2010. Augusztus hó
2010.augusztus 22.
Délelõtt pogácsát dagasztottunk, sütöttünk, a lányok már profik a tojással történõ lekenésben. És nagyon élvezik, nem is maszatolnak túlságosan. A délutáni kerti party-ra készültek a pogik. Jó sokan voltunk, de a lányokon kívül csak két gyerek volt, két nagyobb fiú, így ismét nem sok alkalom nyílott a másokkal való játékra. A medencébe is úgy mentek csak be a csajok, hogy a fiúkat elõbb ki kellett szedni belõle.
2010.augusztus 19.
Tegnap este Apu elkérte a nagyokat kirándulni. Megkérdeztem õket, persze volt kedvük, így ma a Dédit látogatták meg Siófokon, ill. a Balatonon hajóztak.
Mi Pannival közben elmentünk neki játéktárolót vásárolni a Lidl-be, és ha már ott voltunk vettünk a lányoknak egy-egy 45 darabos kirakót, ill. egy-egy matrica készletet. Gondosan feltettem a szekrény tetejére, ahol már várták a dvd-k, és a barbie babák, amikbõl a lányok szülinapi tortája lesz majd. Még jó, hogy elhatároztuk, hogy a meseparkos kirándulást kapják szülinapjukra! Most már tényleg befejezem a vásárlást, mielõtt az uram zsákba köt és vízbe dob ;-)
Panna közben bemutatta nekem, hogyan is kivitelezi a hátára fordulást,
2010.augusztus 12.
Reggel beugrottak Anyósomék, hoztak ebédet, így délelõtt is nyugodtan játszhattunk, fõznöm sem kellett. Voltunk az udvaron, teregettünk, lányok kavicsoztak, meglocsoltuk Anyu virágait a teraszon, aztán kaptak vizet vödörbe is, mert a pacsálásból soha nem elég. Ebédre bableves és palacsinta volt.
2010.augusztus 09.
A legrosszabbak talán a reggelek:
- senki sem kiabál, hogy ANYA GYERE MÁR!
- senkinek sem kell kakaót csinálni
- senki sem ölel át, senki sem bújik hozzám a kis ágymeleg testével, hogy jó reggelt kívánjon
Hiányoznak! Nagyon!
2010.augusztus 08.
Reggel beszéltünk a csajokkal, Dodó azt mondta, hogy ebédelnek és jönnek haza. Kicsit a hangjuk is olyan volt, mintha hiányoznánk nekik, de lehet, hogy csak én akartam úgy hallani, mert nekem nagyon hiányoznak. Délelõtt már tudtak fürdeni, csúszdáztak, nagyszerûen érezték magukat.
Mi Pannázunk sokat, ha Pannus alszik, akkor Ati a felfagyott járólapokat cseréli ki a bejáratnál. Én lecsiszoltam és újrafestettem a nagyok egyik falát a szobájukban, mert megviselte az a három év, - leginkább az utolsó - amit a lányok benne töltöttek.
2010.augusztus 07.
Panna három hónapos. 4910 g, nem tudom hány centi, de 62-es ruhákat hord.
A nap tiszteletére elkészültem a falfestés egy részével.
Ez pedig itt a családunk, pingvinnek álcázva.
A lányok sétakocsikáznak, madárlesre mennek és bicajoznak, jól érzik magukat. Anyu estefelé megállapította, hogy hosszú a nap, ha nem lehet strandra menni és mással kell lekötni a csajokat. Ugye, hogy ugye?!?!
2010.augusztus 06.
Elmentek, öt hosszú napra. Ha mindenki jól bírja, csak szerdán megyünk értük.
Teljesen be voltak sózva, alig várták, hogy indulhassanak.
Délután beszéltem Dorkával: SZIA, DODÓ VAGYOK, LÁTTUNK SOK KACSÁT, NEMSOKÁRA MEGYÜNK HAZA.
Én nekiálltam Pannánál a falat festeni, készen van a pelenkázó mellett a katicabogár, jókat vigyorog rá Minikém. Készülnek a pingvinek, a többi még tervezés alatt.
2010.augusztus 05.
Kénytelenek voltunk venni egy új fürdõszobaszekrényt, a régi ugyanis nemes egyszerûséggel kidõlt a sorból. Szó szerint. Mikor vettük, még nem gondoltunk rá, hogy a gyerekeink vödörrel fogják öntözni az alját. Az új már szép magas fém lábakon áll ;-). Ati szerelt, mi pedig remekül szórakoztunk a dobozzal.
Délután elõkészültünk a langallóhoz, mindjárt dupla adaghoz, estére ugyanis vendégeket vártunk. Márti, Kata és Tomi jöttek köszönteni, õk vállalták a desszertet és egy remek csokitortával készültek. Meg persze sok szép ajándékkal, amit itt is köszönünk szépen. Az este jól sikerült, miután a gyerekek lefeküdtek, még beszélgetni is tudtunk egy kicsit.
Mostanában sokan voltak nálunk, házasok, párkapcsolatban élõk, gyerekesek, pocakosok, gyerektelenek. Érdekes volt megfigyelni, ki hogyan viszonyul a lányokhoz. Van, aki a pocakja ellenére - v. éppen azért - kapásból a földön foglal helyet, hogy egy magasságba kerüljön a gyerekekkel. És játszik, négykézláb mászik, mesét olvas. Van, aki a kanapén ül egész végig és maximum egy-egy mosolyt enged meg a lányok felé. Van, aki hintázni megy, buborékot fúj, 13 kilóst ringat, mindenben benne van. Persze a gyerekeseknél egyértelmû a földön ülés, kúszás-mászás, mindenben benne levés. Mindenestre a lányok azt tekintik partnernek, aki õket is annak tekinti.
