2009. Március hó

Székesfehérvár, 2009.március 13.

Bocsánat, hogy kicsit eltûntünk, de mostanában sok a dolgunk. Kedden nagyon hisztisek voltunk, fõleg a Lili, csak kint volt jó az udvaron, bent nem kellett semmi játék, semmi zene, csak lekotortunk mindent a földre. Délután Papival elmentünk a Müllerbe és az Aldiba, ott jók voltunk. Szerdán itt voltak a Másikmamáék, de csak egy kicsit, mert mentünk megnézni az új Interspart, kaptunk lufit is egy bohóctól, de kint sajnos elfújta a szél. Délelõtt sajnos nem tudtunk kimenni, mert esett az esõ, így délután sétáltunk.
Anyéék átrendezték a szobánkat és egész jó kis játszóssarkunk lett így.

Tegnap délelõtt Lillánál voltunk megint, ahogy ma is. Igazából ha ott vagyunk, akkor sokat nem foglalkozunk ám egymással, de ha haza kell indulni, nem akarunk, õ meg sír. Tegnap elkísértük Apát fodrászhoz, utána meg benéztünk táncra, ott volt a Bence is, õ már igazi nagyfiú, óvodába jár. Vasárnap meg fogjuk õket látogatni. Ma Lilláéknál közel merészkedtünk a kutyusukhoz, Rudihoz is, aki egy chau-chau és nagyon jó puha a szõre.
Ma segítettünk anyának takarítani is, persze megint volt egy kis vita. Lehet, hogy kellene venni még egy porszívót? APAAA!!!!!!!!!!!!

Anya:

Mivel délelõtt a csajok szomszédolnak, így megváltoztak az alvási és evési szokásaik is. Tízórait már nem igénylik, viszont délben mivel Ati is hazajön, együtt ebédel a család. Általában elõzõ este, vagy délelõtt tíz elõtt fõzök, aztán megyünk ki és fél tizenkettõig, délig kint vagyunk. Ebéd után fél egy-egy között alszanak a lányok, de még így sem sikerül többet másfél óránál. Azért mivel kicsit késõbbre tolódott az idõpont, legalább estére nem annyira fáradtak.
Lili ügyesen felhúzza a zoknit mindkét lábára, Dorkának még csak a balra megy. (Lili is így kezdte). Nadrághúzással is próbálkoznak, általában egy szárba sikerül is beledugni az egyik - vagy mindkét - lábukat, itt általában el is akadnak, de ha segíteni merészelek hiszti van. Kijutni sem egyszerû, mert cipõt is egyedül szeretnének húzni, de ez még nem igazán megy, viszont ha segítek ordítanak, ha nem segítek, sose jutunk ki…
Lili valamelyik nap ügyesen beledugta a fejét a polójába is. Dorka ma reggel száraz pelóval ébredt és emberes mennyiségû pisit termelt a bilibe.
Mostanában már rendes, papírlapos mesekönyvet nézegetnek, ügyesen lapoznak és már nem tépkednek. Persze itt-ott kicsit gyûrödek a könyvek, ezért kineveztünk párat, amit önállóan is nézegethetnek, a többi biztonságos helyre került.
Visszavettem az irányítást a konyhám felett, mert úgy éreztem anyunak már kicsit sok ez így együtt, meg különben is imádok sütni-fõzni és már a csajok sem olyan kicsik. Néha kb. 10 perce is elviselik már, hogy ne velük foglalkozzam. A kajakészítés így általában alvásidõben zajlik…

Székesfehérvár, 2009.március 09.

Tíz órakor kivonultunk az udvarra, majd az utcára, nem volt valami jó idõ, mert fújt a buta szél, de sétálni KELL, minden nap. Megismerkedtünk egy kislánnyal itt az utcában, Lillának hívják, nagyon kedves, megmutatta nekünk a játékait. Cserébe Lili nem bántotta. Bár idegenekkel egyébként is óvatosabb, csak velem nagy a szája sajnos. Alig akartunk hazajönni, de már tízórai idõ volt, meg még ebédet is kellett csinálni Apának. Így már két barátnõnk van az utcában, mert ott van az Eszti is, de õ már nagylány, oviba jár. Ma kreatív napot tartottunk. Megvizsgáltuk a háztartási papírokat, zsírpapírt, sütõpapírt, alufóliát.

Gyurmáztunk

(anya egész könnyen le tudott róla beszélni, hogy megegyem, pedig szép színes, biztos finom is), rajzoltunk zsírkrétával.

Délután túrós pogácsát sütöttünk, anya megengedte, hogy megtapogassuk a tésztát is, legközelebb lehet, hogy szaggathatunk is már. Bár ehhez még gyûjti anya a bátorságot. Nem értem miért?
Miután Apa megjött elmentünk a postára, meg a turiba és kaptunk két tavaszi nadrágot, miközben anya vadászott, Apa rohangált utánunk. Már alig várta, hogy mehessünk! Még elsétáltunk pelenkát venni, mert megint elfogyott. Saját kis bevásárlókocsit tologattunk ám.  Aztán jöttünk haza játszani még egy kicsit vacsora és fürdés elõtt. Szó nélkül elaludtunk megint.

