2008. szeptember hó
 
[Dorka Képei] [Dorka videói] [Lili képei] [Közös képek]
 
Székesfehérvár, 2008.szeptember 01.

Hű, de nagyon jó napunk volt tegnap. Jött hozzánk egy csomó ember, rokonok és barátok és mindenki hozott nekünk valamit. Nagyokat játszottunk és kivételesen aludtunk is napközben. Túl vagyok az első háztartási balesetemen, ugyanis felálltam a sütőajtóba kapaszkodva, ahogy szoktam, csakhogy anya éppen a negyedik adag sütit sütötte (eddig nem szokta) és hát meleg volt. Ordítottam, mint a fába szorult féreg! Anya gyorsan hideg víz alá tartotta és jól bekente Sudo krémmel, amit én jól lenyaltam. Végül aztán kiderült, nagyobb volt az ijedtség, mint a baj, csak kicsit pirosodott be a tenyerem, de az asztalnál már bőszen tapicskoltam vele. Az epertortámat is jól megmarkolásztam. Bele is kóstoltam, de aztán anya elvette, délután kaptunk helyette répatortát.
Mai nap is jól indult, reggeli után sétálni mentünk anyával, meglátogattuk a doktor nénit, aki mindenféle beutalót írt nekünk, én meg cserébe produkáltam magam egy kicsit. Sütöttem pogácsát és vigyorogtam, mint a tejbe tök (anya szerint).
Itt volt tegnap az egész család (bár anya szerint csak a közelebbi), még a dédik is eljöttek. Ott János bácsi sütötte a családnak a pogácsát, mi meg kaptunk tőle egy-egy kis perecet, nagyon finom volt. Aztán kaptunk még répát a levesből és ott ültünk az asztalnál a nagyokkal. Anya még hozta a főzeléket is, de most csak egy üveggel ettünk meg ketten, az előzményeknek köszönhetően. Aztán elmentünk aludni egyet, hogy frissek legyünk, mire a gyerekek megjönnek. Mikorra felébredtünk, feldíszítették nekünk a kertet, szuper lett. Volt lufi, ugráló vár, felfújható autó labdákkal, a homokozó, amit apa csinált nekünk a szülinapunkra. És egy gép, amiből egy csomó színes buborék jött ki. A többi kisgyereknek is nagyon tetszett. Anya este azt mondta, hogy nagyon jók voltunk és nagyon büszke ránk. Szerintem még akart valamit mondani, de elaludtam…
Köszönjük szépen mindenkinek az ajándékot,  képeslapot, sms-t, e-mail-t.
ANYA:

Túl vagyunk a nagy napon! Mint első bálozós, akarom mondani első bulizós anyuka, büszkén jelenthetem, hogy emberáldozat nélkül megúsztuk J
Lányok rengeteg mindent kaptak, köszönjük szépen mindenkinek, hogy itt volt velünk ezen a napon.
Buli jól sikerült, gyerekek szépen eljátszottak egymással, a homokozó és az ugráló vár a nagyobbak (azért megjegyzem lányok is nagyon élvezték) a labdás autó pedig a kicsik számára volt nagy öröm. A lufi minden korosztálynak bejött. Buborékfújót még a felnőttek is élvezték (szerintem húgom magának is vesz egyet holnap).
Próbáltunk a gyerekekről közös képet csinálni, de olyan, hogy mindenki egyfelé néz, összesen egy sikerült és mire örülni kezdtünk volna neki, kiderült, hogy Lacika közben kisétált a képből homokozni.
Jól elfáradtunk, de egy évben egyszer szerintem bevállaljuk. Köszönjük Mindenkinek, aki eljött. Jövőre veletek, ugyanitt! Esetleg valahol máshol ;-)
A többiről pedig beszéljenek a képek, remélem, visszaadják a hangulatot.
Ja, és mielőtt elfelejtem, többen kérték a répatorta receptjét, hát álljon most itt az is. Jó sütést!
Recept (1 tortához vagy 24 muffinhoz, kevesebb muffinhoz felezhető a recept)

40 dkg cukor (legjobb fele-fele arányban sima és barna cukorral)
1,5 dl olaj
4 ek narancslé
1 tk vanília kivonat
4 tojás
2 tk sütőpor
1 tk szódabikarbóna
1 tk fahéj
1 tk só
22 dkg liszt
3 csésze reszelt sárgarépa (6-8 közepes db)
10 dkg darált dió vagy mogyoró (én natúr gesztenyemasszát tettem bele helyette a gyerekek miatt, mert eredetileg ez egy felnőtt recept)

A krémhez

50 dkg krémsajt (Philadelphia)
15 dkg porcukor
1 tk vanília kivonat
1 narancs reszelt héja (én tettem bele még egy fél narancs levét is, mert nekem túl sűrű lett az eredeti recept alapján)
Eredetileg félbe kell vágni és a krém harmadával megkenni az alsó lapot, a többivel pedig kívülről bevonni a tortát. Én szintén a picik miatt külön tálkában kínáltam hozzá a krémet.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 03.

Ma voltunk a doktor néninél, szerinte nagyon szép arányosak vagyunk. 72 cm lettem és 8400g. És jó izmos a karom. Kaptam oltást is és csak egy kicsit sírtam.
Képzeljétek el, anya megígérte, hogy ha jók leszünk, akkor elmegyünk vasárnap a repülőnapra, mert végre ez egy olyan rendezvény, aminek a záró koncertje nem késő este van. Így mi is hallgathatnánk egy kis Feke Palit. Hát nem tudom, még csak szerda van és vasárnap még soká lesz, ha végig jónak kell lenni…
74 cm vagyok és 8560 g-ot írtak be a kiskönyvembe, de anya úgy látta, hogy csak 8460 g vagyok. Én is kaptam szurit, a karomba, mert már nagylány vagyok és nem is sírtam, csak amikor kihúzták a tűt, de gyorsan abba is hagytam. Kicsit oda is mentem a doktor néni karjába. 
Hétfőn délután itt volt az anya volt kolleganője, a Rita és hozott nekünk építőkockát. Az a legjobb benne, hogy vödörben van és ki lehet borogatni és aztán a vödröt a fejünkbe lehet húzni. Ezt egyébként az Apa tanította, akitől anya szerint csupa hasznos dolgot tanulunk…
Székesfehérvár, 2008.szeptember 02.

ANYA:

Megkezdődtek az egy éves kontrollok, jól bele is csaptunk a lecsóba, mindjárt három helyen is jártunk ma. Reggel kardiológia, Lili rendben van, Dorka ductus-a még nem záródott teljesen, de doktornő szerint ez már csak nagyon minimális, nem kell aggódni. Fél év múlva kontroll. Azért én egy kicsit aggódom…
Mivel a gyógytornászunk szerint a lányoknak gyógycipő kellene, bejutottunk egy ismerős dokihoz is a kórházba. Persze szerinte semmi baja a lányok lábának, majd, esetleg ha már önállóan járnak, újra megnézi őket. Vajon miért hiszek jobban annak, aki közel egy éve minden héten látja, foglalkoztatja a lányokat, mint annak, aki kb. 20 másodpercet szán a vizsgálatra gyerekenként?!?!
Este fejlődés neurológia (persze magánban, mert a kórházi rendelésre bejutni, olyan, mint a lottó ötöst megnyerni, de már fel sem vesszük). Dorka kézügyességét kell fejleszteni, játékok kezébe adogatásával, dobozba ki-be pakolással. Két hónap múlva kontroll, szerinte addigra járni fognak a lányok. Ő is úgy látja, járás terén Lilinek lehetnek nehézségei. (pont előző délután mondtam Atinak, hogy szerintem Dorka fog előbb megindulni)
Holnap védő, oltás. Remélem, viszonylag könnyedén megússzuk, ugyanis  a tájékoztató alapján számítani lehet némi lázas állapotra és hisztire. Lilinek ráadásul a foga is jön, így a kedve most alapból sem az igazi.
Beninek üzenjük, hogy lehet jönni randizni ;-)
Este megint együtt fürödtek a csajok, és Lili megint belekakilt a vízbe. Azelőtt sosem csinált ilyet és ha egyedül fürdik, akkor most sem, de közös fürdésnél minden alkalommal. Valakinek valami ötlete, miért csinálhatja?
Székesfehérvár, 2008.szeptember 4.