2010.augusztus 04.
A tegnap este láztalanul telt, ma pedig már szinte teljesen rendben vagyok, ennek ellenére, nem volt túl jó éjszakánk. Talán Panna is átvette a feszültségemet, kelt fél háromkor és egészen fél ötig fent is volt, így mikor fél hétkor felkeltettem, ráragasztottam a zacsit, félálomban szopizott kicsit és már vissza is aludt, mire a hordozóba került. Brigi már várt ránk, ügyesen megszúrták a karján a kicsi lányt, pisi is lett, mehettünk leadni a laborba az anyagot. Mire visszakaptam, már nem is sírt. Briginek még egyszer köszi a segítséget!
Itthon aztán beájult három órára, így jót játszottunk a nagyokkal, akik csodák csodájára, elaludtak szó nélkül ebéd után. Nagyon örültem neki, mert vendégeket vártunk késõ délutánra.
2010.augusztus 03.
Nagyokat elvitték Attila szülei ma a telekre. Tegnapi napom nagyjából a túlélésrõl szólt. Délelõtt Ildiéknél voltunk, akkor még viszonylag tûrhetõen voltam, leszámítva a fájdalmat. Hoztak nekünk a nyaralásból sok szép ajándékot, lányok azóta is gyûrögetik a bikát. Ebéd után Panna és Dorka aludtak egyet, Lili persze megint nem feküdt le, de szépen eljátszott mellettem, így tudtam kicsit pihenni. Kicsivel öt elõtt kivonultunk az udvarra én felváltva szórakoztattam a babakocsiban nézelõdõ Pannát és löködtem a hintázó lányokat. Hét után Anyu elvitte a lányokat bicajozni kicsit, mi meg bevonultunk Pannussal fürdeni, ekkor már megint lázam is volt. Szoptatok bõszen, remélem, hamar túl leszünk rajta, ma mintha már kicsit jobb lenne.
Holnap reggel Pannival vérvételre megyünk, ami miatt nagyon ideges vagyok. Pedig, nem is a nagylaborba viszem, mert Briginek hála, leveszik a csecsemõosztályon a vért, mégis jobban értenek az ilyen minikhez. Remélem, tudnak venni a karjából, és nem kell megszúrni a kis buksiját! Ráadásul a vizeletgyûjtõ zacskóval sem vagyunk túl szoros barátságban.
2010.augusztus 01.
Lányok elmentek délelõtt Anyuékkal Dédipapát látogatni, mi meg billentyûzetet venni indultunk, mert bemondta az unalmast a régi és hát a függõség nagy úr ;-)
Az éjszakai szoptatás után észrevettem a tükörben egy piros csíkot a mellemen, de reméltem, hogy nem lesz nagyobb gondom belõle. Reggelre már rendesen fájt és forró is volt, próbáltam hónaljtartásban szoptatni, hogy az elzáródott tejcsatornából is meginduljon a tej. Délelõtt még sütögettem is. Délutánra vendégeket vártunk, én két óra körül már kezdtem magam furán érezni, fájt minden csontom. Mire ideértek a volt kolleganõim párjaikkal, már igen nagyon rosszul voltam. Sajnos nem is igazán voltam toppon, néha a beszélgetést is nehezen tudtam követni, közben persze a lányok is ugráltak rajtam, Panna is evett kétszer. Kaptunk sok szép ajándékot és jó volt újra látni a lányokat, de bevallom nem így terveztem. Miután elmentek 38,5-ös lázat mértem, mire minden gyerek ágyba került, már harminckilenc felett volt a hõm. Be kellett vennem egy fél lázcsillapítót, pedig úgy utálok terhesség/szoptatás alatt bármit bevenni, de kutyául éreztem magam.
Elszaladtam Wc-re, Panna a játszószõnyegen nyûgösködni kezd, Dorka rögtön odafekszik mellé, hogy megvigasztalja. Mire Lili: ANYA KELL NEKI! DE AZÉRT NÉZHETED!
Meliék jöttek látogatóba, nagyon jó volt, régen találkoztunk, Panna még pocakban volt. Bazsi egy az egyben olyan, mint Petike volt ennyi idõsen, haláli édes! Petike pedig már igazi nagyfiú.
Köszönjük szépen a sok ajándékot!
2010.augusztus 13.
Délelõtt és délután is Lilláéknál úsztunk, játszottunk. A szokásos tulajdonviták után, szépen eljátszottak együtt a lányok. Fõleg Lili és Lilla értették meg egymást remekül, Dorka kicsit kívül rekedt délelõtt. Délután aztán már õt is jobban bevették a játékba. Öröm volt õket nézni. Vacsora elõtt még bevásárolni is voltunk, hazafelé majd elaludtak a lányok a kocsiban, mert persze délutáni alvás megint nem volt.
Attila hazajött ebédelni, ebéd után ment vissza dolgozni. Dorka kérdezte tõle, hogy miért megy vissza. Mondta neki az Apja, hogy még tart a munkaideje. Mire Dodó: AZTÁN, HA KAPSZ PÉNZT, AKKOR HAZAJÖSSZ. (mindig, ha reggel megkérdezi, hogy miért dolgozik Apa, akkor azt szoktam neki mondani, hogy pénzt kell keresnie)
Délután nem aludtak, így folytatódott a játék, mostanában iszonyatos babázás folyik. Pelenkáznak, etetnek, babakocsiban tologatnak, dajkálnak.