Székesfehérvár, 2009.március 08.

Tegnap jó sokáig ott voltunk a Mártinál és a Tominál, odaadtuk az ajándékot, kaptunk finom ebédet, rajzoltunk, pakoltunk. Aztán megpróbáltunk egyet sétálni, de annyira fújt a szél, hogy alig tudtunk megállni a lábunkon, így inkább hazajöttünk. A nagy vendégeskedésben úgy elfáradtunk, hogy aludtunk egyet kivételesen délután is. Lehet, hogy a Tomiék is…

Szombat reggel anya megengedte, hogy megnézzük a Miki egeret a tévében, Dorka inkább tornyot épített, de nekem nagyon tetszett.

Vasárnap délelõtt alapvetõen az öltözködés jegyében telt, felpróbáltuk anya bakancsát, kicsit még nagy. Apa sapkáját, ebbe is nõni kell még. Illetve anya elõvette nekünk az Esztertõl és Noémitõl kapott csizmácskákat, ezt is felvettük.

Anya:

IGEN, hamarosan új családtaggal bõvülünk. NEM, nem hozzánk jön a gólya. Nagynéni leszek. A lányok pedig nagy és okos unokatestvérkék. Esztinek és Rolandnak gratulálunk!

Székesfehérvár, 2009.március 07.

Boldog szülinapot Mami!

Dorka, Lili, Anya, Apa

Anya:

Hm, mi is volt, mióta nem írtunk.
Dévény: Ági végül nem kezelte meg Dorkát, hátha beteg lesz, így csak egy óra ordítás volt. Na jó, kb negyven perc, de néha sikítozós, hisztériás. Ági szerint ennyire már nem fájhat neki. Nem tudom…
Láz: az éjszaka után Dóci jókedvûen, éhesen, láztalanul ébredt. Láz nem is tért vissza, így ráfogjuk az oltásra.
Tavasz: mi már nagyon érezzük a tavaszt, minden nap megyünk valahová, miután Ati megjött. A városba csavarogni, vásárolni, nézelõdni, csak itthon ne kelljen ülni. Alig várjuk már, hogy lehessen menni a zöldbe, kirándulni. Lányok sem otthonülõ típusok - vajon honnan örökölték? - így egy-egy esõs nap kész katasztrófa nekik (ennek következtében nekünk is).
Harc: új elem jelent meg a lányok veszekedésében, a hajtépés. Fõleg Lili alkalmazza, tegnap egy egész komoly csomó hajat kitépett szegény Dorka fejébõl, aki ennek következtében egy foltban konkrétan kopasz…

Kirakat: Dorka csütörtökön a plázában nekiszaladt egy kirakatnak, csak úgy koppant, én megijedtem, de õ nevetett. Este fürdésnél azért kiderült, lett egy szép kék foltja a homlokán a haja tövénél.
Nevelés: ami nem egyszerû mostanában. Vannak ugye elveim. Pl. hogy nem ütöm meg a lányokat, a kezükre sem szeretek csapni, nem tartom megoldásnak, bár bevallom egyszer már elõfordult. Tehát marad a tiltás és a szóbeli magyarázat, hogy mit miért NEM SZABAD…Nem nagyon mûködik…Bár nem mondhatom, hogy teljesen hatástalan, mert ha rosszat csinálnak, bõszen mondogatják közben, hogy NEM NEM NEM.
Ma Tompikát köszönteni megyünk, holnap Anyu szülinapját tartjuk.
Jól vagyunk.

Székesfehérvár, 2009.március 05.

A délelõtti alvásból úgy ébresztett minket anya, mert menni kellett a doktor nénihez szurira. Találkoztunk ott a Bíborkával, akivel együtt voltunk kicsik a kórházban. Doktor néni meghallgatta a mellkasomat és teljesen meg volt lepõdve, hogy régen voltam beteg és még csak náthás sem vagyok, persze örült neki. Védõ néni megmért, 8680 g lettem. Aztán megszúrták a karomat, ez elég rossz volt, sírtam is, de anya hamar megvigasztalt. Kaptam zörgõs dobozt és bátor oroszlános képet.

Én is megkaptam a szurimat, kicsit jobban sírtam, de én inkább a lefogás ellen tiltakoztam. Itthon aztán ebédeltünk és jött az Eszti, mentünk sétálni. Mikor Apa megjött elmentünk a városba, odafelé csepegett az esõ, de aztán elállt, így amíg anya Dorka papírjait intézte, mi sétáltunk Apával. Aztán még elsétáltunk a Rossmannba is kajcsit venni. Jó sokat mentünk, így visszafelé elfáradtunk és elültünk a padkára, de anya szerint még hideg és megfázik a fenekünk. Viszont így elértük, hogy a kocsiig cipeljenek minket.

Tegnap este telefonált Ági, hogy megint õ jön, mert Domi beteg. Azóta erõsítem a lelkem. Éjjel negyed kettõkor Dorka sírva és lázasan ébredt. Remélem nem szedtünk össze semmit, csak az oltástól volt, bár még egyszer sem jött elõ mellékhatás.
Meggyártottuk tegnap az adóbevallásunkat is Atival, legalább ezen is túlvagyunk.

