történik.
Dodóka mostanában előszeretettel hívja az apját Attilának. Pl. este, ha leülünk vacsorázni, Ati meg még a gép előtt molyol, a kisasszony lazán odaszól neki: ATTILA, GYEJE MÁJ VACSOJÁZNI! Mindezt úgy, hogy az én - kissé rosszalló - hanghordozásom simán kivehető benne. Meg kell zabálni, olyan édes!
2010. február 08.

Lányok mentek reggel a bölcsődébe, volt egy kis sírás, de napközben már jól érezték magukat. Voltam a védőnőnél, öt kg-nál tartok pluszban, amit kicsit soknak találok, így próbálok jobban odafigyelni, mit eszek össze. Hasam egyre jobban feszül - főleg a császáros heg - nem győzöm kenni.
Délután a homeós doktornőhöz mentünk Lili haja miatt. Majd egy órát kérdezgetett, beszélgettünk, miután Lilit megvizsgálta. Na, ez a része nem ment egyszerűen, Attilának kellett lefogni a kisasszonyt, hogy bele tudjanak nézni a fülébe, orrába, torkába. Ezután a csajoknak jó világ következett, mehettek játszani az apjukkal. A doktornő ugyanis egy játszóházban rendel. Mi pedig beszélgettünk Lili alvási és evési szokásairól, tulajdonságairól. Aztán kaptunk két szert és még fel fog hívni a doktornő egy alkati szer miatt, ha átolvasta a jegyzeteit, amit a beszélgetésünk alatt készített.
2010. február 07.

Délelőtt kimentünk szánkózni, de csak Lilláékig jutottunk, ott lapátoltunk havat, építettünk hóembert. Aztán bementünk kicsit játszani, de Lillának nem nagyon tetszett, Dorkát le is lökte a bicajról, de nem ütötte meg magát nagyon. Ildiéktől is kaptunk ajándékot, nagyon tetszett nekünk, igaz este lett belőle egy kis kalamajka, ugyanis, ahogy hazaértünk, anyával feltetettük az ágyunk fölé a világító csillagokat, holdakat, felhőket és barikat. Aztán este mikor lefeküdtünk Lili rájött, hogy ő tulajdonképpen fél tőle és le kellett szedni az összeset.
Mamiéknál ebédeltünk, mert itt volt az Eszti, Roland és a Szaffika. Az Esztinek szülinapja volt és azt ünnepeltük. Kaptunk egy új Anna és Petit.
Délután elmentünk a tóra hattyúkat etetni, de ez sem sikerült túl jól, mert szánkóval mentünk, ami a nagy hóban felborult és ezután Lilkó hiszti rohamot kapott és nem volt hajlandó visszaülni, de gyalogolni sem és végig üvöltött. Hazafelé elaludtunk a kocsiban. Itthon olvasgattunk, játszottunk.
2010. február 06.

Talán a tegnapi izgalmak miatt, de elég rosszul aludtunk az éjszaka, anyát jó sokat ugráltattuk. Ma Dorka névnapja volt, sok ajándékot kaptunk. Volt finom túrótorta, itt voltak a Másikmamáék és a Mamiék is átjöttek este. Jó sokat játszottunk. Este az új fürdős játékkal játszottunk a kádban.
Mivel nem aludtunk el napközben, elég hamar kidőltünk este.
Apa megcsinálta az etetőszékünket, mert már csúnyán ki volt szakadva rajta a huzat. Anya talált szép gyümölcsmintás anyagot és Apa kicserélte a régit. Nagyon örültünk neki.
Anya
Azt hiszem sikerült egy kicsit belegázolnunk Lilus lelkivilágába. Amikor megszülettek a lányok, úgy gondoltunk, hogy a névnap az mindenkinek a saját ünnepe lesz, mivel a szülinapjuk úgyis együtt van. Aztán eddig nem így alakult, mindig mindketten kaptak ajándékot. Most úgy gondoltuk, hogy elég nagyok már hozzá, hogy ma csak Dorkát ünnepeljük. Persze, olyan ajándékot választottunk, amivel mindketten tudnak majd játszani. Megkapták az Éjszakai böngészőt és egy 31 darabos szivacsos vízi öltöztető készletet, de Dorkának adtuk át. Lilikém szegény teljesen megsértődött. Készülnünk kellett volna legalább valami aprósággal. Anyósomék ruhát hoztak, Anyuéktól kirakót, könyvet és plüss majmot kaptak.
2010. február 13.