Fél ötkor átmentük Lilláékhoz. Nagyot fürödtek a lányok, mindketten bátran ugráltak a medence szélérõl. Aztán Dorka gondolt egyet és leszáguldott a lejtõn bicajjal, kidöntve a kertkaput. Valaki nagyon vigyázott rá, mert egy-két horzsoláson kívül semmi baja nem lett. Vajon hány szívrohamot hordhat ki az ember lábon?!?!
Hétkor már nagyon nyûgösek voltak, így gyorsan megfürdettem õket és nyolckor már aludtak is.
Míg Pannát szoptattam Ati olvasgatta velük a Lépésrõl lépésre sorozatot. Egyik oldalon, fészek tojásokkal, tükörtojás, kiscsirke, tyúk, tojás. Szépen elmondták, melyik micsoda. Attila kérdezi, és ki tojja a tojást, mire Dodó nagy büszkén: ANYA!
2010.augusztus 11.
Panna fél hétig aludt, aztán visszafeküdt még negyed tízig, így jó késõn indultunk el a lányokért. Benéztünk még Esztihez és Szaffikához egy kicsit. Szegény Panna annyiszor kezdett el sírni, ahányszor Szaffika kiabált egy kicsit, pedig a lányok sem csendesek itthon. Kettõ óra volt, mire Lipótra értünk és a nagy viszontlátás után átmentünk a fürdõbe. Pannusnak vettünk egy csónakot még itthon, mert nem akartam vízbe tenni, de mégis szerettem volna, ha együtt a család a medencében. Igen ám, de a kisasszonynak nem tetszett a csónakázás, pár perc után sírva fakadt és a babakocsiban folytatta a strandolást a parton. Lányokkal csúszdáztunk sokat, nagyon élvezték. Ettünk lángost, a nagyok ültek körhintán, játszótereztek.
Anyuéknak köszönjük, hogy elvitték a lányokat nyaralni és jó pihenést kívánunk a maradék ott töltött idõre!
2010.augusztus 10.
Mivel három napig mostam, mára elkerülhetetlennek tûnt, hogy elõvegyem a vasalót, így a mai napom fõleg vasalással telt. Brrr. Pannával védõnõt vártunk, aki persze éppen szoptatáskor jött, viszont cserébe nem maradt sokáig. Délután a gyerekorvoshoz mentünk, kapott Panna vaspótlást, mert vérszegény, és mivel én is az vagyok, így a tejben sem kapja meg szegénykém, most együtt szedjük a Maltofert. Megkapta a három hós oltását is, volt egy nagy sírás. 5040 g a rendelõi mérleg szerint, 59 cm és 39-es kalapot hord. Este jó késõn aludt el, mert délutánra idõzítette a napi alvását, így nem volt fáradt a szokásos idõben, nem sokkal tíz után aludt el.
Doktornõ megint elmondta, hogy milyen nagyon szép baba. Sokszor én is csak nézem és elgondolkodom rajta, hogy hogyan csináltuk, hogy ilyen gyönyörû. Lányokon is mindig meglepõdök, hogy milyen szépek, de ott rá lehet fogni, hogy a biológusunk ügyesen „rázta össze” a kémcsövet ;-), na de Panna száz százalék „hazai termék”, biztosan jó volt a csillagállás.
Õk meg itt szálltak el a ház felett, egészen alacsonyan, aztán felemelkedtek. A lányok de boldogok lettek volna, ha látják.
ugyanis éppen fényképeztem, mert sokkal kevesebb kép van róla, mint anno az ilyen korú lányokról. Elsõ gyerekes szülõként pl. szinte minden este dokumentáltuk a fürdést is, Pannáról pedig még egy pancsolós kép sincsen. Szégyen ;-)
Így hát jöjjön egy Panna sorozat:
A masnisból van hason fekvõs hurkás combos, de nem merem feltenni…
2010.augusztus 18.
A böliben jártunk ma, vittünk ajándékot, elköszöntünk mindenkitõl, a lányok játszottak kicsit. Mikor odaértünk Lilkó be sem akart jönni, azt hiszem, lesznek itt még gondok az óvodával. Pedig reggel még volt kedve, megbeszéltük, hogy nem kell ottmaradniuk, én is ott leszek velük. Végül azért csak bejött és egy idõ után fel is oldódott, bár sokat nem mesélt a gondozóknak. Pannus hajzatát itt is mindenki megcsodálta ;-). Aput hazafelé megtámadta egy csapat bölcsõdés, mert elment a dolgait intézni, aztán amikor visszaért, felkapta és meghintáztatta az elé szaladó csajokat. Kb. 10 másodperc múlva ott állt elõtte sorba a fele böli, hogy õket is, õket is.
Hazafelé még beugrottam a postára, ugyanis tegnap volt egy szórólap a ládánkban, miszerint a postán mese dvd-t árulnak. Persze a lányok rögtön választottak is magunknak a papírról, én pedig megígértem, hogy kaphatnak egyet-egyet. Így lett Dorkának egy Thomas, Lilinek pedig egy Fifi dvd-je. (kettõ rész Fifit pedig eldugtam a szülinapjukig, Thomasból az utolsót hoztuk el)
Iszonyat jó étvággyal ebédeltek és aludtak is ebéd után. Már harmadik napja lefekszenek és el is alszanak. Kisebb csoda! Tegnap vettünk Macikávát, így uzsira tegnap óta tejeskávé van, nagy sikerrel.