Székesfehérvár, 2009.március 03.

Ma délelõtt is és délután is egy órát sétáltunk, mert szép idõ volt, ha nem is sütött a nap. Délelõtt anyával hármasban, délután meg a Mami is jött és vittük a bébi taxikat. Hol lábbal hajtottuk,

Tegnap a Dorka bemászott egy dobozba,

én meg gyorsan rácsuktam a tetejét,

hol toltuk,

és mondtam anyának, vihetjük a postára, nekem már nem kell. Aztán úgy döntöttem hiányozna és vele megyek.

hol a nagyok cipelték, mi meg csak úgy sétáltunk. Miután Apa megjött fociról, még vásárolni is elmentünk. Este aztán kidõltünk rendesen.

Végül rájöttünk, hogy mindenhol jó, de a legjobb itthon.

Ma almás pite volt az uzsonna, mert úgy megkívántam. Nincs ebben semmi különös. Kivéve talán,

Kipróbáltuk a vasárnap kapott duplo-t.

hogy nem szeretem az almás pitét.

Székesfehérvár, 2009.március 01.

Ma délelõtt kivételesen nem nagytakarítással múlatták anyáék az idõt, hanem kivittek minket sétálni tízórai elõtt, mert ebédre menni kellett a Másikmamáékhoz, ugyanis távoli rokonok jöttek. Gondolta anya, majd jól elfáradunk és jót alszunk, ergo kipihenten érkezünk ebédelni. Hát nem egészen egy órát sikerült aludni, majd hosszas alkudozás után megengedtük anyának, hogy frizurát készítsen nekünk.

Kaptunk rengeteg szép ajándékot, amit még egyszer köszönünk szépen! Ebédeltünk finomat, bohóckodtunk, megettünk két almát, jó sokat szaladgáltunk az egyik szobából a másikba. Négy órakor indultunk haza, még elmentünk autót mosni, aztán mikor hazaértünk átjött Mami és Papi játszani. A gondok hat óra tájban kezdõdtek, amikor is kezdtem magam visítva fölhöz csapkodni és már csak azt tudtam hajtogatni, hogy anya, anya, anya.

Sajnos Dorka sem volt sokkal jobb állapotban.

Fél hétkor megkönyörültek rajtunk - vagy csak unták a hisztit - és elmentünk fürdeni. Apa attól félt, vacsorázni sem fogunk rendesen, de ezzel nem volt semmi gond. Anya a Pinokkiót mesélte, de felénél aludtam.

Rokonok aranyosak voltak, így pár perc félénkség után, nagyon jól elvoltunk. Mivel a Mama és Papa rohangált utánunk, Apáék még beszélgetni is tudtak.

Megint jól elszaladt a nap, csajok fél nyolckor már az igazak álmát aludták, kíváncsi vagyok mennyire lesz korai a reggeli riadó…

Székesfehérvár, 2009.március 19.

Reggel száraz pelussal keltem, így anya ráültetett a bilire. Üldögéltem, kicsit játszottam közben, míg anya Lilirõl is leszerelte a pelenkát. Aztán egyszer csak pisiltem, igaz a csurgástól úgy megijedtem, hogy gyorsan le is szálltam a bilirõl, miután végeztem. Anya azt mondta, ügyes vagyok!

Mostanában mindig levetjük a harisnyánkat, ezért anya úgy gondolta, hogy kiszúr velünk és a body alá adja fel. Így is le tudjuk vetni:

Hát a jó induláshoz képest a Dévény egy katasztrófa lett. Lili volt az elsõ, a karjáig semmi gondja nem is volt, aztán jött a bömbi. Dorka gyakorlatilag az egészet végig sírta. Lili meg kemény 15 perces hiszti rohamot kapott, hogy nem vele foglalkoztam. Ilyet még nem is láttam tõle, visított, dobálta magát, nem engedte, hogy hozzányúljak. Azt hittem nem fognak ebédelni sem, de ahogy Ági elment, megnyugodtak a kedélyek. Jó étvággyal ettek, viszont aludni elég nehezen aludtak el. Hiányzott, hogy nem voltunk levegõn délelõtt…
A képek a jó pillanatokról készültek:

Székesfehérvár, 2009.március 18.

Anya:

Kardiológia kontroll: április 10. Így járnak a feledékeny anyukák. (illetve azok, akik határozottan úgy emlékeznek rá, hogy kontroll egy év múlva esedékes)
Apa gyereket nevel (Dorka a kanapé karfájára, majd onnan a tíz centire lévõ számítógép asztalra mászik fel/át):
Kislányom, oda ne menj fel, mert:
1.letörik
2.leesel
3.mérges leszek és kiabálni fogok veled
4.anyád haragudni fog rám, hogy miért kiabálok veled
J
Mivel mindenki vidéken lesz holnap, így Ági jön megint hozzánk. Kicsit félek…
Viszont délután átjön a Lilla a csajokhoz, ne mindig mi legyünk náluk, mert már kellemetlenül érzem magam egy kicsit. Tegnap mi voltunk bent, megnézni a játékait, csajaimnak legjobban a bilije tetszett. Jó, hogy van más gyerektársaságunk, ugyanis Lilinek még láthatóan szocializálódnia kell, kissé erõszakos a szentem. Az egy dolog, hogy itthon Dorkát lenyomja bármiért, de kicsit kellemetlen, hogy idegen helyen a másik kisgyerek saját holmijával is megteszi ezt…
Készítettem pár aranyos képet, de megkérdezem majd Ildikót, hogy szabad-e feltennem ide.
Csajok nagyon szépen ebédelnek mostanában az általam fõzött ebédbõl, már nem kell kiegészíteni semmivel, eltûntetnek egy teljes adagot. Aminek nagyon örülök! Jó nézni, hogy ízlik nekik a fõztöm.
Mostanában a csajokkal naponta kétszer, de lehet többször is jeligére porszívózunk. Egyrészt mert szeretik, másrészt akinél szintén parketta van, az tudja, hogyan néz ki napfényben, két kicsi gyerek mellett.

Székesfehérvár, 2009.március 17.

Szombaton egész nap mentünk, mert kellett egy csomó mindent venni, meg szép idõ is volt. Elmentünk vásárolni, aztán játszottunk a Decathlon játszóterén, jó nagy csúszda van ott. Kaptunk tavaszi cipõt, sporttrikót, pólót a májusi ikertalálkozóra, libikókát.

Tegnap nagyon szép idõ volt, délelõtt és délután is voltunk kint játszani. Sétáltunk, hintáztunk, kavicsot szedtünk. Mami is délelõttös, így délután már õ is jön velünk.

Annyira fel voltunk pörögve, hogy nem is akartunk az ágyban aludni, így csak az autóban sikerült egy kicsit. Vasárnap a Bencét látogattuk meg Pátkán. Nem annyira tudunk még együtt játszani, de azért jó volt.

Ma elindultunk a Rebényi bácsihoz sütiért - mert úgy volt, hogy jön a Petike - de nem értünk oda, mert Lilláéknál leragadtunk. Csúszdáztunk, hintáztunk, játszottunk a Rudival. Nagyon szép idõ volt. Aztán jöttünk haza ebédelni. Anya finomat fõzött, jó sokat ettünk, utána még kaptunk egy-egy fél túrórudit is. Petike végül nem jött, mert elfáradt az orvosi vizsgálaton, majd eljönnek úgy, hogy csak hozzánk indulnak.
Mostanában sokat öltözködünk egyedül, már a harisnyát próbálgatjuk.

És ha Papi jön, rögtön lelopjuk a kalapját

Fincsi volt az ebéd, Andi pörköltet fõzött - meglepõdött, milyen sokat meg tudunk enni belõle - a sütit meg anya csinálta. Háromra értünk haza és ötig aludtunk is, úgy elfáradtunk.

Anya:

Még jó, hogy Ati ma megkérdezte, hogy nem kell-e mostanában szemészet kontrollra menni, mert így átnéztem a papírokat és kiderült, hogy március másodikán járt le a hat hónap, amikor is kontrollra kellett volna menni, persze idõpontot nem adnak elõre, így holnap reggel az lesz az elsõ, hogy megpróbálok még erre a hónapra szerezni egyet. Nem lesz egyszerû…

Székesfehérvár, 2009.március 20.

Tegnap délután átjött a Lilla (akit én úgy hívok, hogy Lellla és ehhez anyáék szerint mókásan kidugom a nyelvemet oldalt a számból), jót játszottunk, anyukája készített videót, mi szüleink meg fényképeztek, szóval jól meg is lettünk örökítve. Megmutattunk minden játékot neki és még Lili sem bántotta, igaz, néha csúnyán nézett, ha valamihez hozzányúlt, de szerintem ennyi belefér.
Ma jól megharaptam a Lilit, mert undok volt velem. Anya nem örült neki és azt hiszem, még Apától is kapok majd, ha fürdésnél meglátja a karján a foglenyomatomat.

Délelõtt a Lilláék háza elõtt túrtuk a kavicsot és motoroztunk. Elindultunk hintázni is, de haza kellett menni, mert jöttek a Másikmamáék. Itt voltak ebédig, hoztak nekünk gyümölcsöt és felpróbáltuk a ruhát, amit a Mama varrt. Anya krumplifõzeléket fõzött, halacskát kaptunk hozzá és egyedül ehettük. Délután még kint voltunk egy kicsit, aztán mentünk postára és vásárolni Apával.

Február óta fent vannak a lányok fotói a modellvilág. hu-n, ma Dorka kapott egy levelet, hogy március 28-án mehetnénk egy személyes találkozóra egy modellügynökséghez. Nem tudom, mit csináljak…

Székesfehérvár, 2009.március 25.