Hát ezt is megértem, 32 éves lettem, két és fél gyerekkel. Ha tavaly valaki ezt mondja, tuti nem hiszem el.
Egész jó délelőttünk volt, Dorka nagyon jól viseli a betegséget, Lili hisztisebb volt a fogzás miatt, de egy kis chamomilla ezt is megoldotta. Ebédet Anyósomék hoztak, így főznöm sem kellett. Délután vásárolni mentünk, míg a Manók nagyszülőztek. Vettünk egy százas csomag lufit, mert Anna és Peti nyomán lufiarcokat kell mostanában rajzolni.
Alvás persze ma sem volt, viszont festettünk és langallót sütöttünk vacsorára.
2010. február 12.

Reggel lemondtam a bölcsit, megkértem a doktornőt, hogy jöjjön házhoz, délután négy körül érkezett, nem volt egyszerű napunk, mert Lilinek jön a foga és elég hisztis, Dorka meg lázas volt, bár csak 38 körülire ment fel neki. A kisasszonynak a tüdeje sípol, kaptunk kétféle hörgőtágítót, plusz antibiotikumot, ezek mellett megy a kevert orrcsepp, a stodal. Délután azért gyurmáztunk egy kicsit, mert kérték a lányok.
Hét körül már fürdettünk, mert délutáni alvás persze nem volt, így estére elég fáradt volt a banda. Velem az élen. Éjszakánk is borzalmasan telt. Dorkát felpörgette a spiropent, Lili a fogával szenvedett, fél éjszaka ittak, a másik felében pedig pisiltek. Fél négy körül aztán aludtunk is egy kicsit, ami már nagyon ránk fért.
2010. február 11.

Reggel alig tudtam kiverni a lányokat az ágyból fél hétkor, annyira aludtak, azért elkészültünk viszonylag időben, de Dorka majdnem elaludt mire a bölcsődéig értünk. Volt nagy sírás, nem akarta elengedni a lábamat, mikor be kellett menni a csoportszobába, de aztán viszonylag hamar megnyugodott. Szépen elvoltak nap közben, azt mondta Edit délután, aludtak is. Anyuval találkoztunk a városba, vásárolt nekem ajándékot. Kaptam egy terhes nacit és egy felsőt hozzá. Aztán mentünk a csajokért és busszal jöttünk haza. Délután a szokásos kézműves foglalkozás keretében gyurmáztunk. Mostanában a hóember gyártás a sláger, bár mint a képeket látszik, répaorr helyett többnyire ormányt készítenek neki a lányok, de nagyon lelkesek.
Este tizenegykor Dorka sírva ébredt, tüzelt az egész kis teste, 39,3-at mértem neki, reszketett a kezemben. Hála az égnek a nurofen szépen levitte neki, bár köztünk aludt, mert nem mertem a saját ágyában letenni, mert féltem, hogy megint visszamegy a láza. Egész szépen végigaludta az éjszakát.
2010. február 18.

Lili fél egykor megint bepisilt. Kérdeztem, kér-e pelust és igent mondott, így kapott. Úgy érzem, még nem vagyunk kész erre a bugyiban alvásra. Lehet, hogy rosszat teszek a visszalépéssel, de többet ér, ha nyugodtabban alszik. Azt hiszem, aggódik, ha nincs rajta pelus.
Kijött ma délelőtt Anyósom és két órát vasalt, ami nagy segítség, mert estére már alig élek, napközben meg nem lehet a lányoktól.
Kíváncsi vagyok, hogy mit mond délután a doktornő, mert Dorkának megint kénytelen voltam cseppet adni a köhögésre, mert ha fekszik, egyszerűen fuldoklik és nem tud aludni. Lili is elég hurutosan köhög még mindig.
Tegnap azt mondta Dodó, hogy ANYA POCAKJÁBAN KICSI PANNA LAJA VAN, NEMSOKÁRA KIBÚJIK, ÉS DODÓ ÁGYÁBAN FOG ALUDNI. Ezt honnan vette? Azért remélem, még nem mostanában bújik ki a kisasszony.
Dodónak egyébként visszatért az étvágya, egész nap kunyerál, jöttében-mentében folyton eszébe jut valami. Most egy kis mézet szeretne, öt perc múlva vitamint, esetleg süssek palacsintát - naponta kétszer, de lehet többször is - ha kinyitom valamiért a hűtőt, rögtön eszébe jut, hogy rudit szeretne enni, esetleg lekvárt, vagy sajtot. Ha hagynám, egész nap enne. Amint az apja hazaért délután, már közli is, hogy megjött Apa mehetünk vacsorázni. És teljesen mindegy, hogy ez négykor, hatkor, vagy hétkor történik meg. Annyira várom már a nyarat, a friss gyümölcsöket, mikor lelkiismeret furdalás nélkül kezébe nyomhatok friss gyümölcsöt az étkezések között is. Ezeket a messziről szállított, fene tudja mivel kezelt, félig éretlen dolgokat nem szeretem túlzásba vinni.
Lili most megint rosszabbul eszik, kezd válogatós lenni, néha alig csipeget, de ha éppen kedvére való fogás van, akkor öröm nézni, milyen jóízűen eszik. Iszonyat visszahúzódó, ma egész délelőtt alig szólalt meg, mert itt volt a Mama, pedig máskor ő is szépen mondókázik már Dorkával, csak úgy a saját örömére is. Ilyenkor meg teljesen megkukul és képes egész délelőtt az ölemben ülni.
Doktornő szerint Dorka tüdeje tiszta, elhagyhatjuk a gyógyszereket, cseppek maradjanak estére még pár napig, hogy tudjon pihenni. Megbeszéltem vele, hogy akkor én még jövő héten itthon tartanám a lányokat, egyetértett az ötlettel.
2010. február 17.