ANYA:

Ezzel adós maradtam:
Gyermeked 12 hónapos
Mozgásfejlődés Guggoló helyzetből térdeit kiegyene­sítve, a talajtól elrugaszkodó mozdu­lattal emelkedik álló helyzetbe. Állás közben 90°-ban képes elfordí­tani testét. Kialakult járómozdulatai ellenére a mászást részesíti előny­ben. Mászó gyakorlatait új mozgásterére, a lépcsőkre is kiterjeszti, le-fel közle­kedik. Előfordulhat, hogy kimászik kiságyá­ból vagy járókájából. Járását újabb és újabb eredmények­kel (megállás, integetés, hátrálás, játékszállítás) gazdagíthatja. Fürdővizében úszómozdulatokat vé­gez. Állásból könnyed mozdulattal eresz­kedik ülő helyzetbe. Hüvelykujja teljes összhangban mű­ködik többi ujjával. Tartóedények fedelét leemeli. Kézműködése elkülönült. Tevékenykedése során az előnyben részesített kézzel szabadon játszik, míg a másikat tartó és megőrző műveletekre használja. Mutatóujjával mások figyelmét a szá­mára érdekes dolgokra irányítja. Ugyanezzel az ujjal feldöntheti vagy továbblökheti játékait. A vetkőzés folyamatát kitapasztalva, levetheti magáról ruhadarabjait.


Hát állásba még kapaszkodással húzzák magukat mindketten. Lépcsőzés még csak felfelé megy, de oda villámgyorsan. Hála az égnek még a kiságyból nem másztak ki (azt hiszem el is vinne a szívroham. Úszómozdulatokat nem végeznek, ugyanis mostanában szinte csak ülni hajlandóak a kádban is (esetleg állni) Lili keze ügyesebb egy kicsit, most már Dorka is elkezdett mutogatni. Levetni csak a pelust szokta Lili, ha csak az van rajta.
Lili önállóan felül a bébi taxira (néha még fordítva sikerül) és le is száll róla. Nem mondom, hogy száguldozik a lakásban, de ügyesen eljut az egyik pontból a másikba és már az is meg tudja oldani, ha elakad valamiben. Dorka szívesebben tologatja, mint ül rajta, lehet, hogy ennek az az oka, hogy alacsonyabb lévén nem ér még le rendesen a lába.


Beszédfejlődés: Felismeri a nyelv érzelmeket, indula­tot kifejező feladatát. Ismételgeti azt az indulatszót, amelyet gyakorta hall édesanyjától. Szókészletének ele­meit szorgalmasan gyakorolja. A „mama" és „papa" szóalakok mel­lett már több szó szerepelhet szó­készletében (nem, baba, pá-pá, vala­mint néhány hangutánzó szó, pél­dául „vau-vau"). Gügyögyő-gagyogó gyereknyelvén rövid „mondatokat" is megszólaltat. Azonos szóval jelöli az egy fogalom­körbe tartozó tárgyakat, egyre ered­ményesebben különíti el egymástól a tárgyak neveit. (Szókészletében például ugyanaz a szó- „je" - utalhat a repülő tárgyakra általában, ennek megfelelően a papírsárkányra épp­úgy, mint a repülőgépre.)


Lili most kezdte el a nem-et használni. Dorka használja az apát és ma reggel mintha anyát kiabált volna az ágyból (de lehet, hogy csak annak akartam hallani), ha kedvük van, mindketten mondják, hogy pápá, és ha éhesek megy az em-em-em, Apu kutyája, vu, vagy ba. Egymás közt sokat magyaráznak.
Összekapcsolják a dolgokat, ha öltözködni kezdünk napközben, akkor integetnek, hogy megyünk pápá. Imádnak kint lenni az udvaron, sajnos ez napközben nem oldható meg, amíg egyedül vagyok velük otthon. Ilyenkor babakocsira kapunk és sétálni indulunk. Egyenlőre még jól tűrik, kíváncsi vagyok, mikor kezdenek majd hisztizni, hogy ki akarnak szállni a kocsiból.



10 hónapos baba
Mozgásfejlődés Kezeivel kapaszkodva ügyesen feláll. Előfordulhat, hogy támasztól függet­lenül is álló helyzetbe tornázza magát oly módon, hogy végtagjait kinyújt­va, tenyerének elrugaszkodó lökésé­vel lendíti fel testét. Kisebb segítséget igényel csak az álló testhelyzet fenntartása érdekében. Ügyesen, gyorsan mászik. Mászó-gyakorlatai során nyújtott végtagok­kal halad előre. Bútor mentén oldalazó lépéseket végez. Mindkét kezével felnőtt kézbe kapaszkodva, szívesen sétálgat. Füg­gőleges irányú mozgásgyakorlatait székre fel- és székről lemászó műve­letei során valósítja meg. Álló helyzetből ülésbe ereszkedik. Ülő helyzetéből gyakran a kényelmes hason fekvésre gördül előre. Egyidejűleg két kisebb tárgyat is vihet egyik kezében. Zsinóros játékait a zsinórnál fogva lelógatja, és játékosan ide-oda len­díti. Előfordulhat, hogy két kezét, megkü­lönböztető módon, más-más műve­letekre kezdi használni; az egyikkel például egyszerűen csak tartja elma­radhatatlan játékait, miközben a másikkal ügyesen manőverezik. Nehézkesen tudja csak elengedni a megfogott tárgyakat.

Beszédfejlődés: A szavakat jellemző kísérőmozdula­tokkal együtt sajátítja el. A „nem" tagadószó esetében például eluta­sító fejrázással hangsúlyozza a szó érvényét, a „pá-pá", búcsúszavakkal együtt integet. Egy-egy szót, kifeje­zést alkalomtól függetlenül, folyama­tosan ismételgethet, lehet, hogy minden kérdésre is ezzel válaszol. A „mama" és „papa" megszólítások mellett valószínűleg, már egy-két új szót is elsajátított. Az ismerős szavakra érdeklődőén figyel. A hozzá intézett szavak jelen­tős részét megérti, az utasításokat örömmel teljesíti („Add nekem!", „Mutasd meg... ").
Azt hiszem, a korrigált koruknak megfelelő mozgásformákat teljesítik. Remélem nem lesz most már semmi gond. Vannak szakemberek, akik szerint egy éves, mások szerint másfél éves korra kell a koraszülötteknek utolérniük a kortársaikat.
Forrás :kismamablog.hu


Lili tegnap legalább 10 percet rakosgatta az építőkockákat egyik vödörből a másikba nagyon elmélyülten valamiféle szisztéma szerint (amire hülye anyja nem jött rá), mert időnként megfogott egy-egy darabot és visszatette a másik vödörbe. Édes volt nagyon. Formabedobó játékkal is próbálkozik, egész sokáig le lehet kötni vele, sokszor sikerül is beletalálni a megfelelő formába, igaz a következőt is néha ide próbálja tenni. Gondolja, ha a másik belement...
Dorkát nem lehet lekötni, egy helyben maradásra bírni. Be van sózva a kis segge, folyton jön-megy, rendezkedik. Bár a szülinapra kapott könyveket legalább három percig bírja nézegetni, ez nála már nagy szó! Ráadásul, ha valamiben segíteni próbálok neki és hozzá merek nyúlni ahhoz, ami a kezében van, legtöbbször hiszti rohamot kap. Ezt a Lilitől tanulta, ülésből hasra vágják magukat, csak úgy koppan a fejük és visítanak. Néha komolyan megijedek, hogy egyszer jól odaverik a homlokukat. Szerencsére hamar abbamarad a sivítás és megy tovább a játék.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 07.
Bertalan Péternek nagyon boldog első szülinapot kívánunk!
Azt kívánjuk mindnyájan e szép napon,
Ragyogjon rád napfény, legyél boldog nagyon.
Szíved sose féljen, bánat sose érjen,
Minden utadon szerencse kísérjen.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 06.

Szerintetek, ha anya négyszázhuszonháromszor elmondja, hogy ne pakoljam le a könyveket és négyszázhuszonnegyedszer is megcsinálom, akkor az rosszaság? Mert akkor azt hiszem, lőttek a holnapi repülőnapnak. Voltunk délelőtt csavarogni Apáékkal, vettünk fát a lépcsőhöz. Egyébként nem volt szép tőlük, hogy elzárták előlünk ezt a remek játéklehetőséget.
Délután itt voltak az Anikóék, hoztak nekünk finom hamit szülinapunkra. Fürcsi előtt még elmentünk a városba sétálni egyet, volt zene is, kaptunk tölcsért. Találkoztunk ismerősökkel is. Holnap jön a Mami bátyja látogatóba a feleségével. És holnap lesz a Bertalan Petike szülinapja!
ANYA:

Termékeny napok állnak mögöttünk. Elkészült a lépcsőt lezáró kisajtó, ugyanis a lányok már versenyeztek lépcsőmászásban, és ha egyedül voltam velük, folyton rettegtem, hogy mire az egyiket leviszem, a másik lezuhan. Attila lassan asztalosnak is elmehet ;-), szép lett.
Megvettük a másik kisautót, így most már mindketten tudnak négy keréken közlekedni a lakásban. Bár Lili sokszor így is elkergeti Dorkát, mert kettővel akar játszani. Az egyiken ül, a másikat tolja maga előtt.
Dorka falja a könyveket. Sajnos szó szerint.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 5.