Úgy volt, hogy ma elmegyünk Baba-mama klubba, ami elmaradt, pedig a Lillát is elhívtuk, náluk játszottunk helyette. Csúszdáztunk,

Ebéd után nagyon aludtunk, aztán jött az Eszti játszani

Mialatt szunyáltunk, anya sütött nekünk túrós pitét, finom lett. Ez volt az uzsonna. Az esti tejbegrízt egyedül ettük meg, majdnem az egészet, Apa meg is lepõdött, milyen ügyesek vagyunk már. Mielõtt az Eszti ideért, anya készített nekünk frizurát, de nem sokáig tûrtük a copfokat. Valahogy idegesít…

hintáztunk,

talicskáztunk,

kertészkedtünk,

leporoltuk a homokozót fedõ fóliát.

Végül egy pár nappal ezelõtti kép, Lilláról és rólunk:

(Ezek a remek kavicsok Lilláék háza elõtt vannak, szuperül lehet turkálni köztük)

Érdekes, mindig olyan hamar elmegy az idõ, ha együtt játszunk, aztán már jönni is kell ebédelni. Anya sajttal rakott karajt fõzött, krumplipürével, megpróbáltunk egyedül enni, de így még nem igazán lakunk jól, ezért egy idõ után hagyjuk, hogy anya besegítsen.

Székesfehérvár, 2009.március 24.

Anya kölcsönadta a mérlegünket a Papi egyik kollegájának, aki tegnap küldte vissza. Meg is lepett bennünket két klassz játékkal. Köszönjük szépen!

Azt hiszem, befejezzük az utcán sétálást, ha hármasban vagyunk a csajokkal. Ugyanis Lili sportot ûz az útra szaladgálásból. Azt hiszi játék, kacagva kergetõzik, én meg hiába magyarázom a szemébe nézve, hogy nem szabad, veszélyes, az úton az autók mennek, a kislányok a járdán közlekednek. Õ játszik és próbálkozik rendületlenül. Én meg felek, hogy egyszer nem tudom elkapni, amikor éppen autó jön. Így visszazsuppoltam õket az udvarra és kertészkedtünk, autóztunk, libikókáztunk. Egyébként is extra nyûgösek voltak, fõleg Lili, aki vagy a foga v. a szél miatt éppen „semmi sem jó, vegyél fel, ne nyúlj hozzám, tegyél le, de ott sem jó”t játszott egész délelõtt, így kerek egy órával elõbb aludni mentek, mielõtt Dorka kidörzsölte volna a szemét a helyérõl.

Azért miután bezavartam õket a járdáról az udvarra, még játszottunk egy kicsit, autóztunk, libikókáztunk, kertészkedtünk.

Székesfehérvár, 2009.március 23.

Tegnap délelõtt elmentünk a Másikmamáék elõtti játszótérre, lejött a Mama is és hintáztunk, meg csúszdáztunk, nem is nagyon akaródzott felmenni ebédelni, de végül feljutottunk. Ettünk levest és egy kis tejfölös husit, de a legjobb a süti volt. Alvás után elmentünk a városba sétálni, bár nem sokat haladtunk, Apa szerint nagyon lassú vagyok. Megállunk minden kirakatnál, minden kõnél, pocsolyánál. Ja és szerelmes lettem, egy kisfiúba, aki kölcsönadta a labdáját. Nem is akartam anyáékkal menni tovább, anya mondta, hogy akkor õk mennek, én meg integettem nekik, hogy sziasztok. Szerintem kicsit meg is sértõdött. Azt mondta, barátkozni lehet, de az ott alvás majd még késõbb jöhet szóba csak…

Ma reggel anyának nem kellett fõzni, így kirakóztunk.

meg forma bedobóztunk

Péntek és szombat éjszaka többet voltunk ébren, mint amennyit aludtunk, nem tudom, mi volt a csajokkal, de óránként riadót fújt valamelyik, erre persze szerencsésen felébredt a másik is. Szombaton hajnali négykor sikerült aludni valamennyit, csajok így kilenckor ébredtek. Hála az égnek tegnap éjjel nyugodtan telt, így Ati is tudott kicsit pihenni munka elõtt.
Szerdán, ha nem lesz esõ, talán elmerészkedünk a baba-mama klubba, remélem, már nem szedünk össze semmit. Torna lesz, azt nagyon szeretik a lányok.
Gõzerõvel készülök (egyelõre még csak tervezgetés szintjén) a húsvétra. Én, aki úúúgy úúútálom a húsvétot. Az egész locsolásos cécót. Mondjuk ebbe benne van az is, hogy elvesztette a varázsát az ünnep. Mert boldog boldogtalan becsenget és tartja a markát, mert ilyen a világ, hogy ez lett a lényeg. Na, ezt nem akarom megtanítani a lányoknak. Szeretném viszont, ha megismernék a készülõdés örömét, az együttlét igazi értékét, hogy nagykorukban is emlékezzenek az együtt töltött percekre, órákra. Szóval kreatívkodni fogunk, megpróbálom bevonni a csajokat is, festünk majd tojást is, készül bárány cserépbõl, nyuszi villanykörtébõl. (És itt jön a szolgálati közlemény, feleslegessé vált, körte villanykörtéket szívesen átvesszük J)
Szerzünk élõ nyuszit is, szigorúan egy hétre, aztán visszakerül az eredeti gazdihoz. Ha összejön, szeretnék elmenni a szentendrei skanzenbe:

reggeli után. Aztán mentünk kifelé tízkor, mikor kicsit jobb idõ lett, bár az a buta szél megint nagyon fújt. Lilláéknál játszottunk, itthon volt a nagytesója, Zsófi is. Hintáztunk, csúszdáztunk, fõztünk homoklevest. Ebéd után aludtunk egy kicsit, aztán elmentünk a városba sétálni Apával. Menet közben beugrottunk a Brendonba hámot venni Dorkának, mert mostanában õ is ki akar mászni folyton ez etetõszékbõl. Anyáék meg félnek, hogy kiesik, ezért õ is kapott egyet. Hazafelé benéztünk Lackóékhoz egy kicsit játszani és beszélgetni.