Délelőtt elmentünk az Ildivel és a Lillával a tóhoz, megetetni a hattyúkat. Nagyon éhesek voltak és egyáltalán nem féltek tőlünk. Anya jobban félt, hogy megcsípnek bennünket, mert szinte kikapkodták a kezünkből a kenyérkét. Egyre többen és többen lettek a parton és egyre közelebb jöttek hozzánk. Jó hamar el is fogyott a sok kenyér, amit vittünk. Aztán kicsit elmentünk Lilláékhoz játszani, de hamar haza kellett jönni, mert vártuk Apát ebédre. Ilyenkor anya mindig megígéri, hogy soha többet nem megyünk, mert ha belemerülünk a játékba, nehezen akarunk haza indulni. Éppen akkor értünk a kapuhoz, amikor Apa is hazaért.
Kicsit aludtunk délután, aztán uzsonnára palacsintát rendeltünk, anya meg is sütötte. Mostanában gyakran van ilyen, nagyon rákaptunk. Evés után festettünk, gyurmáztunk, kicsit rosszalkodtunk is. Papi jött segíteni fürdetni, mert Apa nem volt itthon.
Reggel fél hétkor arra ébredtem, hogy Lilike szólongat, hogy ANYA, BETAKAR! Futok át, kisasszony csurig pisis, kapkodtam elő tiszta ruhát, ágyneműt, de a leányzó megtagadta az átöltözést, bevackolta magát az ágy tőlem legtávolabbi zugába és csak takarót óhajtott. Ismerve elsőszülöttemet - ilyekor csak a nyers erőszak segít - ráhagytam a dolgot és betakartam. Azóta alszik, én pedig egyre növekvő lelkiismeret furdalással figyelem a múló perceket és egyre rosszabb anyának érzem magam. Mindenesetre az ágyneműmosás mellett vár még rám egy fürdetés is, ugyanis Lilkó mellett simán elbújhat egy hontalan a szageffektusokat tekintve.
2010. február 16.

Lillának nagyon boldog névnapot kívánunk!





Anya úgy döntött, hogy ma még nem mehetünk ki, ezért áthívtuk a Lillát egy kicsit játszani és meg is köszöntöttük. Holnap, ha jól leszünk és szép idő lesz, akkor elmegyünk együtt a tóra hattyút etetni. Ma megint rendes kislányok voltunk, mert ebéd után aludtunk egyet, így anya is tudott pihenni egy kicsit.
Délután dominóztunk a Micimackós dominónkkal, már értjük a lényegét, és ügyesen rakjuk sorba, ahogy kell.
Uzsonnára kakaót kértünk anyától.
Mióta bölcsisek vagyunk általában magunktól feltesszük az előkét, aminek anya nagyon örül, mert előtt nem voltunk hajlandóak hordani.
2010. február 15.