Uzsonna után sikerült párat kattintgatni róluk, ami mostanában nem egyszerû, mert Lili még mindig nem nagyon szereti, ha fényképezzük. Ma viszont jó kedvûen ébredt és kb. öt percig rendelkezésemre álltak, aztán rohantak tovább, mert iszonyatosan sok dolguk van mostanság.
Délután a városban jártunk, sétáltunk egy jót, lányok szaladgáltak, élvezték a tömeget. Kaptak egy-egy gombóc fagyit. A héten valahogy olyan könnyen kezelhetõek, szót fogadnak, kevesebb a hiszti, öröm velük minden perc.
Lefekvés elõtt Lili nekiült a 35 darabos Fifi kirakónak és addig küzdött vele, míg megoldotta, hihetetlen szeme van hozzá és nagyon szeret bíbelõdni vele. Annak meg különösen örülök, hogy Dorka is teljesen magától leül és kirakózik, így egész sokat elvan egy helyben. A nyáron rengeteget javult a figyelme, úgy vettem észre. Még mindig zizegõsebb, mint Lilkó, de ha ilyen ütemben fejlõdik a leköthetõsége, akkor talán nem lesz gond a sulira, még van idõnk.
2010.augusztus 17.
Dorka már megint köhög, Anyu mondta, mikor mentünk értük múlt hét szerdán, hogy párszor köhögött hajnalban és most vasárnap óta egyre jobban, fél egykor éjszaka arra ébredtem, hogy majd meg fullad. Még nem hurutos, de kénytelen voltam neki öt csepp cetirizint beadni, hogy tudjon aludni. Legutóbb is így kezdtük, akkor hat hétig tartott és a végére tüdõgyulladás lett belõle. Hetente hordtam az orvoshoz, de soha nem lehetett hallani semmit, kivéve az utolsó héten. Nem tudom, hogy mi lehet ez. Már arra is gondoltam, hogy allergia, de a legutóbbi tesztje negatív lett.
Panna ma reggel negyed kilenckor ébredt gügyörészve, mentem a szobájába, hát nagy vigyorogva a hátán fekve magyarázott nekem. Megfordult a hasáról a hátára! Délután pedig teljesen egyedül elkapott egy Micimackót és megpróbálta a szájába gyömöszölni. Nem járt sikerrel.
Vettem a lányoknak új kirakót, egy 2*16 darabost és egy 35 darabost. A nagyobbhoz segítség kell, de a másikat ügyesen kirakják egyedül.
2010.augusztus 16.
Hatkor keltek a nagyok, még tudtam volna aludni, Pannus is fél kilencig húzta a lóbõrt. Kilenckor már úton voltunk, én toltam Pannát, lányok meg egy-egy babát a játék babakocsiban, jó nagy kört mentünk, élvezték. Az udvaron locsoltunk, homokoztak még egy jó darabig, aztán ebéd után kivételesen elaludtak. Legalább meg tudtam sütni az almás pitét, mert Anyuékat vártuk haza.
Sajnos esett az esõ, így a két napja bekevert miccset a teraszon sütöttük meg és bent ettünk. Volt hozzá lipóti Lipóti kenyér, amit Anyuék hoztak, grillezett zöldségek olívaolajban, paprika-paradicsom. A pitét házi csokifagyival ettük desszertnek.
Attila fodrászhoz ment, Apu pedig elkísért bennünket bicajozni, mert a csajok már teljesen be voltak sózva. Panna nézelõdött a babakocsiban, mivel nem volt már olyan napsütés, le tudtam hajtani a kupolát. Iszonyatosan szereti a járda fölé hajló fákat, hangosan hõ-zik nekik, nagyon édes. Hazaérkezés után Apu beszélgetett vele, csikizte a nyakát, kis szarosom meg hangosan rötyögött.
A héten készülünk még be a bölcsibe is egy látogatásra, csütörtökön Öreghegyi mulatságok, megígértük a lányoknak, hogy ha Pannát letettük, lemegyünk táncolni, és ha kibírják, megvárjuk a tûzijátékot. Pénteken jó lenne kijutni a Királyi napok záró gálájára. Vasárnap kerti party-ra vagyunk hivatalosak.
2010.augusztus 15.
Délelõtt kitakarítottam, addig a lányok Attilával a szobájukban játszottak, olvastak. Panna elaludt az apja hangjára.
Ebédre Attila szüleihez mentünk, kicsit pihentünk, míg a nagyszülõk a gyerekeket szórakoztatták. Hazafelé minden gyerkõc elaludt a kocsiban, volt még egy kis fûnyírás, az autóban játszottak a lányok, vezetnek, utaznak, még a kaput is ki akarták velem nyittatni.
Kicsit belelestünk az úszó EB zárónapjába is, lányok bírják a mûugrást.
2010.augusztus 14.
Délelõtt mindenki végezte a dolgát, lányok segítettek Attilának kocsit mosni, én bent pakoltam, Pannáztam.
Hoztam a lányoknak emlékbe egy prospektust a lipóti fürdõrõl, Dorka hosszasan nézegeti, majd szomorúan megjegyzi, nem látom a Mamiékat.
Próbáltunk altatni ebéd után, mert négyre Mártiékhoz voltunk hivatalosak szülinapi buliba. Volt rengeteg ember, de a nagyok jól érezték magukat, hasonló korú gyerkõcök is akadtak szép számmal. Dorkát egy Ádám nevû kisfiú kinézte magának és puszilgatta, amit a szégyenlõs Dudus igen rossz néven vett. Menekült, és ha mégis elkapták, rögtön törölte le magáról a puszikat, LEKAPARTAM és LEPOROLTAM felkiáltásokkal. Még pár év, és már nem így lesz ;-).