Húsvét

2009. április 12-13. vasárnap-hétfõ

A Húsvétnak 2009-ben már négy múzeumi tájegység ad otthont: a Felsõ-Tiszavidék, Kisalföld, az Alföldi mezõváros és Bakony, Balaton-felvidék. A tájegységek között azonban vendégeink mostantól vasúton is közlekedhetnek, hiszen április 7-én elindul a Skanzen vonat Európa leghosszabb múzeumi sínpályáján.

Hagyományainkhoz híven idén is változatos programokkal várjuk a látogatókat.
A húsvéti tojás díszítésének motívumait és eltérõ technikáit (batikolás, karcolás, patkolás, berzselés) az ország különbözõ vidékeirõl érkezõ népmûvészek mutatják be, ezek többségét vendégeink maguk is elsajátíthatják. A Húsvét-kertben a gyermekek tojásjátékokat játszhatnak (tojáskapkodás, tojásgurítás, tojásütés). A játszóházban a húsvéti ünnep hagyományos és újabb keletû, közismert szimbólumait (bárányt és nyulat) lehet természetes alapanyagokból elkészíteni.
Bárányokkal élõben is lehet találkozni, mivel a tél végén belõlük közel harminc született az állattartó tanyán, és a múzeumi rendezvény kedvelt eseménye a rackajuhok húsvéthétfõi szépségversenye. A Játékudvarban már-már feledésbe merült népi ügyességi és sportjátékokat lehet kipróbálni. A kétnapos rendezvényre érkezõ családokat bábjátékkal, népzenei bemutatókkal és táncházzal várjuk. A Fogadó kínálatában a húsvét hagyományos ételei (bárány, sonka, torma, tojás, kalács) kiemelt helyet kapnak.

Részletes program
9 - 17 óráig

10.00-13.00    Pomázi Tûzoltózenekar zenél a vasútállomás peronján
12.00 órakor déli harangszóra indul dr. Sári Zsolt muzeológus tárlatvezetése A húsvéti ünnepkör címmel.

A Lajta Néptáncegyesület  húsvéti bemutatója
Ünnepi tésztasütés: húsvéti aprósütemény*, kuglóf, kalács, kenyérlángos
Tojás írókázás és festés *
A Lajta Néptáncegyesület  húsvéti bemutatója
Gyapjúbárány készítés*, játékhangszer készítés*
Kovácsmunkák, tojáspatkolás
Gyertyamártás*
Tojáskarcolás
Süss fel nap! - Fotogramm készítés*
Mosás, tisztítás*
Koszorúkötés*, tojásdíszítés
Tojáskarcolás
11.00 és 15.00 a vízimalom beindítása
Vásár a pihenõben:, kenyérlángos
Húsvéti gyerekjátékok*: tojásütés, tojásgurítás és tojásberzselés
Mátkatálkendõ festés*
Tojásos szakajtó fonás
Kiszebaba készítés*, tojásdíszítés, csuhéfonás
Népi ügyességi - és sportjátékok*, tojásdíszítés
Szagosvíz készítés, tojásfestés

Vásár a pihenõben: bõrtárgyak, cserépedények, gyapjú- és nemez tárgyak, méz, csuhé, kenyérlángos, aszalt gyümölcsök, cserépedények, gyöngyékszerek

Csak Húsvétvasárnap
11.00-12.30    Ünnepi istentisztelet a mándi református templomban
BÁBaKalács Bábszínház: A szomorú királykisasszony
14.00-15.00    Madárdal zenekar: Húsvéti énekek
15.00-16.00    Levendulaszínház: A Lánghordozó lovag

Csak Húsvéthétfõn
11.00-12.00     BAB Társulat: Jelenetek egy házasságból
13.00-13.40    Bárányszépségverseny
14.00-14.45    Tébláb Táncmûvészeti Alapítvány hagyományõrzõ mûsora
16.00-17.00    A Bekecs Együttes táncháza*

* = Csináld magad!

Székesfehérvár, 2009.március 21.

Tegnap este anya kapott Apától egy morzsaporszívót és ma reggel megtanított minket porszívózni vele.