ANYA:

Pillanatképek

Egész nap a bébi taxit nyúzzák (második beszerzése folyamatban, miből is gondoltuk, hogy elég lesz egy?!?!), legtöbbször Lili kerekedik felül és szinte egész nap hajtja. Délután Lili kapott egy könyvet, Dorkát feltettem, kicsit már leér a lába, ha lassan is, de halad. Mellette azért ott kell állni, mert nem mindig sikerül az egyensúlyát megtartani. Egyszer csak odajön Lili, megfogja a hátsó kapaszkodót, majd laza láblendítéssel felül a Dorka mögé. Aki élénk sivításba kezd, ugyanis a Kis Buddha pocak így a kormánynak szorul. Nekem muszáj volt röhögnöm egy kicsit…
Délutáni alvás, Dorka nyöszörög. Felmegyek, áll a kiságyban, félig még alszik, de már nyújtja a kis kezét. Arca piros, meleg. Kap egy puszit, édes nyálszaga van a pofijának. Átölel, belém kapaszkodik. Egy pillanatig csak mi vagyunk! Aztán már nyílik is egy másik szemecske és az előzővel kísértetiesen hasonló jelenség ismétlődik meg. Kerek a világom…

Leszokóban…
…vagyunk a cumiról. Úgy döntöttem elkezdünk megválni a cumitól, egyenlőre jól haladunk. Játék közben például sosem engedtem a cumit, csak a kiságyban és a babakocsiban használtuk. Most megvontam a babakocsis cumit. Úgy néz ki, fel sem tűnt. Táskában persze ott van vészhelyzetre, de remélem, nem kell elővenni. Azt vettem észre, hogy az ágyban még keresik, (már régóta maguknak teszik be), szóval onnan még nem tűntetem el egy ideig, ne legyen hirtelen nagy törés. Így utólag rákeresve a témára, úgy tűnik, ösztönösen jól csináltam. (persze ez az elsőként általam megnyitott cikk, lehet, hogy ha megnézem a következőt, ott tökéletesen az ellenkezőjét olvasnám, de mivel ez alátámasztani látszik a nevelési elveimet, ennél maradok ;-)

Sok szülő áll szemben a kihívással: hogyan szoktassam le gyermekemet a cumiról? Összességében a szopás egy fejlődéstanilag elfogadott önnyugtató magatartás. A felnőttek is rágóznak, szopogatnak cukorkát, vagy akár a tollukat, hogy megnyugtassák magukat. A cumi használat kultúráról kultúrára más, de a legtöbb szakember egyetért abban, hogy a cumiról le kell szokni a megfelelő nyelvi fejlődéshez.

Az első és leggyakoribb kérdés, hogy mikor szabaduljunk meg a cumitól? A válasz orvostól függ, de nagy az egyetértés abban, hogy körülbelül a gyerek 1 éves koráig le kell szoknia róla. Ez az az időszak, amikor a gyerekek nagy része leszokik a cumisüvegről, és mikor megjelennek az első szavak. Magától értetődő, hogy az a gyerek, akinek nem lóg a szájában a cumi aktívabban fogja utánozni a felnőtteket, próbálgatni a szavak formálását.

Ha egy gyerek egy éves kora után is ragaszkodik a cumihoz, próbáljuk ezt alvásidőre korlátozni. A gyerek 2 éves korára viszont a cuminak el kell tűnnie. Csak megszokásból egy elégedett gyereknek ne adjunk cumit!

Forrás: www.kspeech.org
Székesfehérvár, 2008.szeptember 13.

Az Ardelán lányok anyujának, Erzsinek nagyon boldog szülinapot kívánunk!
Meiszter Család
Székesfehérvár, 2008.szeptember 12.

ANYA:

Itt van az ősz, itt van újra

Ez meglátszik a lányok étrendjén is, mostanában a sláger gyümölcs a szőlő, körte, szilva. Tegnap párolt körte volt natúr joghurttal, ma párolt alma tízóraira. Joghurt gyümölccsel keverve általában tuti választás, a túró már nem ízlik annyira a kislányoknak. Ma uzsonnára avokádót ettek. Illetve Lili, Dorka ugyanis egyre kisebb résnyire nyitotta a száját, a negyedik kanál után pedig már sehogy sem. Kár, pedig nagyon egészséges. Még jó, hogy ilyen esetekre mindig van itthon egy kis Fruttapura. Csak a gond, hogy mikor Lili meglátta, hogy tesó mást ehet, rögtön neki sem kellett a finom zöld krém. Azt még akkor megfogadtam, mikor a lányok pocakban voltak, hogy soha semmilyen ételt nem fogok erőltetni, többször megkóstoljuk, és ha nem ízlik, hát istenem, kimarad az étrendünkből.
Mesterséges cukrokat továbbra is igyekszem kerülni, lányok nem esznek csokoládét. Étkezések között ha szükséges, egészséges nassolnivalót kapnak. Buláta, köles ill. rízsgolyó van terítéken. Ritkán egy kis babakeksz, kristálycukor nélküli, rízskorong. Alma, körte szelet, ha nem útközben kerülnek az éhhalál szélére. Teát én készítem nekik minden reggel, nagy bánatomra még mindig keveset isznak, de legalább ez a variáció nekik is ízlik és fogy belőle mérhető mennyiség. (ánizs, citromfű, édesgyökér és szárított alma forrázat)
Székesfehérvár, 2008.szeptember 11.

Hát ma nem volt olyan jó napunk, mert tízórai után orvul jött az Ági, először is nem hétfő van, másodszor meg mi szoktunk menni, szóval mi ez a nagy változtatás? Mindketten úgy meglepődtünk, hogy végigordítottuk az egészet. Nálam mondjuk ez a megszokott, de anyáék majdnem dobtak egy hátast Lilitől, aki végighisztizte, sikítozta az egy órát, nagyon régen csinált már ilyet. A végére hazaért Apa is, aztán ebédeltünk és mentünk aludni.
Még mindig emlékszem ám a repülőkre, ha anya megkérdezi, hol volt a repcsi, lelkesen mutogatok az ég felé. Ha kimegyünk, mindig megnézem, hátha látok egyet az égen.
Valamelyik nap szerencsém is volt. Szombaton, Agárdon hőlégballon fesztivál lesz, lehet, hogy elvisznek minket anyáék, mert szerinte az is tetszene nekünk.
Nagyon kiakadtam, igazából nem is tudom ám miért. Mikor Apa hazaért pont végeztünk és anya oda akart neki adni, hogy tudjon fizetni és megbeszélni Ágival az újabb orvosi leleteket. Persze azt csak ő gondolta, hogy lepasszol, mert nem voltam hajlandó másnál csöndben lenni csak nála, még Apánál is üvöltöttem, mint a fába szorult féreg. Csak anya kellett. Aztán alvás után rendbejöttek a dolgok. Elsétáltunk kiflit venni, meg csokit, mert Apa megjegyezte délben, hogy szegényes a háztartás, mert nem talált édességet. Miután hazaértünk uzsiztunk és elindultunk a városba. Együtt, az egész család. Adtunk fel hatos lottót, hátha lesz saját medencénk saját gyógytornásszal. Azért mondjuk ez elég valószínűtlen, mert anyáék még életükben nem nyertek semmit. Kivéve egyszer anya még iskolás korában tombolán egy malacot, amivel a Mami kivágta otthonról…
Hazafelé összefutottunk a Tóth Ági nénivel és anyáék megbeszélték a színház dolgait. Már van októberi műsor, szóval előre látom szomorú sorsunkat, anyáék le fognak lépni egy-két este. Bár Mamiékkal is jól szoktunk szórakozni.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 09.

Képzeljétek, ma reggel pisiltem. Tudom, tudom, máskor is szoktam. De hová pisiltem? Igen, igen, bilibe. Száraz pelussal ébredtem és anya ráültetett, próba-szerencse. Üldögéltem egy darabig, lóbáltam a lábam, beszélgettem anyával, aztán felálltam. Majd úgy gondoltam, hogy visszaülök még egy kicsit és szinte rögtön csurgattam is. Anya nagyon örült, közben megérkezett a mami is, szóval közönség is volt. Közösen megtapsoltuk, milyen ügyes vagyok. Anya megmutatta, mit csináltam, és mondta, hogy legközelebb is ide legyek kedves. Hát, ha ennyire fontos neki, majd igyekszem.
Anya merényletet követett el ellenünk, amíg délelőtt békésen és mit sem sejtve szunyókáltunk. Nézzétek meg a bölcsis korcsoportot. <http://www.bebikurir.hu/sztarvarazslo/>
Tízórai után elmentünk a városba, mert levelet kaptunk a Brendontól, hogy megérkezett az őszi-téli katalógus. A játszótéren találkoztunk a Csillával és a Levivel. Hintáztunk, mászókáztunk, aztán még sétáltunk is közösen, de nekünk indulni kellett haza, mert ebédidőre itthon kellett lenni. Anya közben rájött, hogy két gyerekkel (illetve másik kettővel lehet, hogy megoldható lenne, de velünk reménytelen) egyedül nem nagyon lehet játszóterezni.
Több okból sem:
1.egyenlőre sokkal bátrabbak vagyunk, mint amilyen ügyesek. Ez bizony néha balesethez vezet.
2.mindent összeszedünk a földről és a szánkba tesszük. Ma egy cseresznyemagot és egy kisebb követ mentett meg anya a számból, mielőtt megettem volna.
3.annak ellenére, hogy még nem megyünk önállóan, képesek vagyunk ketten háromfelé menni ;-)
Azért jó fej, hogy próbálkozik, nem?
Székesfehérvár, 2008.szeptember 08.