Party-öltözék:
(nem nagyon értek rá fényképezkedni)
2010.augusztus 20.
Tegnap elfelejtettem mesélni, hogy hajózás elõtt mondtam a csajoknak, hogy tegyék bele a cicájukat a hátizsákba. Dorka táskájába a következõk kerültek:
-cica
-olló
-papír
-egy hatos készlet festék
-egy kisebb gumilabda
-nyomda
-kés kisebb könyv
-Danett felfújható frizbi
Mert ezek elengedhetetlenek a hajókiránduláshoz ;-)
Persze nem aludtak egész nap, hazafelé sem az autóban, így elég fáradtak voltak estére, délután négyesben végigjártuk a vásárt, kaptak vásárfiát, aztán este, miután Pannit letettem (Anyu vigyázott rá), lementünk az utcabálba. Kb. a harmadik számnál mindkét gyerek aludt a vállunkon, Dodó arra sem rezzent fel, hogy letettük az ágyába. Nagy buli volt ;-)
Ma délelõtt megtologattuk a babáinkat itt a környéken, kirakóztunk sokat, este pedig a Királyi Napok záró rendezvényére mentünk, bár csak a felvonulást vártuk meg, mert Pannának fürdés - és vacsoraidõ lett.
2010.augusztus 26.
Mivel nyugodt éjszakánk volt,- Pannához kellett kelnem háromkor, mert tele volt az orra - és mindenki láztalan, ezért egy órát levegõztünk is délelõtt. Ébredés után, olvastunk, festettek a lányok, gyurmáztak, Pannit szórakoztatták. Szegényem elég sokat alszik, szívom az orrát, csepegtetünk, de jó kedvû, mosolygós. Lányok is elég náthásak még, az õ orrukat is szívom, biztos, ami biztos, mert jobban kijön, mintha csak fújnák. Kicsit köhécselnek is, de nem látszik rajtuk, hogy betegek. Már nagyon mehetnékjük volt, ezért mindenki fogta a babakocsiját, babáját és nekiindultunk. Egy órát sétáltunk, lepkét kergettek, csigát gyûjtöttek, kutyatejet fújtak, Pannus meg aludt egy nagyot a jó levegõn. Ebéd után az összes gyerkõc elment aludni, de csak Pannának sikerült, a lányok bojkottálták a programot.
Panna több mint három órát aludt, ez alatt végig a lányokkal játszottam - kivéve az altatási próbálkozásra szánt kis idõt - olvastunk, rajzoltunk, zenéltünk. Teljesen kezelhetõek, nagyon aranyosak voltak. Abban a pillanatban, hogy leültem Pannát szoptatni, Lili teljesen megkergült. Szekrényre mászott, üvegvitrin ajtót csapkodott - Dorka persze megy utána mindenben,- majd amikor rászóltam, megsértõdött és elkezdte a könyveket ledobálni a polcról. Közben pimasz képpel végig leste, hogy hogyan reagálok. Persze percek alatt az égig lõtte a vérnyomásomat és felvittem bezártam pár percre a szobájába, mert ellenállhatatlan késztetést éreztem, hogy jól elverjem a fenekét. Persze ez sem a legjobb megoldás volt, de még mindig nem vagyok túl jól, így hamarabb ugrok mindenért…
Öt után átkísértük Aput egy barátjához, lányok a kezdeti szégyenlõsség után jól elvoltak. Hétre értünk haza, Dorka nem akart vacsorázni, forró is volt, 39,1. Kapott kúpot, beadtam neki is a másik kettõ antibiotikumából, de szerintem holnap délután meghallgattatjuk a hátát, mert neki hamar a tüdejére megy minden.
Hogyan törjünk be a saját házunkban, a saját gyerekeink hálószobájába?
Éjszakára zárjuk a lányok ajtaját, mert fent nincs kapu és félünk, hogy ha kijönnek a sötétben, leesnek a lépcsõn. Fél tizenegykor Dorka sírva hívott, rohantam, fordítottam volna a kulcsot a zárban, de meg sem moccant. Tíz percet kínlódtunk, bent a lázas gyerek zokogott, mire Attila kivágott a tokból egy darabot és hozzáfért a zár nyelvéhez. Nagy nehezen bejutottunk, Dodónak 39 fölötti láza volt, így hûtõfürdõt készítettem, lázat csillapítottam. Aztán majd be kell szereznünk egy új ajtót L
Panni már jobban van
Zenekar
2010.augusztus 25
Nem volt egyszerû éjszakánk, Lili hajnalig lázas volt és Kistejessel csatlakoztunk a betegek sorához. Szegénykém tüsszög, köhög, nem kap levegõt, így ha nem Lili lázát csillapítottam, akkor Panna orrát szívtam, vigasz szopiztattam, alvás nem sok volt. Ráadásul már az én orrom is folyik, fáj a torkom. Talán még Dorka van a legjobban négyünk közül, pedig a doktornõ szerint az õ torka piros volt tegnap. Így Lili pisijével együtt Pannát is elvittem megmutatni a rendelõbe.
Az biztos, hogy így pénteken nem lesz mesepark, de még a hétfõ is kétségesnek látszik.
Lili vizeletében van fehérje, de a doktornõ szerint ez lehet a magas láztól is, ha meggyógyult, akkor néznek újra egy vizeletmintát.