Vásárlás után kimentünk ebédig a Haleszba, szuper játszótér van ott most, bár még nincs teljesen készen anya szerint. Részemrõl teljesen rendben van és a sáros fölkupacokon is remekül tudtam játszani. Hintáztunk, csúszdáztunk, mászókáztunk, mérleghintáztunk. Fényképezõt sajnos nem vittünk, így képek nem készültek. Jót ebédeltünk, aztán egy nagyon aludtunk. Ébredés után ettünk egy kis gyümölcsöt és elmentünk a Lackóékig, hátha otthon vannak, de nem voltak, így hazasétáltunk. Aztán társasoztunk anyával és Apával, megengedték, hogy dobjunk helyettük. Persze hamar rájöttünk, hogy ez még nem megy nekünk, így inkább kirakózni kezdtünk.

Ez is uncsi volt egy idõ után, ezért kicsi a rakásba ment
át a játék

Közben anya rájött, hogy ha a harisnyára ad egy rövidnadrágot, akkor nehezebben tudunk levetkõzni, persze lehetetlen számunkra nincsen. Én a rövidnacira még felkaptam egy szoknyát is, hogy csiniben takaríthassak.

Voltunk még a piacon is, kaptunk szép harisnyát, anya egyik babanetes ismerõsének a férjétõl vettük. Nagyon kedves volt velünk.

Székesfehérvár, 2009.március 28.

Reggel anya fõzött és takarított, mi meg Apával fent játszottunk a szobánkban, aztán elmentünk az erdõbe sétálni. Nézzétek, ilyen magas fák voltak.

Sok érdekes dolgot láttunk, pillangót, katicabogarakat,

gombákat. Simogattunk mohát is.

Kukucskáltunk fák mögül

és szórtunk száraz leveleket.

Szedtünk rõzsét és

megcsináltuk az erdei tornapálya gyakorlatait.

(nem csalás, nem ámítás, a lábunk nem ér le, egyedül lógunk)

Amikor elfáradtunk, pihentünk egyet.

Amikor még jobban elfáradtunk, anyáék cipeltek minket tovább…

Mikor hazaértünk, megebédeltünk, aztán valahogy úgy alakult, hogy sehogy sem sikerült elaludni, pedig nagyon fáradtak voltunk. Ennek örömére elég nagy hisztik voltak. Aztán anya úgy döntött öt körül, hogy átpasszol minket a Mamiékhoz, hátha a környezetváltozás kicsit megnyugtat minket, õ meg ki tud takarítani az emeleten is.

Szuper idõ volt, csodaszép az erdõ, lányok egész sokat gyalogoltak és még többet cipeltük õket az 1800 m-es tornapályán. Fél egyre értünk haza, az ebéddel együtt kicsit csúszott a szokásos altatási idõ, lehet, hogy ez volt a baj. Mindenesetre elég borzalmas délutánunk sikeredett. Lányok semmi sem jó alapon végig nyígtak, így senki sem tudott pihenni. Mindenesetre erdõs programmal próbálkozunk még az biztos, mert egy kicsike mozgás mindenkinek kell ;-)

Székesfehérvár, 2009.március 27.

Reggel anya fõzött, mi meg játszottunk, aztán anya is csatlakozott, tornyot építettünk, mondókáztunk (na jó, csak anya, mi meg bõszen hallgattuk). Továbbra is bepróbálkozunk mindenféle rosszasággal, például felmászni olyan helyekre, amikre anya azt mondja, hogy nem szabad. Mostanában az etetõszékben sem tudunk nyugton a fenekünkön ülni. A CD-ket is kirámoltuk a benzinkutas tartóból, viszont ennek anya kivételesen örült, mert megtaláltuk a karácsonyi CD-ket, amit Apa karácsonykor nagyon keresett, jó lesz majd decemberben.

Az ebéd katasztrofálisra sikerült, szétdobáltunk, kentünk, maszatoltunk mindent. Anya kétségbeesett, Apa meg mérges volt. Azért mi nyugodt szívvel egy jót aludtunk. Megvolt a szokásos péntek délutáni vásárlás is. Kicsit hisztisek voltunk az elején, mert sima bevásárlókocsit vettek anyáék, aztán bent megláttuk a kisautósat, és át akartunk ülni…
Ettünk mindenfélét: sajtos stanglit, két néni megkínált minket citromos joghurttal, aztán kint még anyáék pizzájából is kaptunk egy kicsit. Anya vett nekünk nyárra két-két ujjatlan bodyt, szép rózsaszínût.

Segítség!!!

Normális az ilyen korú gyerekeknél, hogy folyton vetkõznek??? Egész nap azon küzdök, hogy rajtuk maradjon a gönc, fõleg a harisnyát veszik le elõszeretettel és röhögve mezítláb rohangálnak elõlem a hideg kövön. Este meg a hálózsákot szerelik le magukról minimum háromszor lefekvés elõtt. Apjuk azt mondja, sztriptíz táncosok lesznek, de szerinte ez nem baj, mert legalább nem kell majd nekik zsebpénzt adnunk…

Székesfehérvár, 2009.március 26.

Reggel elmentünk Babakocsival a Plusba, rendesek voltunk, mert végigültük az utat, anyának nem kellett kipakolnia minket. Hazafelé kiflit rágcsáltunk, aztán átsétáltunk Lillához játszani. Szegénynek biztosan emlékezetes nap lesz a mai, ugyanis anyával közös erõvel sikerült fejbe vágnunk a hintával. Viszont stramm csaj, mert egy hangja sem volt, én már biztosan sírtam volna.