El kell mesélnem, hogy olyan rossz nem lehettem (v. anya túl lágyszívű), mert jártunk a repülőnapon. Alvás után mentünk délután és ott uzsonnáztunk, de előtte láttunk felszállni egy nagy és hangos gépet és nem is ijedtünk meg egy kicsit sem. Viszont mindenünk tele lett porral és fűszálakkal a széltől, amit csinált. Utána még volt koncert is, amibe belehallgattunk, kommandóztunk a fűben, mert találkoztunk ismerősökkel is, Lili majdnem lenyúlta Normi labdáját, már beletette a babakocsink kosarába, mikor anya észrevette. Naná, katicás!
Jó hosszú napunk volt ma, mert korán kellett indulni a kontrollra a doktor nénihez és jó sokat autóztunk, mire odaértünk, aztán még egy csomót maceráltak is. Ez nem annyira tetszett, mert volt ott egy csomó játék és inkább szereltem meg pakoltam volna, aztán amíg a Dorkát is megnézték, meg is tettem ;-).
Aztán elmentünk egy nagy helyre, ahol egy csomó bolt van, mert ott találkoztunk anyuék ismerősével, a Zsuzsival. Amíg rá vártunk, kaptam egy cipőt, megnéztük a vízesést, aztán meg együtt ettünk. A kocsiban hazafelé elaludtunk, most Apa elment focizni, mi meg indulunk kiflit venni anyával. Sziasztok!
Fotó: Elekes Péter
Ma meg Pesten voltunk az Anikónál és a doktor néninél, ezt majd anya elmeséli, mert sok mindent mondtak és nem jegyeztem meg.
ANYA:

Mindkét kislányról az a véleménye a neurológus doktornőnek, hogy finom motoros sérülésre utaló jelek vannak, Lilinél jelzett bal túlsúllyal. Egyébként nagyon meg voltak elégedve velük, hogy figyelmesek, érdeklődőek, kommunikatívak. Kicsit büszke is voltam rájuk…(na jó, nagyon)
Doktornő szerint nagyon látszik, hogy jó a „Dévényes” szakember, mert mindezek mellett a motoros tudásuk, koruknak megfelelő. Lilivel kellene járni gyógy úszásra. Csak tudnám hova (és miből)? Havonta mennünk kell továbbra is, kaptunk egy halom feladatot, már be is szereztük hozzá a gördeszkát.  Lilinek szerinte is kellene a gyógycipő. Azt javasolta próbálkozzunk meg a Salus-nál ott van ortopédus, aki felírhatja. Fejlődés pszichológiai vizsgálatot javasolt, amit el is fogadtam, bevallom őszintén, kíváncsi vagyok. Hozzáteszem, sok helyen ez a koragondozás része TB alapon, csak hát nálunk ugye nem igazán létezik gondozás, fejlesztés…
Persze ma kaptam egy levelet a fehérvári Gekko-tól, hogy vigyem Lilit évi 165.000 ft-ért, heti egyszer egy órára játszóházba. Gondolom, Dorka levele is megérkezik nemsokára. Már csak 330 e forint kellene ;-)
Dorka szeme a doktornőnek is gyanús volt, nagyon várom már az októberi szemészeti kontrollt (kivétel az a része, hogy három napig csepegtessek egy méreg feliratú szemcseppel).
Székesfehérvár, 2008.szeptember 22.

Sziasztok!
Jó régen írtunk, nem nagyon volt időnk. Pénteken nagyot sétáltunk anyával, bementünk a városba, meglátogattuk Ágit és a lányokat a színházban. Ide mindig szeretünk menni, mert mindenki minket csodál és rengeteg érdekes dolog van. A hétvége is gyorsan eltelt, Apa dolgozott is egy kicsit, de sokat játszottunk, voltunk Csákberényben bornapon. Bort nem kaptunk, csak lufit és nagyon-nagyon hideg volt. Találkoztunk az Erzsi nővérrel, aki a kórházban vigyázott ránk, mikor picik voltunk.
Vasárnap megyünk az Ardelán lányokhoz, koratalálkozóra. Ott lesz majdnem az összes kisgyerek, akikkel együtt voltunk a kórházban. Jó lenne, ha olyan idő lenne, hogy a kertben tudjunk lenni, mert anya szerint, ha nem, akkor Erzsiéknél kő kövön nem marad.
Holnap Ringatózni megyünk, ha már senkinek nem fog folyni az orra. Néha már úgy tűnik meggyógyultunk, aztán valaki mindig újrakezdni. Anya szerint egymásnak adjuk vissza a betegséget. Pedig jó lenne énekelni egy kicsit.
Szombaton voltak itt a Marikáék is a Dédi mamával, Mamiéknál ebédeltünk, húslevest. Azt hiszem ebben anyára ütöttünk, mert nem vagyunk valami nagy levesesek. Viszont a vasárnapi pörkölt, az igen. Jöhet, minden mennyiségben. Fincsi. Uzsonnára meg tökfőzelék volt és a délutáni séta alatt még egy kis bagetett is bevágtunk Dorkával. Anya nem is érti, hogy miért vagyunk ilyen könnyűek, hová lesz az a sok étel, amit megeszünk. Szerintem a pelusban végzi ;-).
Voltunk bevásárolni is, ugyanis nem voltunk felkészülve a hírtelen jött hidegre. Vettünk őszi cipőt, harisnyákat, hosszú ujjú body-t és meleg nadrágot. Jó sokba kerültünk Apáéknak.
Holnap megyünk Pestre valami doktor nénihez, aki megnézi, hogy mennire vagyunk okosak. Anya nagyon izgul, pedig szerintem felesleges, hiszen nagyon okosak vagyunk ;-). Főleg én!
ANYA:

„Édes ősz jött,
Hull a körte,
Hamvas szilva
Hull a földre.”
Hála az égnek, már Dorka is megeszi a tönkölypelyhet. Az első azt hiszem túl sűrűre sikerült, és azt a kisasszony nem bírja. Az a titka, hogy időben bele kell kevernem a joghurtba, hogy jól megpuhuljon tízóraira és jó leveses gyümölcsöt kell hozzáadni. Így jobban csúszik. Egyre jobb az étvágyuk a kisasszonyoknak, élvezettel esznek és hangosan reklamálnak, ha nem elég a mennyiség. Reggelire és vacsorára még tápot kapnak, tízórai gabonapehely, joghurt valamilyen gyümölccsel, mostanában körte többnyire. Almát meghagyjuk télire, amikor nem nagyon lesz már más. Ebédre bevallom üvegeset eszünk, főzés helyett inkább játszom velük, bár mostanában kostólgatják már a mi ételeinket is. Uzsonnára főzeléket kapnak, ezt van időm elkészíteni, amíg ebéd utáni alvásukat teljesítik. Séta közben általában betérünk valamilyen boltba és kapnak egy kiflit, amit többnyire már elmajszolnak. Néha csipegetnek egy kis köles v. kukorica golyót, bulátát. Inni még mindig nem igazán akarnak, pedig sokszor megkínálom őket napközben is. Bár tegnap Dorka magától kérte az üveget az asztalról és ivott is, nem csak játszott vele.
Napjaink sok-sok játékkal telnek. Közbeiktatva némi torna és készségfejlesztés, bár nekik ez is játék. Dorka egyensúlyának javítására hinta és Huple. Ez utóbbi elég nehéz egyedül, mert mindketten bele akarnak mászni a gömbbe. Mostanában egyiküket az ölembe veszem és együtt hintáztatjuk, fogatjuk a másikat, ez egy ideig elfoglalja őket. A végén persze beleültetem őket egyszerre, de ennek már nem sok gyakorlati haszna van, tényleg csak szórakozás. Mindketten egyre ügyesebben hajták a hintát. Lili egyedül felül a bébitaxira és le is tud szállni. Dorkának még csak a leszállás megy. Rengeteget mennek a bútorok mentén és a taxit tologatva, mintha meg kellene lenni a napi bizonyos mennyiségnek. Talán ezért is, de éjszaka a mai napig jól alszanak, hét-fél nyolc körül már fáradtak, igénylik a fürdést, aztán irány az ágy. Sokszor a vacsorát már félálomban eszik meg és szó nélkül mennek az ágyba.
Sok zenét hallgatunk napközben. Ha meghallják rázzák a fenekünket, rugóznak vagy ülve hintáztatják magukat. Szeretik ha énekelek nekik, én meg csak reménykedem, hogy nem rontom el örökre a hallásukat. Könyvnézegetéssel is egyre tovább le lehet őket kötni és sokszor már maguktól hozzák a formakocka játékot. Dorka is egyre hosszabb ideig elbíbelődik vele, úgy látom fejlődik a kézügyessége is. Ennek elősegítésére beszereztünk pár fém kávésdobozt, szűkebb és tágabb szájjal és kicsi kockákat dobálunk bele, ill. veszünk ki belőle. Felszólításra már mindketten ügyesen beleteszik. Ha megkérem, hogy hozzanak nekem egy labdát, többnyire megteszik. Már megértik és többnyire be is tartják a konyhában nem autózunk felszólítást. Szóval napról napra okosabbak, és ez tényleg nem anyai elfogultság.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 14.