Panna tüdeje fölött csúnyán zörög, õ is megnyert egy adag antibiotikumot, orrcseppel és lázcsillapítóval kiegészítve, mert már hõemelkedése is van. Fel kell emelni az ágya fejrészét és napközben inkább kézben, v. hordozóban tartani, hogy elkerüljük a fülgyulladást, amit a visszacsorgó váladék okoz. A porszívót már el sem rakom, a nappali szerves része lett. Szegénykémen annyira látszik, hogy beteg, de azért mosolyog rendületlenül.
Délután Lilkóval az emeleten könyvet nézegetünk, kisboci és mamája a képen.
Lili: Õ MIKOR NÕ MEG?
Mondtam, hogy egy-két év múlva már nagy lesz, aztán elmeséltem neki, hogy az embereknél elõször mindenki kisbaba, aztán kisgyerek, kamasz és aztán felnõtt. Szó volt róla, hogy majd egyszer belõle anyuka lesz.
Lili: ÉN APUKA AKAROK LENNI!!! (errõl az akarokról nem tudom õket leszoktatni, a szeretnék egyszerûen nem jön a szájukra)
Kérdeztem tõle, hogy miért jobb apukának lenni, mint anyukának.
Lili áhitattal: MERT APA SZEREL! (éppen az új polcot rakta össze a nappaliban)
Még mindig Lili: ül a földön, fejére tesz egy mesekönyvet: MAGASISKOLA (mindig meglepõdök, milyen szavakat használ néha, a Nagy Ho-ho-ho-ban van)
Beteg Panni
2010.augusztus 24.
Mivel a múltkor kiderült, hogy Dorka szerint én tojom a tojást, úgy gondoltam, hogy az óvoda kezdete elõtt nagyobb hangsúlyt fektetünk a Tanya c. könyvünk lapozgatására. Ma kiderült, hogy azzal már tisztában vannak, hogy a tojást a tyúk tojja, de a mi kel ki a tojásból kérdésre, Dorka így felelt: A FEHÉR, ANYA ÖNTÖGETI IDE-ODA. A kis kezeivel illusztrálja is a dolgot. Tény, hogy többször látták, amint szétválasztom a fehérjét a sárgájától, mint amennyiszer kiscsibe bújt ki nálunk a tojásból. A lányok szerint a tejet is anyából fejik, így azt hiszem, van még hová fejlõdniük háztáji témákban.
Délelõtt Anyura hagytam a három gráciát és elrongyoltam a kórházba, ahol Szokó doktornõvel volt „randim”, egy évre meghosszabbította Dorka emelt családiját, már csak a MÁK-hoz kellene bejutnom az igazolással 31-ig.
Eljöttek elém a babakocsikkal, délután pedig Anyut kísértük el péksütiért a kisboltba. Jó, hogy kitaláltam ezt a mindenki tolja a sajátját módszert, egész jól tudunk így haladni és szívesen sétálnak, nem kell mindig a motor vagy a bringa, mert egyedül nem szívesen viszem õket már két keréken. Nagyon gyorsak és a babakocsival nehéz utánuk futni. Megállnak az út szélén, de Lili annyira kicentizi, hogy félek, egyszer véletlenül kigurul az útra.
Fél hatkor Lili belefeküdt az ölembe és teljesen elhagyta magát, forró is volt. 39,3. Rendelés hatig, telefonáltam a doktornõnek, hogy várjanak meg, jövünk. Még mindig semmit nem talált a doktornõ, holnap délelõtt kell pisit vinnem. Lehet, hogy nem kellett volna vasárnap medencézni?
Szegényem nagyon rosszul van, kapott kúpot, antibiotikumot.
2010.augusztus 23.
Éjjel fél kettõkor Lili sírva ébredt, összepisilte az ágyát, 38 fokos láza volt. Reggel kicsit rekedten, hõemelkedéssel ébredt, így elvonultunk a doktor nénihez. Folyik az orra, kicsit köhécsel is, de semmit nem látni a torkán, a tüdeje is tiszta. Doktornõ szerint valami vírus lesz, így gyógyszert sem kapott. Ha még holnap este is lázas lesz, akkor szerdán délelõtt vissza kell mennünk. Ebéd után nem aludtak el, így délután már elég nyafkák voltak, de azért késõ délután sétáltunk egyet a babakocsikkal, mikor már nem tûzött a nap. Délelõtt itt volt Anyósom is. Attila telefonált közben, Dorka beszélt vele. Mondja neki a Mama, hogy adja oda neki is apát, mert szeretne vele beszélni. Mire Dorka: NEKED NINCS APÁD, NEKED PAPÁD VAN!
Kistejes meg ilyeneket csinál:
A hasról hátra után, mindjárt meglesz a hátról hasra fordulás is.
Tudom, hogy ebben ennyi idõs korban semmi rendkívüli nincsen, de nekem egy csoda. Aki tudja, hogy mennyi munka volt, míg a lányokkal eljutottunk ideáig, az megérti. A lányok elsõ átfordulásában rengeteg küzdelem, torna, sírás és hit volt, és olyan furcsa, hogy itt van ez a pici lány, aki „csak úgy” gondol egyet és csinálja. Tudom, hogy másoknak ez a normális, de nekem ez szinte hihetetlen.
2010.augusztus 21.
Délelõtt vásárolni voltunk, mostanában egészen jól viselkednek a lányok, jó darabig szépen elüldögélnek a kocsiban, aztán kiszállnak, nézelõdnek egy kicsit, de a pénztárnál kötelezõ mindenkinek visszaülni. Hála az égnek azon még nincs hiszti, hogy szeretnének valamit megkapni, néha elõfordul, hogy megnéznek egy-egy játékot, de mindig megbeszéljük, hogy utána visszatesszük a polcra, ilyesmin eddig még nem volt vita. Délután ismét vendégeink voltak, a Debreceni családot vártuk. A lányok nem nagyon foglalkoztak Dorinával, úgy látszik, még mindig kicsik a közös játékhoz. Köszönjük szépen az ajándékot!