Lilike négy napja pelus nélkül alszik éjszaka is, ebből egyszer történt baleset, szombat éjszaka fél négykor bepisilt, fel sem ébredt rá, Dodó lázát mentem ellenőrizni, amikor beletenyereltem a nedvességbe, alig tudtam felverni, hogy átöltöztessem és áthúzzam az ágyát. Tényleg jobban alszik a homeós bogyóktól.
Holnap jön a védőnő terheléses cukrot ellenőrizni, jövő héten pedig nőgyógyászhoz megyek az elutazás előtti vizsgálatra és remélem Pannát is látom végre.
Egész szépen viseltük a lányokkal a bezártságot, reggel volt egy kis nyüszi, aztán rajzoltunk, olvastunk, délután még aludtak is egy órácskát, csak szegény Dorka vízszintesbe kerülve nagyon köhög, így nem az igazi a pihenés. Délután hamar elszaladt, Anna, Petit olvastunk, aztán nekik is karton alagutat kellett készíteni, ezzel sokáig elvoltunk, mert a lányok segítség címén hátráltattak. Sütöttünk csokis kekszet is. Fürdés előtt még rohangáltak egy nagyot az apjuk körül, aminek sajnos az lett az eredménye, hogy Dodó lefekvés után köhögő rohamot kapott, így kénytelen voltam neki cetirizin cseppeket adni, hogy tudjon pihenni.
Doktornővel beszéltem délelőtt, csütörtökön szeretné látni Dorkát, addig mennek a gyógyszerek, aztán majd meglátjuk.
Ma először próbáltak meg a lányok ebédnél késsel-villával enni. Hát van még mit gyakorolni, de helyesek voltak, ahogy küzdöttek.
2010. február 14.

Délelőtt kivittük a csajokat egy kicsit levegőzni - Dorka motorozni szeretett volna - fél órát voltunk kint, de lehet, hogy nem kellett volna, mert délutánra belázasodott. Gyanús volt, hogy az Anyuéknál eltöltött ebéd után itthon szó nélkül elaludt, aztán már 38,6-al ébredt. Közben jöttek Tomiék köszönteni, ötre pedig az Arév sportcsarnokba volt jegyünk musical estre, ami bevallom kicsit csalódás volt több szempontból is, de azért jó volt kettesben lenni egy kicsit.
Március 1-4-ig van foglalásunk Sopronba a Hotel Fagusba, így úgy döntöttem, hogy addig már nem viszem a csajokat bölcsibe, akkor sem, ha meggyógyul Dorka. Remélem, mire onnan megjövünk, már kicsit jobb idő és kevesebb baci lesz, talán kevesebb betegséget fognak összeszedni a többi gyerektől. Kicsit elegem van belőle, hogy pár nap után mindig itthon kötünk ki betegen. Tudom, hogy ezen többé-kevésbé minden közösségbe kerülő gyerek átesik, de úgy sajnálom szegénykéimet. Mondjuk három hét után biztosan nem lesz egyszerű visszaszokni újra, de ez van.
2010. február 23.

Kilencig aludtunk úgy, hogy fél hétkor felnéztünk és megállapítottuk, hogy anya megvan, de még korán van, így visszafeküdtünk. Délelőtt lapátoltunk egy kis havat, ellenőriztük, mennyit nőttek a hóvirágok,
anya próbált bennünket rávenni egy kis sétára, de nem voltunk hajlandóak kimozdulni az udvarról, csak annyi időre, míg kiderült, hogy anya nem szeretne bennünket a talicskában tologatni.
Megállapítottuk, hogy kinőttük a bébitaxikat,
megtekintettük, ahogy a kukásautó elviszi a szemetünket,
aztán közöltük, hogy hideg van és inkább bevonultunk. Mi már a strandidőre készülünk,
de legalábbis Sopronba. Ebéd után nem akartunk aludni - erre mondjuk anya számított is a késői kelés miatt - viszont igen hisztisek voltunk. Anya felállította a katicás sátrat, hátha leköt minket egy ideig. Párszor szétdöntöttük,
próbáltunk olvasni, 
gyurmáztunk, de valahogy semmi nem volt jó. Mire Apa hazaért, már kellően fáradtak voltunk mind a hárman és ehhez az állapothoz Apa is csatlakozott. Azt mondta anyának, legközelebb megvárja, míg lefekszünk, és csak utána jön haza. Anya ezt az ötletet nem fogadta kitörő lelkesedéssel, ahogy mi sem. Mindenesetre mindenki örült, mikor végre aludni mehettünk.
rajzolni is,
Mióta újra pelenkát kap Lili éjszakára egyszer sem pisilt be. Nem tudom, mit csináljak? Próbálkozzak újra elvenni tőle v. várjunk még vele?
2010. február 22.