Meg vagyok fázva egy kicsit, anya jó párszor kelt hozzám az éjjel, mert felébredtem rá, hogy tele az orrom, egyszer porszívóztunk is, ehhez már Apát is ébreszteni kellett. Reggeli után fürödtünk is, mert tegnap este fáradtságunk miatt anyáék már nem kínoztak vele. Elég hideg van, így már fűteni kellett a fürdőszobában, nehogy még jobban megfázzak. Anya nagyon gyorsan ki is kapott a vízből, pedig épp kezdtem belejönni a pancsiba.
Jött ma hozzánk a Bertalan Petike, mert a bulin itt felejtette a csőrös poharát, így legalább meg tudtuk köszönteni, szülinapja alkalmából. Ma anélkül húzkodhattam fület, hogy anya rám szólt volna, hogy nem szabad másokat bántani ;-)
Székesfehérvár, 2008.szeptember 13.

Voltunk ma délelőtt vásárolni, aztán elmentünk a Másikmamáékhoz. Játszottunk, megnéztük a cicát, aztán jöttünk haza, mert ebédidő közelgett és el is álmosodtunk. Hazafelé az autóban elaludtunk, így ebéd után anya az istennek sem tudott letenni bennünket. Nem volt túl boldog. Aztán egy hosszabb monológ után én mégis elfáradtam és sikerült egy kicsit aludnom is.
A délutáni alvás után mentük volna United koncertre, de a délutáni alvást csak Dorkának sikerült teljesítenie. Így én már a kocsiban majdnem elaludtam a városba vezető úton, de aztán csak azért is összekaptam magam és kibírtam estig. Ott találkoztunk a Bencével és a szüleivel, és még a Danival is összefutottunk. Aztán Bence családdal még maradtunk a városban sétálni, ültem autóban is Bencével, amibe ha pénzt dobunk, hintázik. Dorkának már csak a motorháztetőn jutott hely, mert kétszemélyes volt a járgány.
ANYA:

Mostanában sláger a bébi taxi, imádnak vele menni, de van, hogy csak ülnek rajta és onnan játszanak. Zongoráznak, pakolnak. Ha valami magasabban fekvő dolgot szeretnének elérni, fel is állnak rá ülésből (lehet, hogy lovas tornára kell majd őket beiratni?), amitől agyvérzést kapok, és a hajam hullik. Főleg, ha egyszerre csinálják a lakás két különböző pontján. Nem unatkozom. Egyre többet nézegetik a könyveket is, Dorka jókat rötyög, ha állathangokat utánozok nekik. Próbálkoznak a formabedobós játékkal is, több-kevesebb sikerrel.
Nagy bánatomra, kezd eldurvulni a testvérféltékenység Lili részéről. Sokszor fellöki, ellöki Dorkát a játékoktól, vagy éppen az ölemből. Ma reggel konkrétan beleharapott a vállába, mikor hozzányúlt a játékához. Persze rögtön rászólok, választunk másik játékot, de nem tudom, mennyit ért meg ebből…
Tegnap este az Auchanban jártunk, elvileg csak Aput kísértük, de persze a csajok gazdagabbak lettek egy-egy bodyval és hálózsákkal, mondjuk ez utóbbi már nagyon kellett, mert a másikat lassan átlyukasztja a lábuk. Vettem bio tönkölybúzából készült gabonapelyhet, kukoricagolyót zöldfűszerrel, bio körtelevet.
A körte lé mindkét nőcinek bejött, kaja terén azonban Dorka sajnos úgy néz ki, az én válogatósságomat örökölte, nem igazán ízlett neki a gabonapehely, pedig párolt körtével és joghurttal kevertem, pehely nélkül ezt szívesen megeszi.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 26.

Ma tízórai után nagyon sétáltunk, mert sütött a nap. Anya közben be is vásárolt. Vettünk egy csomó zöldséget, hogy majd jól megkóstoljuk. Kaptunk egy sárgadinnyét is holnapra, mert azt nagyon szeretjük.
Délután elmentünk Apával bevásárolni, vettünk pár finom halat, mert a héten még nem ettünk. Kaptunk pár szép új ruhát is. A ruhaboltban szabadjára engedtek minket, kicsit kergetőztünk, pakoltunk, amíg anya nézelődött. Páran meg is csodáltak bennünket.
ANYA:

Ma paradicsomos kelkáposzta főzeléket készítettem a lányoknak uzsonnára párolt csirkemellel. Megették. Én utálom.
Dorka megtanult cuppogni, olyan édes. Lili is próbálkozik, de neki inkább berregés lett belőle.
Elindultunk ma délután az orvoshoz, mivel páratlan hét van, erre kiderült, hogy összevont rendelés van, az meg délelőtt volt. Lilit szerettem volna megmutatni a hétvége előtt, mert néha kicsit érdesen veszi a levegőt. Hétfőig kibírjuk, mert láztalan, nem köhög, nem tüsszög, jó az étvágya, kedve.
Kiderült van Fehérváron is Helen Doron nyelviskola. Indul is csoport, amibe beleférnének a lányok, csak hát az ára nem fér bele a keretbe.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 25.

Jó sokáig aludtunk anya szerint, majdnem nyolcig. Pedig korán is feküdtünk, mert jól elfáradtunk. Igaz tegnap is és már ma délelőtt is toltam pár kilométert a bébi taxit a lakásban. Anya néha ráültet, de jobban szeretem tologatni.
Torna is volt ma. Sírtam. Végig. Utána viszont hamar megnyugodtam és beszélgettem is az Ágival, megmutattam neki a labdáimat. Sőt azt is, hogy milyen ügyesen tologatom a taximat.
Na, ez a nap is jól kezdődött. Anya reggeli után mondta, hogy nemsokára jön majd az Ági és tornázni fogunk. Ehhez mindenképpen le fogja vágni a körmömet, amit már három napja próbál, de sosem hagyom, mert nem szeretné, ha megkarmolnám torna közben az Ágit. Röpke 15 perc és némi izommunka árán anya részéről rövidek lettek a körmeim. Mivel nem tudtam karmolni a későbbiekben jól megharaptam Ágit, nem tudom, melyikkel járt jobban. Szóval, amikor ideért, ledobtam magam a csacsiról, ahol addig ültem és keserves sírásom miatt Dorka lett az első. Rafkós vagyok ugye?
Végül azért sor került rám is, és hát komoly hisztibe hergeltem magam, lehet, hogy Áginak is izomláza lesz, nekem meg befigyelhet pár kék folt. A végére hazaért Apa, de anya nem nagyon tudott ebédet melegíteni, mert nem voltam hajlandó leszállni róla, kapaszkodtam erősen. Azért lefejtett és átadott az Apának, de olyan sírást csaptam, hogy visszavett egy időre. Aztán kaptunk ebédet és gyorsan lefektetett bennünket, kicsit korábban, de simán aludtunk addig, ameddig szoktunk, úgy kifáradtunk a tornában ( vagy az ordításban ).
Székesfehérvár, 2008.szeptember 24.