Hazafelé még megnéztük, hogy mennyire száraz a homok a homokozónkban, hát még elég nedves,
így a kabátom és a nadrágom mosás áldozata lett.

Útközben találtunk egy katicát is, anya adott egy botot Dorcinak és arra felmászott, én meg fogtam és levettem, kicsi roppanó hangot adott, és elromlott. Anya szerint nem szabad ilyen durván megnyomni…
Délután sütött anya kenyeret, nagyon fincsi lett, még melegen megkóstoltuk. Akit érdekel miket eszünk mostanában, megtalálja a recepteket a kedvenceink között.
Este még elmentünk a gyógyszertárba, mert elfogyott a tejpép, mi kint maradtunk Apával, mert anya szerint ott sok a beteg ember. Jó sokat kellett várni, elég nyûgösek voltunk már. Azért megérte, mert sokkal finomabb az esti táp, ha van benne egy kis vaníliás pép is.

Székesfehérvár, 2009.március 31.

Tegnap és ma délelõtt is Lillánál voltunk, tegnap bent játszottunk, mert nem volt valami szép idõ, ma meg csúszdáztunk, hintáztunk, homokoztunk. Lili csuda koszos lett, én inkább nem nagyon nyúlok a homokhoz, ha nem muszáj, anyának mutogatom, hogy melyik formával csináljon sütit, én meg nézem. Azért egy lapátot a kezembe vettem.

Délután itt volt a Lilla, motoroztunk, autóztunk, rajzoltunk a járdára a krétával, amit Ildiék hoztak nekünk. Nagyon klassz, köszönjük szépen! Már tele van a járdánk, anya szerint jöhet az esõ, hogy legyen megint hely alkotni.

Elnézem a lányokat a homokozóban, teljesen különbözõek. Nem csak külsõre, bár ahogy nõnek, egyre kevésbé hasonlítanak egymásra, egy hasonló korú gyerekekkel teli szobában biztosan nem mondaná meg senki, hogy õk ikrek. Természetre is teljesen mások. Lili mint egy kis malac túrja a homokot, kézzel-lábbal tapicskol, láthatóan élvezi. Teljesen önfeledten maszatolja magát nyakig össze. Õ az, aki legelõször beletapicskol minden pocsolyába, könyékig túr a virágföldben. A fiúknak fel kell majd kötni a gatyeszt az oviban, ha lépést akarnak tartani vele.
Dorka áll a homokozó szélén, instrukciókat oszt, hogy mit-hogyan csináljak, nagy kegyesen kézbe fog egy lapátot, de azonnal ezer fintorba szalad az orra, amint pár szem homok kerül a kezére. Kétségbeesetten néz rám és azonnal le kell porolni. Õ az, aki ebéd közben tíz másodpercenként megtörölteti a kezét, ha valami apró maszat kerül rá. Kisasszony J
Imádom õket, mindegyiket pont úgy, ahogy vannak, teljesen egyformán és teljesen másként!

Székesfehérvár, 2009.március 29.

Délelõtt kicsit csepegett, de azért nagy bátran elindultunk a Haleszba. Meg is lett a jutalmunk, mert mire odaértünk elállt az esõ, viszont szinte senki nem volt a parkban. Hintáztunk,

mérleghintáztunk

csúszdáztunk, még a nagy kanyargósat is kipróbáltuk. Anya felmászott a tetejére és Apa feladott bennünket, lent meg elkapott. Errõl nincs kép, mert az összes kezükre szükség volt az akcióhoz. Én elég érdekes módokon is csúsztam, mert bár anya fent ülve engedett el, volt hogy lefelé már fejjel érkeztem, mert valamelyik kanyarban átfordultam, de nagyon élveztem.

A játszóról a Másikmamáékhoz mentünk ebédelni. Minden finom volt, kaptunk egy kis sütit is. Aztán bújócskáztunk a függöny mögött, játszottunk a szamovárral, de gyorsan jöttünk haza, mert anya attól félt, ha sokáig húzza az idõt, akkor megint nem fogunk aludni. Így sikerült neki hamar elaltatnia minket. Délután a Lackó apukáját mentünk köszönteni, mert szülinapja volt.

Lackó már elmúlt két éves, okos nagyfiú, egy csomó érdekes dolgot tud.
Elmentünk még egy táncos buliba is, nagyon jó volt. Rengeteg ember volt, gyerekek is, táncoltunk, szaladgáltunk, jól elfáradtunk.

Attila táncklubjában voltak tanfolyami záró bemutatók, itt jártunk a lányokkal. Azt hiszem, bábszínházba még nem kell mennünk, mert egy három perces táncszám erejéig sem tudnak megülni nyugton. Kicsit kényelmetlenül is éreztem magam, mert két szám között le kellett tenni õket rohangálni. Remélem nem zavartunk senkit. Teljesen elbûvölte õket a közönség, fõleg Dorka bohóckodott sokat, persze gondosan oda-oda sandítva, hogy mindenki õt figyeli-e.