2010.augusztus 31.
Szigorú tények:
34-36 hónaposan a gyermek már egyformán jól tud futni, ugrani, forogni, szökdelni. Ügyesen kerekezik triciklin, a hintán hajtja magát. Az öltözködéshez nincs szüksége segítségre, bár lehet, hogy lassan készül el. A cipõjét még nem tudja befûzni, de a tépõzárral már elboldogul.
Pótkerekessel tekernek mindketten, futnak, forognak, táncolnak, szökdelnek. Hintán nem hajtják magukat, de szerintem csak lusták. Simán felöltöznek egyedül, ha van kedvük. Cipõfûzõ megkötését gyakoroljuk, de még maradunk inkább a tépõzárnál.
Egyre hosszabb ideig tud egy dologra figyelni. A képei már felismerhetõek, ügyesen színez, de például kört rajzolni még nem tud. Elkezd szerepjátékokat játszani - orvosost, boltost, papás-mamást, mozit -, és ha egyedül van, gyakran képzeletbeli játszótársakat talál ki magának.
Lilire jellemzõ, hogy ügyesen színez, képei egyre inkább felismerhetõek, sajnos Dorka attól tartok rám ütött kézügyesség terén, bár színezésben sokat fejlõdött az utóbbi idõben, rajzolni inkább csak színes foltokat tud. Mostanában játszanak olyat, hogy pl. kitalálják, hogy félnek a bohóctól és menekülnek elõle futva.
Most már tudja, hogy õ fiú vagy lány, és ezzel egy idõben feltámad az érdeklõdése a másik nem iránt. A "doktor bácsis" játék ebben a korban nagyon gyakori; a gyermekek szívesen játszanak egymás testével. Vizsgálgatják, tapogatják egymást, meglesik egymást pisilés közben, egyszóval játékaik némiképp szexuális színezetet öltenek. Sosem szabad haragudni rájuk ezért, ez éppen olyan fejlõdési korszak, mint a többi. Idõvel ez az érdeklõdés csökken.
Doktor bácsisan nem nagyon játszanak. Õk mostanában pelenkáznak, szoptatnak ;-)
Két-háromszáz szót mond, tudatosan használja a nyelvet, érdeklik az új szavak. "És"-sel kapcsolja a szavakat, mondatai egyre több szóból állnak. Verset mond, mesélni tud képekrõl, és a mesékbõl visszaad részleteket is. Önzetlenebb a kapcsolata a többi gyermekkel, együtt érzõ, adakozó.
Rengeteget beszélnek, fõleg Dorka. Imádom, ahogy fognak egy könyvet és mesélnek, haláliak.
forrás:babaszoba.hu
Szociális érettség
* Felnõtteket és játszótársait utánozza igen
* Spontán érdeklõdést mutat játszótársai iránt igen
* Játékokban képes kivárni, amíg rákerül a sor hmm, hát ezen a téren még vannak hiányosságaik
* Megérti az "enyém", "övé" koncepcióját igen
* Nyíltan kifejezi ragaszkodását hajaj, mostanában vagyok: anyám, anyusom, anyukám, anyuci és amilyen átéléssel, érzéssel tudják mondani
* Érzelmek széles skáláját képes kifejezni igen
* 3 éves korára könnyen elválik szüleitõl igen, néha úgy érzem, én nehezebben válok el tõlük
* A napi rutin nagyobb változásai iránt ellenkezik tudnak reklamálni, ha valamelyik megszokott programpont elmarad
Kognitív fejlõdés
* Mechanikus játékokat mûködésbe hoz igen
* A kezében vagy szobában lévõ tárgyat képes azonosítani egy könyvbéli képpel igen
* Szerepjátékokat játszik babákkal, állatokkal, emberekkel igen
* Tárgyakat forma és szín szerint szortíroz igen
* 3-4 darabos puzzle-t kirak 24 darabost, kis segítséggel a 35 ill. 45 darabos is megy
* Megérti a "kettõ" koncepcióját igen ( a három is megy)
Hallás- és beszédfejlõdés
* Képes két-három részbõl álló utasítást követni igen
* Majdnem minden hétköznapi tárgyat és képet felismer igen
* A legtöbb mondatot már érti igen
* Érti a térre utaló kifejezéseket (rajta, benne, alatta) igen
* 4-5 szavas mondatokat használ igen
* Tudja mondani nevét, korát, nemét igen, bár a koruk most éppen kilenc fél
* Használ személyes névmásokat (én, te, engem, mi, õk) A birtokos névmásoknál néha még vannak zavarok, lásd tiem, tiünk
* Idegenek is megértik a legtöbb szavát errõl az idegeneket kellene megkérdezni ;-)
Mozgás az összes pont kipipálva
* Jól tud mászni
* Váltott lábbal lépcsõzik fel-le
* Labdába rúg
* Könnyedén fut
* Triciklit pedállal hajt
* Könnyen hajol, elesés nélkül
* Függõleges és vízszintes, és körkörös vonalakat rajzol ceruzával, zsírkrétával
* Képes oldalanként lapozni egy könyvet
* Több, mint 6 kockából is képes tornyot építeni
* Ceruzát képes rajzoló pozícióban fogni
* Képes kupakot, csavart ki-be csavarni
* Kilincset elforgat
forrás: Gekko