Voltunk ma egy nagyot sétálni, elmentünk kiflit venni, meg még pár dolgot, de a lényeg ugye a mammammam. Kaptunk játékot is, hat kis átlátszó gömböc és vannak benne mindenféle állatok és mozognak, ha gurítjuk. Így most a gurítást gyakoroljuk anyával. Sokat lehet mászni is utánuk, mert amikor meg akarjuk fogni őket, elég sokszor elgurulnak. Ma elég jól elszórakoztunk vele, pakoltuk dobozba, vödörbe, délután Apával is gurigáztunk.
Nem aludtunk ám már délelőtt, egyikőnk sem. Ugyanis mostanában Dorkát sem hagyom. Anya örül. Itt volt az Eszti is egy kicsit. Ebédre már elég hisztisek voltunk, tesó nem is nagyon evett, csak maszatolt, mert a szemét dörzsölte folyton, így csuda szószos lett mindenhol. Peluscsere után szó nélkül aludtunk. Estére sajnos elromlott az idő, így séta helyett, egy terasz alatt vártunk, hogy Apa végezzen a megbeszélésével. Először még türelmesek voltunk, aztán már nem, pedig anya mindent megpróbált.
ANYA:

Este telefonált Ági, hogy ő jön hozzánk megint tornára, mivel Domi még mindig beteg. Mi lesz itt?!?!
Séta közben az egyik csendes utcában találkoztunk egy nagy szürke, igen barátságos cicával. Bemutattam őkelmét a lányoknak, ez különösen Lilinek okozott nagy örömet, ő ugyanis egy cicával alszik, és igen komoly módon ragaszkodik hozzá. Sokszor mikor lefekvés előtt benézek hozzá, látom, hogy álmában is szorongatja. Nézték, nézték a cicát, és Lili szégyenlősen azt suttogta, Szisza. Édes volt!
Mivel a lányok úgy tűnik, komolyan veszik az átállást a napi egy alvásra, ezért anyaidőm vészesen csökken, de igyekszem majd pontosan dokumentálni az eseményeket.
Lehet, hogy a lányok allergiásak lesznek a tojásfehérjére. Tegnap ugyanis az uzsonnára készített főzelékbe egy sárgáját plusz egy egész tojást turmixoltam. A lányok szája körül piros foltok jelentek meg, ilyen még nem volt. Nem tudom, mi lehetett. Pár nap múlva próbálkozunk újra tojással, aztán lehet, hogy meglátogatjuk a doktor néninket.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 23.

ANYA:

Jó hosszú nap volt, én úgy elfáradtam, mintha lefutottam volna a maratont. 
Külön kellett bemenni a csajokkal a vizsgálatra. Először Lilkóval mentem (pont fordítva kellett volna) fel az emeletre a „vizsgálóba”, addig Ati maradt a játszósarokban Dorcival.
Mindenféle érdekes feladatot kapott a kisasszony. Pl. pohárba kellett kockákat dobálnia, bögrével letakart bábut megtalálni, úgy is, hogy üres bögre is volt mellette, aztán meg meg is keverte a doktornő (aki egyébként egy nálam fiatalabb, kedves lány) mintha itt a piros, hol a pirost játszana. Formákat kellett a helyére illeszteni, képen kellett megmutatni, kutyát, cipőt (négy ábra közül kellett kiválasztani és rámutatni), orvosságos fiolából kellett gyógyszert (cukrot) kiszedni, visszatenni. Kolompot kellett rázni, egy madzagon levő karikát felemelve lengetni. Ilyesmik. 45 percig tartott és komolyan mondom tök szupi volt a kiscsaj. Volt a teremben egy csomó játék és csak párszor kalandozott el a figyelme. Doktor néni meg is volt döbbenve, hogy mennyire kezelhető, vezethető szóbeli instrukciókkal. Kérdezett még az evési, alvási szokásainkról. Mármint a lányokéról. Májusban szeretné újra látni Lilit (azt mondta, nem is kontrollra, inkább prevenciós követésnek nevezné) korának teljesen megfelelő a fejlettsége.
Aztán jött Dorci. Vele Ati szeretett volna felmenni, hogy Ő is lássa, mi történik. Igen ám, csak Dorci ha fáradt, akkor sokkal anyásabb, mint egyébként. Szóval felkísértem őket az emeletre (mivel Ati nem látta, hogy hová kell menni) és Lilóval elindultunk kifelé. Gyerek ordítva bőgött utánam az ajtóban, két emelettel lejjebb is hallottam. Ati kis idő múlva jött is utánam, hogy menjek, mert kezelhetetlen, nem tudják megnyugtatni. Kicsit ideges is volt, hogy ő így kimarad az egészből. Felmentem, kicsit ölbe vettem Dorkát, aztán fél perc múlva már egész bátran nézelődött az ölemből (földön ültünk) és el is tudta kezdeni az Emese. Hát az van, amit gondoltam, hogy sokkal szétszórtabb, nem olyan fókuszált a figyelme, kéz-szem koordinációja gyengébb, de a dokinő szerint egyenlőre külön (szakember általi) fejlesztést nem igényel, a normális tartományban van. Egyébként sokkal többet "beszélt" mint a Liló, Emese szerint lehet, hogy csak más ütemben fejlődnek. Lehet, hogy Dorka most a beszédet fejleszti, mivel szerinte sokkal kommunikatívabb volt a vizsgálat során. Sok mindent megcsinált ő is ügyesen, csak közben jött ment és sokszor ő még eljátszott volna az előző feladathoz kapott dolgokkal, amikor a doktornő már a következő feladatot adta neki. Jókat vigyorgott, magyarázott, nekem is megmutatta mit kapott. Emese szerint mindketten nagyon érdeklődőek. Azt mondta, ha elhagyja azt, hogy mindent a szájával fedezzen fel, akkor ügyesedni fog a keze. Ezt az egészet le fogja írni szakvéleményben és kapunk itthonra pár feladatot.
Szóval megnyugtatott. Dorkát januárban azért látni akarja, ő szorosabb követést fog kapni a biztonság kedvéért. Egyébként egy nagyon szimpatikus fiatal lány, kedvesen, aranyosan bánt a kicsikkel. Én meg ugye egy ideje ezen mérem az embereket, ő átment a vizsgán ;-)
Amikor majd a szakvéleményt átadja (ha legközelebb megyünk Anikóhoz tornára) akkor lehet még kérdezni, szóval addig még összeszedem a gondolataimat. Mondta, hogy zsírkrétával már esetleg el lehetne kezdeni firkálgatni. Mondjuk mondtam neki, hogy szerintem Dorka azt is inkább megenné. Azért kipróbáljuk majd.
Érdekes volt ilyen vizsgálatot is látni és tényleg komolyan büszke voltam a csajokra. Megfigyeltem azt is, hogy amíg Lilinek elég biztonságot ad, hogy mellette ülök, néha rám néz, hozzámér, addig Dorka többször is az ölembe mászott, hozzám bújt és utána ment csak vissza a feladathoz. Emese szerint egyébként ez életkori sajátosság, semmi kóros nincsen benne (nem is gondoltam), ő kicsit anyásabb.
Januárban azért majd megpróbálom Atival beküldeni, had lássa az Apja is, hogy mi történik.
Mivel kicsit korábban érkeztünk a kiírt időpont előtt elkezdődött a vizsgálat, így szerencsére hatra végeztünk, ezért fél nyolcra itthon voltunk. Mondjuk mivel a lányok már a kocsiban elpilledtek, csak vacsorát és hálóruhát kaptak, fürdés elmaradt.
Ja, és volt a doktornőnek egy félmondata, miszerint tök normális, hogy aggódom, teljesen megérti. Szóval én sem vagyok pszichiátriai eset és vééégre találtam valakit, aki engem is megért ;-)
Székesfehérvár, 2008.szeptember 29.

Doktor néninél voltunk ma, de engem meg sem vizsgált. Lilinek is csak a torka piros egy kicsit, kap valami tapaszt a ruhájára. Én is akarok! Vagy majd jól leveszem az övét…
Elmentünk délután a Papival gyógyszertárba és vett nekünk tápszert, meg pelust, meg krémeket, köszönjük szépen. Utána elvitt minket a pályára, ahol megnéztük, hogy Apa hogyan focizik. Szépen sütött a nap is, jó volt. Apa nagyon ügyesen játszott, rúgott egy gólt is. Ott volt a Lackó is, neki is volt labdája, amivel mi is játszhattuk. Sőt még a kismotorját is kipróbálhattuk.
ANYA:

A pénteki próbálkozás után ma el is jutottunk az orvoshoz. Rajtunk kívül sajnos még jópáran voltak ezzel így, de egész gyorsan ment. Írattam tápszert, tejpépet, D vitamint, fogínyecsetelőt Dorkának. Lili tüdeje hála az égnek tiszta, a hangosabb légzés valószínűleg, attól a kis váladéktól van, amit már nem tudunk kiszívni. Rhinatiol tapaszt kell vennem és attól rendeződni fog. A köhögést pedig a doktornő szerint is játékból csinálja a kisasszony.
A kislányokat nézve arra gondolok, hogy ikernek lenni a legjobb dolog a világon. Ma mielőtt felébredtek lejárt a mosógép, mire kipakoltam jelezték, hogy lejárt a délutáni alvásra szerintünk szánható idő. Dorkát kivettem és odaállítottam Lili ágyához kívülről, összedugják az arcukat és megsimogatják egymást( ez utóbbi néha még felér egy nyolc napon belül gyógyuló testi sértéssel, de szeretetből csinálják ). Összepakoltam őket Lili ágyába és mondtam, hogy rögtön jövök, csak kiteregetek. Pár másodperc múlva iszonyú rötyögésre lestem be az ajtón. Lili ( gondolom, ő volt ) lelopott egy összetekert ( pelustortából származó ) pelenkát a pelenkázóról és azt próbálták megszerezni egymástól. Haláli édesek voltak, próbáltam zugvideót készíteni, de hamar lebuktam.
A rettegett szemcsepp csak holnap reggel lesz kész és holnap már cseppenteni is kell, megkértem a Brigit, aki ha nem a Lackót nevelgeti, akkor csecsemős nővér, hogy a reggeli cseppentéseknél segédkezzen, délben és este Ati tud segíteni, de egyedül nem merem a méreg feliratú vackot a lányok arcához tartani…
Székesfehérvár, 2008.szeptember 28.

