Székesfehérvár, 2007. október 1. DORKA: 1870 g vagyok, Tokodi doktor szerint rendben lesz a buksim és pár napon belül kikerülhetek az inkubátorból. A végén még anyának lesz igaza és két héten belül tényleg otthon leszünk. Már nagyon kiváncsi vagyok , annyit meséltek róla. LILI: 2050 g vagyok,anya minden második etetésen szoptat, hogy ne fáradjak el nagyon estére. Ma koponya és pocak UH-n voltunk, ahova anya vitt át és a fél család elkisért. A friss levegõn rendesen beájultam. A doktor néni nagyon kedves volt és mindent rendben talált. Székesfehérvár, 2007.október 2. DORKA: Ma életemben elõször megszoptathatott az anyukám, mindketten nagyon élveztük.40 ml-t szopiztam, amitõl az egész osztály boldog volt. A mutatvány végére apa is odaért, így egy kicsit az õ kezében is lehettem. Holnaptól kapok egy kis fehérjepótlást, hogy jobban tudjak hízni, mert 1870 g maradtam tegnap óta. LILI: Változatlanul 2050 g vagyok, reggel 30 ml-t szopiztam, délután már csak 10-et sikerült. Anya szerint lusta vagyok! Hát lehet, hogy igaza van. Meg itt folyton sietni is kell, anya szerint otthon nyugisabb lesz. Már alig várom, hogy megtudjam, az milyen. Székesfehérvár, 2007. október 3. DORKA: 1910 g vagyok és kikerültem az inkubátorból kiságyba. Egyszer 20, egyszer pedig 30 ml-t szoptam és utána ügyesen ettem üvegbõl. Ma amíg anya Lilónál volt , apa dajkált és megpróbálkozott az etetéssel is,egész ügyes. Ma elvitték a szobatársamat , Eriket szemmûtétre pestre , remélem minden rendben lesz vele. LILI: 2090 g vagyok,ma kétszer szopiztam 10-10 ml-t, de anya szerint nem szívok rendesen, pedig igyekszem. Anya egy kicsit elõbb bejöhet hozzánk, szerinte nekem kell is ez az idõ, mert lassú vagyok. Délután gyorsabban ettem ,így maradt idõnk egy kis sétálgatásra és énekelgetésre is, bár én egyenlõre csak hallgattam. Székesfehérvár. 2007. október 5. DORKA: 1970 g vagyok és reggel 40 ml-t szopiztam, mindenki nagyon örült . Most csak apa látogathat , mert anya lázas.Kár,hogy most szopizni nem lehet , már egész jól belejöttem. LILI: 2185 g vagyok, de ma megint lusti voltam szopizni, 5 ml-t sikerült reggel. Délután meg már nem jöhetett be anya , mert megbetegedett. Remélem hamar meggyógyul, mert hiányzik, csak üvegen keresztül láthatjuk egymást. Székesfehérvár, 2007. október 8. DORKA: 2090 g vagyok és ma reggel csak 10 ml-t sikerült szopni,mert kicsit álmos voltam.Tegnap 50-et is sikerült ebédre cicibõl ennem. A Tokodi doktor bácsi azt mondta, hogy a hazamenetellel célozzuk meg a jövõ hét keddet :-) LILI: 2260 g vagyok,tegnap éjjel kaptam vért,mert kicsit vérszegény lettem. Reggel 25 ml-t szopiztam. Anya meggyógyult,így újra látogathat bennünket. Egész jó lett az étvágyam, üvegbõl már 60 ml anyatejcit megeszem és már a hangomat is hallatom,ha éhes a pocakom. ANYA: Délutánra Lilónak hasmenése lett.Visszavették az adagját 40 ml -re és infúziót is kap. Ezzel a jövõ keddi hazatérésünk kétségessé vált. Szegény kismadaram remélem nem sokat esik vissza és hamar rendbejön. Ezt már egyszerûen nem hiszem el!! Székesfehérvár, 2007. október 10. DORKA: 2120 g vagyok, reggel csak 30 ml-t tudtam szopizni, mert végig sírtam amíg anya Lilót etette és mire hozzám ért, kicsit elfáradtam. Utálom ezt a hülye karantént, mindig én vagyok miatta az utolsó, pedig tuti hogy sokkal éhesebb voltam, mint Liló. LILI: 2350 g vagyok és az este jól megijesztettem anyáékat,mert volt egy kis hõemelkedésem. Reggel megvizsgált a doktorbácsi és azt mondta, hogy nincs fertõzésre utaló jel és nem kell antibiotikum. A vizit jó sokáig tartott és mire anya bejöhetett , úgy megéheztem, hogy 75 ml-t szopiztam. Székesfehérvár, 2007.október 11. DORKA: 2140 g vagyok és ma egész nap lusti voltam, de azért próbálkoztunk a szopival, több-kevesebb sikerrel. Néha csak jó érzés anya közelében lenni, de hamar észreveszi,ha csalok és csak cumizok. LILI: 2355 g vagyok és úgy néz ki,hogy teljesen meggyógyultam. Tegnap óta nem kapok infúziót, ma a tût is kiveszik a buksimból. Anya szerint egész ügyesen szopizok,bár estére azért elfáradok és könnyebb üvegbõl enni. Anikónak és Márknak köszönjük a légzésfigyelõt,az angyalkáról mindig az eszünkbe fognak jutni. Székesfehérvár, 2007. október 14. DORKA: 2190 g vagyok és ma még nem ettem üvegbõl, olyan ügyesen szoptam. Persze reggel becsaptak, mert a 40 ml-re nem kaptam pótlást, így délre már kopogott a szemem az éhségtõl és 60 -at megettem cicibõl. Tegnap volt egykis véres székletem(csak,hogy minden napra jusson valami, amitõl anya infarktust kaphat), de remélem azért hazamehetünk kedden. Lili és Dorka LILI: 2425 g vagyok és reggel 70 ml-t szopiztam,mert már nagyon éhes voltam. Anya meg is jegyezte, hogy még soha nem hallott így üvölteni. Kicsit még náthás vagyok , de már nagyon utálom, hogy folyton leszívják az orrom , ezért úgy döntöttem , gyorsan meggyógyulok. Székesfehérvár, 2007. október 17. DORKA: 2260 g lettem, mire hazajöhettünk, szerintem nagyon rendesek voltunk