Egyébként meg édesek, csodaszépek, cserfesek, okosak, néha hisztisek, akaratosak. Tudnak megsértõdni, hatalmasakat sírni, ha bánatuk van. Rengeteget beszélnek, verselnek, mesélnek. Imádnak a szabadban lenni, játszani, bohóckodni. Szeretik, ha van közönségük. Szeretik a pénzbedobós autót, egymást és bennünket. Szeretik Pannát és a nagyszüleiket. Imádnak telefonálni, de csak addig, amíg a hívott fél fel nem veszi, akkor aztán hamar lerendezik a beszélgetést. Szeretnek kirándulni, szeretik, ha történik velük/körülöttük valami. Nagyon ragaszkodnak egymáshoz. Imádnak festeni, gyurmázni, nyomdázni és bármit, amivel maszatolni lehet. Egy papírlapot egymillió kicsi darabra tudnak szabdalni ollóval. Viszont utána össze is söprik és a kukába dobják. Esetleg bekotorják az ágy alá. Ha szépen megkérem õket, összepakolnak maguk után. Vagy nem. Lili szeret mesét nézni, Dorkát nem köti le öt percnél tovább. Lili a vaníliás fagyit szereti, Dorka az epreset. Lili egyáltalán nem igényli már a nap közbeni alvást, Dorka még szunyálna, ha hagyná a tesója. Anyuval és Apuval szívesen elmennek nélkülünk is, utána örömmel mesélnek. Lili 94 cm. Dorka 89. Lili szõke, Dorka barna. Lili igazi modell alkat, Dodó kicsit pocakos. Imádnak csinosan felöltözni, igazi kislányok. Már nem mindegy mit készítek elõ reggel nekik. Ha valamit nem akarnak felvenni, akkor azt nem is fogják. Tudnak hangosan kacagni, és sikítva sírni. Jövõ héten már óvodásak lesznek! A mi nagylányaink. Imádjuk õket!
Boldog születésnapot lányok!
(nem ez a legjobb kép, de mai és annyira jellemzõ ;-)
A betegség hatására Pannus „elromlott”, újra kelünk éjjel enni három és négy között. Mondjuk annyira nem is bánom, mert a tejtermelésnek jót tesz és tényleg, csak eszik, mosolyog párat és alszik tovább.
Idén kétszer is „hír lett belõlünk”:
<http://www.fehervarihirek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=6700&Itemid=33>
<http://www.regionaplo.hu/friss-hirek/25573-iker-babatalalkozot-szervezett-a-varga-csalad>
2010.augusztus 30.
Születésnap második felvonás.
Hatkor keltem, kakaót csináltam a nagyoknak, megszoptattam Pannát, mindenki felöltözött és útnak indultunk a Meseparkba. Anyuék már korábban elindultak, hogy Gyõrben még felvegyék Esztit és Sophia-t. Fele úttól keményen szakadt az esõ, mire odaértünk már csak csepegett. Délelõtt néhányszor fedett helyre kellett menekülnünk egy kis idõre, de délutánra teljesen elállt az esõ. És miért jó esõben érkezni? Mert néhány hasonló elvetemültet kivéve, nem sokan vannak. Sorban állás szinte sehol, délután kellett max. egy percet várni néhány játékra. Lányok nagyon élvezték az egészet, rettenetesen elfáradtak. Pannus nagyon jól viselte az egész hercehurcát. Park iszonyatosan kulturált, szép, a legtöbb mellékhelyiség mellett külön pelenkázó szoba, van, amelyikben szék is van szoptatni. Mindenhová el lehet jutni babakocsival a parkon belül. Hazaindulás elõtt választhattak egy-egy pólót is a csajok az ajándékboltban. Amint elindult az autó, szinte rögtön elaludtak, csak sajnos Panna a határnál elkezdett sírni és bírta egészen hazáig, amire a lányok is felébredtek, de legalább itthon nem volt gond az altatással. Erre a sírós idõszakra számítottam is, mert hat körül itthon is már kézbe kell venni a kisasszonyt, erre meg ugye az autóban sajnos nem volt lehetõség. A lányok kedvence a malac és a traktor lett, nem is tudom, hányszor mentünk rajta. Lili élvezte a vízbe érkezõ krokodilt is. Nagyon jó volt, hogy a legtöbb játékra felülhettek, igaz szülõi felügyelettel, de ezt nem bántuk. Fõleg tesóm, aki nagyon élvezte az egészet ;-). A kimaradt dolgokat majd jövõre pótoljuk, négy éves kortól szinte minden használható a szülõkkel együtt. A vadasparkban nem is jártunk, így is rengeteget mentünk, csodálom, hogy a csajok bírták. És nagyon jól bírták, nem volt nyafogás, hiszti, nagyon aranyosak voltak!
2010.augusztus 29.
A család többsége már jól van, Attilát kivéve, aki most kapta meg a vírust tõlünk. Tegnap éjjel fél egyig gyártottam a két tortát, ma már csak a marcipándíszítést kellett rátennem, hát ezt még gyakorolnom kell az biztos, de a lányok nagyon boldogok voltak, rettenetesen tetszett nekik a meglepetés. A család többi része szerint finom volt mind a kettõ.
Kaptak a lányok sok ajándékot, most már megvan az összes Anna és Peti könyvük.
A családi kupaktanács úgy döntött, hogy holnap nekivágunk a Meseparknak, lesz, ami lesz. Reméljük, az égiek kegyesek lesznek hozzánk és megússzuk szárazon!