Ma negyed hatkor úgy döntöttem, hogy éhes vagyok, és igazán kezdődhetne a nap. Persze Apa ma nem pattant ki az ágyból, így anyával reggeliztünk, aztán egy kis labdázás után visszaterelt minket az ágyba, mert még ekkor sem volt hat óra, és szerinte az nagyon korán van. Elhittük neki és aludtunk még fél nyolcig, amikor is megint szerettünk volna reggelizni, de anya nem adott, csak kicsit később tízórait, sárgadinnyét, amit nem nagyon ettünk meg. Aztán próbálkozott még tejberizzsel tesónak be is jött, de nálam nem nyert, így ebédre már tényleg nagyon éhes voltam. Mami féle húsleves és pörkölt volt, bár én úgy jól laktam a levessel, hogy pöri már nem sok ment le. Aztán aludtunk egyet, kicsit játszottunk és már jött is a Petike, hogy együtt menjünk az Ardelán lányokhoz bulizni.
Mire odaértünk, pont uzsonnaidő lett, mi már az autóban végig kiabáltunk, hogy memmemmem, aztán ahogy beléptünk és megláttunk a sok kisgyerekeket, meg a játékokat, el is felejtettük gyorsan, hogy milyen éhesek is vagyunk, így mindenfelé forgolódtunk a székben jól össze is kentük. Bocsi, lányok! Aztán végre mehettünk játszani, volt egy csomó minden, ami itthon nincsen és hát sok-sok gyerek. Van, aki már jár is a koratársaink közül, de azért még legtöbben négykézláb közlekedünk. Készültek közös képek is, ami megint nem volt egyszerű, mert nem csak mi vagyunk sajtkukacok. Mehetünk máskor is.
ANYA:

Hű, hát jó volt látni a többieket. Atin kívül csak egy apuka jött el, uram meg is jegyezte, mondtam neki, hogy a jobbak ott voltak ;-). Ő sem annyira bírja, az ilyen összeröffenéseket, de két gyerekkel macerás egyedül bárhová is menni, meg szeretem, ha legalább hétvégén együtt vagyunk, különben sem járunk olyan gyakran ilyen helyekre.
Jaj, nagyon jó volt látni a kivirult anyukákat (apukákat), nem halálra vált fejjel, zöld köpenyben toporogva. Minden kicsi jó nagyot nőtt, szuper volt látni a kis társaságot együtt.
Székesfehérvár, 2008.szeptember 27.

Nagyon rendesek voltunk ma, fél nyolcig aludtunk, hogy az ősök tudjanak pihenni, erre, mint kiderült, Apát már hatkor kidobta az ágy. Reggeli után játszottunk egy kicsit, aztán elég hamar tízóraiztunk, hogy időben el tudjuk indulni a Lecsófesztiválra. Sajnos a gólyalábas felvonulásról így is lemaradtunk, de a színház felé menet találkoztunk velük. Megkínáltak bennünket egy nagy villára tűzött paprikával és kolbásszal, de úgy meglepődtünk, hogy szólni sem tudtunk. Anya szerint, ha kifli lett volna rajta, azt biztosan lekapjuk. A Fő utca tele volt emberekkel, és sátrakkal, ahol mindenfélét lehetett venni. Nem győztem kapkodni a fejem a sok színes dolog láttán.
A színházba mentünk ma, de nem úgy, ahogy szoktunk, az Ágihoz, hanem egy néni vezetésével bejártuk az egészet, bár a színpadra nem mehettünk fel, mert éppen próba volt, de a páholyból megleshettük. Nagyon tetszett nekünk, ahogy énekeltek. Közben folyamatosan bulátát ettünk, hogy ne magyarázzunk bele a néni meséjébe a színházról, hogy a többi látogató is tudja élvezni a programot. Láttunk még öltözőt, nagy lámpákat a tetőn és még az új igazgató bácsival is találkoztunk. A vége felé aztán elfogyott a buláta és kicsit hangosak voltunk, meg majdnem vége is lett, ezért elköszöntünk a nénitől. Anya megdicsért bennünket, mert egy órán keresztül jók voltunk. Néha kicsit szabadon is engedtek minket, például a balett teremben és a színésztársalgóban. Aztán megnéztük, hogy az Ági és a többi színházas hogyan főzi a lecsót és beültünk az autóba. Itt nekünk elszakadt a film.
Kukkantsatok be ide, a 13 sorban találtok ismerőst középen ;-) <http://www.fehervar.net/cikkek/08/vigass/>
ANYA:

Sosem lehet elég korán kezdeni alapon bejelentkeztünk a kulisszajárásra a csajokkal és Anyuékkal. Jó volt, lányok nagyon jól bírták, néha volt csak hozzászólásuk a témához. A Bál a Savoyban főpróbája folyt éppen, így megleshettünk még a premier előtt. Lányok nagyon élvezték a zenét, Lilit a forgószínpad is lenyűgözte. Mivel a délelőtti alvás elmaradt és sok élmény is érte őket, rögtön elaludtak, amint elindult a kocsi hazafelé. Fel sem ébredtek arra, hogy átkerültek a kiságyba. Attila tegnap kicsit aggódott, hogy mit fognak művelni az idegenvezetés alatt, de jól vettük az akadályt és örülök, hogy nem hagytuk ki.
Délután még visszamentük egyet sétálni, de a lányok az egy alvás miatt hamar elfáradtak, szereztünk két lufit, amiből az egyik eldurrant, találkoztunk pár ismerőssel, aztán hazaindultunk, hogy lemossuk a lányokról a lecsófüstöt…
Székesfehérvár, 2008.szeptember 30.

Ma vagyunk 13 hónaposak. Igazi nagylányok lettünk.
Jött reggel a Brigi a Lackóval és jót játszottunk, egyszer csak előkerült egy kis üveg és anya lefogott a Brigi meg a szemembe csepegtetett valamit belőle. Igazán nem volt szép tőlük! Ennek hangot is adtam.
ANYA:

Már napok óta szerettem volna írni a reggelimről, csak valahogy mindig elmaradt. Szóval voltak a nem is olyan régi szép napok, amikor a csajok reggeli és egy kis játék után visszatértek az ágyba még egy óra szunyára. Ez alatt én szépen megreggeliztem, elolvastam a leveleimet, előkészítettem a lányok tízóraiját, elmosogattam, tettem-vettem. Most ugyebár, mióta nem alszanak délelőtt, ez úgy néz ki, hogy leülök a földre a zsemlémmel (először próbálkoztam magasabban fekvő helyekkel, de mindenhová utánam másztak) a lányok pedig kunyerálnak, ha elég gyors vagyok, nekem is jut pár falat. Ez nem sokkal az ő reggelijük után történik, de esküszöm, úgy tesznek, mintha egy hete nem ettek volna. Ha szerencsém van, szépen eljátszanak, amíg a tízóraijukat készítem, ha nincs, akkor ketten kétfelől kapaszkodnak a lábamba.
Most nőttek meg annyira a lányok, hogy igazán élvezni tudják a sátrat. Lili gyakran bemászik, elszöszmötöl valami játékkal, vagy elfekszik, hozzábújik a plüssökhöz. Dorka, amint észreveszi, hogy hová lett a tesó, indul utána, ebből aztán sokszor nagy hancúr kerekedik. Néha én is csatlakozom ;-). Lehet, hogy a sátor előtérbe kerülésének az is az oka, hogy a hűvösebb időben jól esik a báránybőrön üldögélni.
Ma este meglesz az új autónk. Na jó, nem teljesen új, öt éves, de még sosem volt ilyen fiatal autónk. Azért nem írtam eddig, mert meg akartam várni, hogy elintéződjön a hitel, nehogy elkiabáljam a dolgokat. Maradtunk az Opelnél, csak kicsit nagyobbra váltottunk. G Astra Caravan. Kényelmesebben el fogunk férni benne.