Pénteken délután segítettünk anyának narancsot pucolni, mert narancslevet készített a vacsorához. Nagyon élveztük.
Hétvége nagyszülőzéssel telt, szombaton Mamiéknál ebédeltünk, aztán anyáékkal elmentünk a Háromágúhoz a játszótérre, de elég nagy szél fújt és jó sok víz volt, így nem sokat voltunk. Mondjuk mi még bírtuk volna. Vasárnap elmentünk boltba délelőtt, aztán Másikmamiékhoz enni, délután anyáék leléptek kicsit moziban, de jól elvoltunk. Ma Másikmamival ébredtünk, mert anya orvoshoz vitte Pannát. Délután kimentünk egy jót havazni-sarazni, jól összekentük magunkat, de nagyon jó volt.
Aludni ma nem sikerült napközben, így estére kicsit fáradtak voltunk már. Össze is vesztünk Apával.
Méhszáj C2000, Uh megint nem volt, majd három hét múlva a 30. héten. Még jó, hogy Panna elég aktív kislány, így nem aggódom miatta (annyit). Azért jó lenne már látni. Megvettem a harmadik tubus pocakkrémet, kenegetem becsülettel, aztán majd kiderül mire lesz elég.
Voltam a bölcsiben is szólni, hogy ebben a hónapban már nem megyünk (voltunk három napot összesen) és a jövő hónap elején pedig elutazunk. Öt gyerek van összesen a csoportban, még jó, hogy nem vittem őket, biztosan megint összeszednénk valamit.
Mikor hazaértem Lili odaszaladt hozzám, felhajtotta a pólómat, megtekintette a pocakomat, majd elégedetten közölte, hogy MEGVAN. Nagyon aranyos volt.
Mostanában elég gyakran megbántják az apjukat, ugyanis a bölcsiben új kifejezéseket tanultak a HAGYD BÉKÉN LILIT/DODÓT ill. MENJÉL INNEN MÁR felkiáltásokat, ezeket előszeretettel alkalmazzák szegény Attilán. Tegnap Dorka egyenesen kijelentette, hogy Apja menjen világgá és azt is megmutatta, hogy merre induljon. Mindig rászólok, hogy nem szabad ilyet mondani, de sajnos hatástalan. Azt hiszem egyéként mi rontottuk el, mert az első pár alkalommal megmosolyogtuk és ezt nem szabadott volna. Csak annyira aranyos volt, hogy egy kilencven centis tökmag utasításokat osztogat.
Délután csodaszép napsütés volt, így kivonultunk az udvarra sarat dagasztani. Lányok nagyon élvezték, előszedték a homokozó játékokat és havat lapátoltak. Iszonyatosan néztek ki utána, minden cucc ment a mosógépbe, de megérte, mert öröm volt nézni őket.
2010. február 25.

Jó későn keltünk megint és reggeli után rögtön öltözködtünk is, elmentünk Lilláékkal a városba sétálni egy kicsit. Megnéztük a barikat a Piac-téren. Csúsztunk-másztunk a füves dombokon, ezt nagyon élveztük, hazafelé pedig még vásárolni is beugrottunk. Nagyon jól viselkedtünk, anya meg is dicsért bennünket. Ebédelni nem nagyon volt kedvünk és aludni sem sikerült, ezért anya megint felöltöztetett minket és mentünk is az udvarra. Hintáztunk,
mi szerettünk volna a homokozóban összegyűlt vízben pacsálni, de anya ezt az ötletet nem díjazta. Jó, hogy megint itt a jó idő és kihasználhatjuk a faházikónkat.
Egészen addig kint voltunk, amíg haza nem ért az Apa. Kicsit később megérkezett az Apa kollegája. Először kicsit félénkek voltunk, de aztán bemutatkoztunk, szórakoztattuk egy kicsit a Józsi bácsit. Az első fél óra után meglepetten mondta, hogy milyen jó lányok vagyunk (biztosan nem ezt hallotta Apától), de szerintünk mikor végül este hazament, már nem biztos, hogy ez volt a véleménye.
Szaffi unokatesónknak gratulálunk a hasraforduláshoz!
Lezárult egy korszak a lányok életében, végleg megváltunk a babakocsitól. Volt Dévényes gyógytornászunk ikrei fogják használni, remélem ők is szeretni fogják.
A végén még miattam nem megyünk Sopronba, összeszedtem ugyanis valami nyavalyát, próbálom magam kúrálni. Ráadásul éjszaka sem volt nagy pihenés, ugyanis Lili fél kettőkor szomjas lett, megivott egy nagy pohár vizet. Ennek folyományaként háromkor pisilnie kellett, majd négytől ötig, hangosan mondókázott és énekelt az ágyban. Még szerencse, hogy rajtam kívül ez nem zavart senkit, mert Dodó apjára ütött, szerintem bármilyen természeti katasztrófát is át tudnának aludni.