13. hónap
Néhány baba:
ceruzával firkál
Lili mágneses táblára firkál már, Dorka vízszintesen tartja a ceruzát, így csak húzkodja a tábla felett, ha segíteni próbálok, hisztizik.
sétál
Kézen fogva már megy, de erről a gyógytornászunk letiltott, így a bébi taxit tologatják, főleg Dorka.
a "papa" és "mama" szó mellett még két új szót kezd kimondani
Apa, tátá, memmemmem a szókincs, Lili néha mondja, hogy cica, tessék helyett Dorka tesss-t suttog
Ekkor már araszol, áll. A késztetés erejétől is függ, mit tud, ne siettessük, mert annál inkább lassítjuk. Sok baba már az első születésnapja előtt megteszi az első önálló lépéseket, de vannak, akiknél még hónapokig várni kell erre. Mindenesetre, akár jár, akár nem, szélsebesen mászik, pillanatok alatt eléri a kitűzött célt. Egyre önállóbb, a most következő három hónapban megpróbál majd egyedül enni kanállal, sőt, előfordulhat, hogy egyáltalán nem hajlandó enni, csak és kizárólag egyedül. A tányérra elé rakott ételfalatkákat azonban nagy örömmel majszolja.
Iszonyú gyorsan másznak mindketten, csak úgy csattog a négy kis tenyér.
Rendszeresen és mindent ki- és bepakol, rámol. A játékokat dobálja, és szereti, ha visszadobjuk a kislabdát, a léggömböt, egyéb játékokat. A dobálás szándékos, mert ekkor már tudja, hová akarja eljuttatni a tárgyakat. Elkezdődik a zajos játékok ideje. Mindent egymáshoz ütöget, kezd kialakulni a ritmusérzéke. Ilyenkor érdemes lágyabb zenét játszani neki. Egyre jobban figyel a zenére, élvezi a dallamokat, örömmel tapsol. Minden keze ügyébe eső tárgyat elvesz, kipróbál. Krétával, ceruzával rajzol, firkál. Élvezi a színes képeskönyveket, hosszan tudja őket lapozgatni. Odafigyel, ha beszélgetnek körülötte.
Rámolás nagyon megy, különösen a fémdobozokba szeretnek dobálni, mert annak hangja is van. Dorka tegnap az orvosi váróban ugráltatta a fele népességet, ugyanis ledobálta a bariját és rötyögött, ha visszakapta, aztán megint eldobta. Ha olyan zenét hallgatunk, ami tetszik nekik, akkor akár ülve is „táncra perdülnek”. Képes könyvet Lili jobban szeret nézegetni, Dorka ehhez még türelmetlen, bár, ha Lili kézbe vesz egy könyvet, azt azonnal megszerzi.
Hatalma lesz a tárgyak fölött, egyre összetettebb a játéka, de hagyjuk, hogy ő találja ki, mivel akar foglalkozni.
Igyekszem nem beleszólni a játékba, csak ha nagyon eldurvulnak a dolgok.
Nincs veszélyérzete, ezért nekünk kell résen lenni. Az elérhető polcokat, szekrényeket le kell zárni, vagy veszélytelen holmikkal telerakni. Idegenekkel még nehezen barátkozik, de már kezd kapcsolatokat teremteni, és figyel a reakciókra. Mindig érdemes mellé letelepedni a szőnyegre, és együtt játszani vele. A magasból, tehát székről, fotelból nem lehet igazán egyenrangú félként együtt játszani vele.
Nagyon toppon kell lennem, hogy mindig mindenkit megmentsek, de fejlődnek a reflexeim. Kell 5-10 perc mire feloldódnak idegenek társaságában, de aztán nagy kópék, incselkednek, bohóckodnak. Én is a szőnyeget koptatom velük, mikor játszanak.
Valószínűleg egyetlen értelmes szót sem tud, de gyakorolja a nyelvet. Egyetlen szó sok mindent kifejezhet, a szülőknek kell tudni, hogy az adott helyzettől függően mit jelent. Pl. cipő: lehet, hogy húzzuk fel a cipőt és menjünk sétálni, de jelentheti azt is: "most kaptam". Az "ott" szót értelmezi, kifejezi kívánságait, kér rámutatással is. Ugyanakkor akár két-három szót is használhat helyesen. A beszédfejlődésben, mint minden más fejlődési folyamatban igen nagy eltérések mutatkozhatnak. Ne mi határozzuk el, milyen szót tanuljon meg. Vannak gyerekek, akik akár 8-10 hónaposan is tudatosan használják a nyelvet, de akkor sem kell elkeseredni, ha ez 12-14 hónap között következik be. (Ilyenkor van verseny a szülők között: a te gyereked, már hány szót tud?) Kérdésre rámutat a dolgokra ("Hol a mackó?", "Hol van apa?"). Ha megkérjük, hogy hozzon oda hozzánk valamit, örömmel megteszi. Szívesen ajándékozgat, de vissza is kéri a tárgyakat hamar.
Még nem igazán mondanak értelmes szavakat, de főleg Dorka beszél sokat. Mindenre rámutat séta közben is, és el kell mondani, hogy mi az. Ügyesen megmutatnak már sok mindent. Kéremre szépen odaadnak dolgokat, de az igaz, hogy Dorka sokszor el sem engedi, már veszi is vissza.
Élvezi a játékot a tükörrel, jó játék az arcának, testrészeinek megismertetése. Az idegen dolgoktól fél, és csak akkor érzi magát biztonságban, ha mindig van körülötte valaki ismerős.
Totál anyafüggők lettek, főleg, ha fáradtak. Tükrünk csupa maszat.
11-13 órát alszik éjszaka, vannak babák, akik délelőtt, mások délután alszanak még 1-2 órát. Napi három főétkezés és két rövid köztes étkezés, uzsonna elégíti ki étvágyát.
11 órát alszanak éjszaka, nagy ritkán 12. Most tértünk át a napi egy alvásra, általában ebéd után, másfél-két óra. Ötször esznek, de szerintem ha hétszer kapnának, azt is megennék, amilyen kis zabagépek lettek mostanában.
Fontos, hogy próbáljunk következetesek lenni, ha a csínytevésért rászólunk. Pl. kiborítja az ételt, mérges lesz a szülő, nem érti, mert előtte pl. a kosárból a játékot kiboríthatta a szülő és a gyerek is, és az nem volt baj, csak feladat, visszapakolni. Nem érti, ha mást borít ki, miért haragszik az anya.Nagyon nehéz, bonyolult, de meg kell próbálni az ő szemével látni. Sok idő telik el, míg örömeink azonosak lesznek.
Még gyakorolnom kell, hogy örüljek neki, ha az asztalra borítja a főzeléket és két kézzel szétmaszatolja ;-)
Ebben a korban legfontosabb a játék, mert fejleszt, tanulni lehet belőle, de ne legyen sok minden előtte, mert nem tudja értékelni, kapkod és nem alakul ki az elmélyült játszási folyamat, pedig az alapokat itt kell lerakni. Sokszor elég egy színes kendő, olyan jól elbújhat vele a baba, a játékos kéz is.
Azt hiszem, nekünk kicsit sok a játék, de szerintem ez a gyerektől is függ, mert Lili így is simán el tud mélyülni. Persze már dobozoltunk el egy nagy kupacot, amit néha kibontunk és örülünk neki.
Egyre többet próbál helyet változtatni, ha elindult, élvezettel próbálgatja tudását, egyre merészebb lesz.
Szekrények mentén nagyon tudnak már.
Dicsérjük, ha ügyes, de ne produkáltassuk, bármilyen nehéz megállni.
Hm, hát igen, néha az ember másoknak is meg szeretné mutatni, hogy az ő gyerekei a legszebbek, legokosabbak a világon ;-)

forrás:babaszoba
Nem tudom, mi van ma velem, minden kiesik a kezemből. A legcikibb egy üveg fél literes paradicsompüré volt a pénztárnál. Nagyon kedves volt a pénztáros, kérdezte, hozok-e másikat, elmentem érte, adom oda, hogy húzza le, azt mondta nem kell, mert az előzőt már lehúzta. Na ja, csak az a kukában végezte.
Csajok délelőtt negyed tizenegykor elpilledtek és aludtak majdnem délig. Gondoltam én, hogy ez még kevés lesz estig, négy után ki is dőltek. Uzsi előrehozva, de így is alig bírtak enni, Dorka annyira dörzsölte a szemét, hogy az egész arca tiszta szósz lett. Most mindjárt hat és még alszanak, nem tudom, este mikor teszem őket ágyba ezek után.
Paradicsomos karfiolt kaptak a lányok ebédre, csikehússal. Elfogyott, de a kelkáposztás variáció jobban csúszott. Holnap brokkolival próbálkozom.
Túl vagyunk az első három cseppentésen, elég horror volt a nap, Lili extra nyűgös. Úgy látszik szegény Dorkám hozzáedződött a kórházban a dolgokhoz, egy szó nélkül fogzik, beteg, félig vak a szemcsepptől. Bezzeg Lili. Anyamajma lett, vagy rajtam lóg v. az ölemben ül és szorongatja a kezem az egyik kezével, a másikkal meg játszik. Hozzá még reggeltől estig nyafog. Szőke a lelkem ;-)