anyához, mert a kezdeti megilletõdöttség után nagyon rendesen viselkedtünk. Éjjel is csak azért kellett felkelnie, hogy enni adjon nekünk és apának is csak egyszer kellett besegíteni, amikor egyszerre lettünk éhesek. LILI: 2505 g-mal hazaengedtek a kórházból. Elõször furcsa volt a sok újdonság, így az elsõ három órám bõgéssel telt itthon. A fürcsit sem szeretem, ezért akkor is volt egy kis sikoltozás, de azért jó itt lenni. Anya: Végre itthon! Nagyon jó! Köszönöm Mindenkinek, aki lehetõvé tette, hogy eljussunk idáig! Tényleg nagyon rendesek voltak a csajok, szépen aludtak az etetések között és 40 - 60 g között szoptak is, csak egyszer kellett üvegbõl pótolni. Nem bánnám , ha ilyenek maradnának :-) Székesfehérvár, 2007. október 18. DORKA: Súlyt nem tudok,mert anya úgy döntött , hetente csak egyszer mérlegel. A kajálást úgyis mérlegelni kell,nem idegeskedünk még a dekákon is. Itt volt a doktor néni,megvizsgált. Azt mondta, ügyes vagyok,csak a buksimat nem tartom még elég erõsen,ha felhúznak ülésbe, ezt gyakorolnunk kell anyával is . LILI: Éjszaka is minden etetéskor szopiztam,anya meg van velem elégedve. Doktor néni megvizsgált, közben bekakiltam,bepisiltem , de azt mondta, hogy legalább látja hogy a székletem is rendben van. A náthám sem vészes, továbbra is csepegtetni kell a nózimba és porszívózni az orrszívóval. ANYA: A második éjszakánk is jól telt , csajok rendesek , feleslegesen nem sírnak,csak ha gond van. Fürdés elõttre betervezett nekünk a gyerekorvos egy kis tornát, hogy erõsödjön a Dorci nyaka. Manókáim nem jól tûrték a zaklatást , a vizsgálat végére mindketten nagyon éhesek voltak, kánonban üvöltöttek. :-) Székesfehérvár, 2007. október 20. DORKA: 2310 g lettem és nagyon jól érzem magam. Minden érdekel , szeretek nézelõdni,mikor nem alszom. Ha éhes vagyok és nem kapok azonnal enni, nagyon határozottan tudok reklamálni. Ma jó nagyot sétáltunk a friss levegõn. LILI: 2600 g vagyok és anya szerint egy kicsit hisztis, pedig feleslegesen nem is szoktam kiabálni. Hasom már felemelem a fejem , sõt kézzel is ki tudom nyomni magam, bár a fekvõtámasz még nem tökéletes. Anya: Nagyon élvezem,hogy itthon vagyunk, a lányok tényleg rendesek, Attila sokat segít, szépen belejött a vasalásba. Elvittük sétálni a csajokat,jól esett a mozgás, és úgy érzem, az ikerkocsitól hamar vissza fogom nyerni a formámat :-) (Fõleg hegynek fel kellemes és hasznos) Tegnap volt egy kis hiszti,mert Lilónak szorulása lett(édeskömény tea csodákat tesz, Ati a megmondhatója, aki éppen pelenkázott) , kicsit tanácstalanok voltunk, de legalább ezen is túlestünk. Székesfehérvár, 2007. október 21. DORKA: Egyre többet vagyok fent, egy darabig elnézegetem a pillangómat,de atzán komolyabb szórakozásra vágyom.Most is éppen apa mellkasán nézelõdök. Anyáék délután elmentek pelust venni nekünk, addig a nagyi vigyázott ránk.Nem volt nehéz dolga,mert végig aludtunk. LILI: Szép napot! Mi ma is nagyot sétáltunk,elmentünk a Csillag család felé, ahol mindenki kijött,hogy megcsodáljon bennünket.Azt mondták nagyon szépek vagyunk, de ezt tudtuk eddig is.:-) ANYA: Voltak határozott elképzeléseim a lányok nevelésével kapcsolatban. Az egyik ilyen ,ami már megdõlni látszik,az az,hogy az ikreknek szoros napirend kell. Elhatároztam,hogy ragaszkodni fogok a 3 óránkénti etetéshez,nehogy azt vegyem észre,hogy egyszer csak egész nap szoptatok. Aztán: Dorka elõbb sír (jó 3/4 órával), hogy éhes 1. Hagyom sírni,hátha megnyugszik (kis naív) 2. Felmegyek megsimogatom a hátát,hátha .... 3. Felveszem,hátha (na ez kb. 2 percig használ, míg élénk mellkeresõ tevékenységet folytat és ha nem találja, tovább üvölt) 4.Mellre teszem (csak egy kicsit, hogy megnyugodjon - Bevállt) :-) Székesfehérvár, 2007.október 22. DORKA: Anya azt mondta, hogy jövõ hét végén már elkezdhetnek meglátogatni bennünket ,azok akik kiváncsiak ránk. Nagyon várom már ,hogy megismerhessem a barátokat és ismerõsöket. LILI: Nagyon sok szép dolgot kaptunk mostanában,az egyik nagyink varrt nekünk takarót,amiben sétálni járunk,helyes macik vannak rajta. A másik nagyinktól pedig játszós takarót kaptunk,amin a földön lehet hemperegni.(bár a hempergés még nem megy.) ANYA: Öltözködés: A lányok nem szeretnek öltözködni (egyenlõre). Az ötvenes kisruhák még nagyok ránk egy kicsit, de majd belenövünk. - egy kis rugdalódzó lábrészén lehetnek bármilyen sûrûn a patentok ,a babák akkor is ki tudják dugni a lábukat. - bármilyen szorosan illesztem a nyakához az elõkét a Lili le tudja enni magát és a ruháját,esetleg engem is. - ha ez nem történik meg a étkezés alatt a böfiztetésnél még mindig nagy rá az esély. - ebbõl kifolyólag két szoptatás között éjszakánként babaruhát mosok. Székesfehérvár, 2007. október 23. DORKA: Vikinek köszönjük a csodaszép falfestményt, ahogy egyre többet nézelõdünk, úgy fedezzük fel apa válláról. Nekem a mókusok a kedvenceim. LILI: Anya elhatározta, hogy elkezdi kitölteni a babanaplókat, amiket ajándékba kaptunk ( bár még nem tudja mikor lesz rá ideje) el is tett nekünk emlékbe párat azokból a lufikból, amikkel a nagyszüleink megleptek bennünket a hazatérésünk napján. ANYA: Pelus Egy ( hát még kettõ) 2,5 kg körüli gyerekre pelenkát találni nem könnyû feladat. A legtöbb newborn pelus nagy ránk (az összes), a hátunk közepéig ér . Ezen kívül vannak olyanok , amik lent is a térdünkig. A Bella Happy pelus olyan széles, hogy terpeszben fekszik a gyerek. Nekünk a Libero 2-4 kg jött be , kár hogy az egész várost be kell járni, hogy kapjon az ember. Székesfehérvár, 2007.oktober 25. DORKA 2460 g vagyok és anya szerint nagyon jó az étvágyam.Tegnap elmentünk sétálni ,mert már két napja nem tudtunk kimozdulni az idõ miatt. Szeretünk levegõzni , jókat alszunk közben .Ma sajnos megint esik,így akiságyban alszunk. LILI: 2710 g lettem. Holnap mozgalmas napunk lesz ,megyünk szemészetre és orthopediára, anya már készülõdik ,jó sok cuccunk lesz. Szegény nagyon fáradt,mert az éjjel nem sokat hagytuk aludni,valaki folyton éhes volt. ANYA: Kicsit félünk a holnapi naptól,mert egy etetés is lesz házon kívül. Régebben kettesben mentünk nyaralni ennyi cuccal,amennyi most egy fél napos kórházi kiránduláshoz kell. Na meg a sok beteg gyerek ,felnõtt sem hiányzik a csajoknak. Legalább az idõ lehetne szebb. November 23 koraszülött gondozás November 26 kardiológia. Október 31 védõoltás. November 27 Dévény Intézet( szeretném, ha szakember látná Dorkát) . És azt mondták , fél éves korukig ne vigyük õket közösségbe. Székesfehérvár, 2007. október 27. DORKA: Tegnap reggel anyáék összepakoltak bennünket és elmentünk a kórházba. Jó sokan voltak a szemészeten, sok ismerõs babával találkoztunk. Mondjuk mi jót aludtunk szinte egész végig, én hisztiztem kicsit , mikor megéheztem. Mostanában folyton éhes vagyok! LILI: Jó késön értünk haza tegnap, kilencre mentünk és fél kettõre értünk vissza, de szerintem jól bírtuk. A szemészeten volt egy kis sírás - rívás , de az orthopedia rendben volt. ANYA: Remélem nem szedtünk össze semmi fertõzést, rengetegen voltak, kontroll szemészeten november 5. , mert még éretlen a szemük. Orthopediára is kell mennünk hat hét múlva újra, mivel holnap kellene csak megszületniük , innen számolják a hat hetet, de nem találtak semmit egyenlõre. A szemészet szörnyû volt, nem lehet bemenni, elveszik a babát és az ajtó elõtt hallgatod, hogy üvölt. :-) Székesfehérvár, 2007 október 31. DORKA: Ma a védõben 2820 g -nak mértek és 48 cm - nek, megkaptam az elsõ két oltásomat is , aminek nem nagyon örültem, de azért hamar meg lehetett vígasztalni. Aztán hazasétáltunk és még aludtunk egy kicsit etetésig. Hétvégére sokan bejelentkeztek látogatni,már alig várjuk. LILI: 3080 g vagyok és szintén 48 cm. Fej - fej mellett haladunk Dorkával.:-) A szuri nekem sem jött be , ráadásul anya szerint én vagyok a hisztisebb, nem értem,miért mondja. Sikerült odapisilnem a vizsgálóasztalra és a doktornéninek friss székletmintát is produkáltam :-) ANYA: Aggódtam, hogy a lányok összeszednek valami betegséget a szemészetet... Erre ki nyalt be egy vacak vírusfertõzést és volt három napig lázas, hát persze, hogy én. A leggyengébb láncszem :-) Hiába, a krónikus alváshiány nem tesz jót az immunrendszernek. Az egész család boldog születésnapot kíván ez úton is, a Buza nagypapának, aki nehezményezte a papa megszólítást, de jobb ötlete nincs, tehát a fenti e-mail címre várjuk a tippeket! Ilyenkor már javában gutaütést szoktam kapni attól, hogy az áruházak már szeptemberben árulják a mikulást és októbertõl már a karácsonyi ajándékcsomagokat is meg lehet vásárolni - stresszelve ezzel a jónépet. Most szerencsére nem járok annyit boltba és múlt héten már én is megvásároltam a mikulásokat ( ki tudja mikor lesz legközelebb lehetõségem alapon ) Tegnap viszont komolyan megijedtem ( nem tudtam sírjak v. nevessek ) a Tesco és az Auchan karácsonyi játékkatalógusa átlapozása közben. Az interaktív újszülött kismalacon keresztül, a TV-hez csatlakoztatható játékkonzolon át ( 4 éves kortól!!!) a horrorjátékokig ( koponyamarokkó, kísértetkastély gyurma ) Ezért nagyon szépen megkérek minden kedves rokont, ismerõst, barátot, aki bármilyen alkalomból ajándékkal szeretné meglepni a kislányaimat, kreatív, fejlesztõ játékot ( Székesfehérváron a József utcában van egy nagyon klassz bolt) v. verses ill. mesekönyvet hozzon ( bár ebbõl is láttam pár olyan példányt, amit én nem adnék ki semmi pénzért. Lásd Kakikönyv ) Nagyon szépen köszönöm! A lányok nagyon szépen fejlõdnek, lassan mindketten elérik a három kg-t. Éppen ma két hónaposak. Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt idõm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szûknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerõsökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az esõ miatt , remélem holnap jobb idõ lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós idõt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelõtt hosszú idõ eltelte után újra fõztem, hát két baba mellett nem egyszerû, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütõben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, õ meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szûkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelõ: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkõc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegõt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bõr. Aztán légzésfigyelõ ide, légzésfigyelõ oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelõ.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az õrült szülõk megállnak és anya vagy apa tapintással meggyõzõdik róla (bundazsdákban nem egyszerû feladat), hogy lélegzik-e a gyerkõc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amirõl még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegõre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségû édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá idõm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinõttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az elsõ segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletrõl a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja elõtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Elsõ baba fotelbõl át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipõ, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellõztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben elõször szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganõje, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörû a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretû fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelõttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemrõl) megrohamoztuk a szemészetet. Elõször sikerült idõben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelõttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószõnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnõje, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak elõttünk, féltem is hogy nem tudom levetkõztetni õket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyûjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettõ? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Elõször is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelõ tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idõ volt. Tegnap este tíztõl fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már fõztem is, nem egyszerû és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörûen fejlõdnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nõvérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erõlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon õszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tõle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nõcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következõ hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettõnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erõsíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettõnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlõdésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell õket. Dorka nagyon élénk, érdeklõdõ kislány, a játszószõnyegen is szépen elnézelõdik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyû megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlõdésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítõ, hogy februárra kaptunk volna idõpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél elõbb lássa õket szakorvos. Kicsit elkeserítõ ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlõre: december 5. Védõ ( ellenõrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemrõl az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülõknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az elsõ önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy idõre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is… Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt idõm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szûknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerõsökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az esõ miatt , remélem holnap jobb idõ lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós idõt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelõtt hosszú idõ eltelte után újra fõztem, hát két baba mellett nem egyszerû, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütõben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, õ meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szûkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelõ: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkõc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegõt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bõr. Aztán légzésfigyelõ ide, légzésfigyelõ oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelõ.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az õrült szülõk megállnak és anya vagy apa tapintással meggyõzõdik róla (bundazsdákban nem egyszerû feladat), hogy lélegzik-e a gyerkõc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amirõl még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegõre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségû édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá idõm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinõttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az elsõ segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletrõl a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja elõtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Elsõ baba fotelbõl át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipõ, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellõztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben elõször szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganõje, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörû a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretû fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelõttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemrõl) megrohamoztuk a szemészetet. Elõször sikerült idõben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelõttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószõnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnõje, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak elõttünk, féltem is hogy nem tudom levetkõztetni õket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyûjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettõ? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Elõször is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelõ tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idõ volt. Tegnap este tíztõl fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már fõztem is, nem egyszerû és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörûen fejlõdnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nõvérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erõlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon õszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tõle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nõcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következõ hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettõnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erõsíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettõnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlõdésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell õket. Dorka nagyon élénk, érdeklõdõ kislány, a játszószõnyegen is szépen elnézelõdik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyû megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlõdésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítõ, hogy februárra kaptunk volna idõpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél elõbb lássa õket szakorvos. Kicsit elkeserítõ ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlõre: december 5. Védõ ( ellenõrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemrõl az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülõknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az elsõ önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy idõre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is… Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt idõm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szûknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerõsökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az esõ miatt , remélem holnap jobb idõ lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós idõt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelõtt hosszú idõ eltelte után újra fõztem, hát két baba mellett nem egyszerû, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütõben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, õ meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szûkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelõ: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkõc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegõt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bõr. Aztán légzésfigyelõ ide, légzésfigyelõ oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelõ.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az õrült szülõk megállnak és anya vagy apa tapintással meggyõzõdik róla (bundazsdákban nem egyszerû feladat), hogy lélegzik-e a gyerkõc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amirõl még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegõre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségû édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá idõm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinõttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az elsõ segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletrõl a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja elõtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Elsõ baba fotelbõl át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipõ, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellõztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben elõször szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganõje, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörû a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretû fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelõttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemrõl) megrohamoztuk a szemészetet. Elõször sikerült idõben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelõttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószõnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnõje, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak elõttünk, féltem is hogy nem tudom levetkõztetni õket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyûjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettõ? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Elõször is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelõ tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idõ volt. Tegnap este tíztõl fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már fõztem is, nem egyszerû és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörûen fejlõdnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nõvérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erõlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon õszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tõle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nõcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következõ hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettõnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erõsíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettõnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlõdésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell õket. Dorka nagyon élénk, érdeklõdõ kislány, a játszószõnyegen is szépen elnézelõdik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyû megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlõdésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítõ, hogy februárra kaptunk volna idõpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél elõbb lássa õket szakorvos. Kicsit elkeserítõ ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlõre: december 5. Védõ ( ellenõrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemrõl az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülõknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az elsõ önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy idõre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is… 2008.06.30. Dorka Meglátogattuk tegnap a Petikét, megköszöntöttük az elsõ névnapja alkalmából. Mi is kaptunk ajándékot, pedig nincs is névnapunk. Köszi Petik és Meli (néni). Nagyon klassz játékai vannak ám a Petinek és érdekesen halad elõre. Hárman háromféle technikával közlekedünk ?. Szerintem az enyém a legjobb. Lili Hát a Balaton tényleg sokkal nagyobb, mint a medencénk, viszont egy csomó idegen ember mászkál benne és kicsit hûvösebb is, mint az itthoni víz, de azért élveztük. Fõleg Dorka, én a végén már kicsit fáztam, ki is kellett mennünk. A parton kaptunk enni is, mert már épp legelni készültünk és anya szerint az nem túl egészséges. Sajnos hamar el kellett indulni haza, mert még itthon is kellett fürdeni és sokan jöttek felénk autóval. Apa szerint dugó volt, de mi ezt átaludtuk. Anya Háát, hazafelé kicsit szívtunk, lépésben haladtunk, le is jöttünk a pályáról, de persze ott sem volt sokkal jobb. Ati félt, hogy lekési a döntõt, de még meg is fürdettem addigra a csajokat. Akik egy szó nélkül ágyba ájultak, pedig végigaludták a haza utat is. Cseppet sem voltam egyébként ideges, szuper napunk volt, hazafelé szivárványt láttunk az égen, két csodaszép gyerekünk szuszogott a hátsó ülésen. Olyan békés volt! Még mindig hihetetlen, hogy két ekkora nõcink van már, hogy Balcsira lehet velük menni és élvezik a vizet, a látnivalókat, jó gyerekek. Bertalan Petike csodaszép, Meliéknek köszönjük a vendéglátást és várjuk õket szeretettel! 10 (nyolc) hónaposak lettek csemetéink! 8. hónapban nem akar hason feküdni. Pár percig megül, de ha megmozdítja a fejét vagy utána nyúl valaminek, eldõl. Oda-vissza gurul, kúszni kezd, négykézláb állva elõre-hátra hintázik (kutyázik). Körbe forog, szemével követi a mozgó tárgyakat, örömét hangadással fejezi ki. A bútorokba kapaszkodva feláll, de leülni még nem tud. Simán ül mindkét csajszi akármeddig, már nem dõlnek el, akkor sem, ha játékot vesznek fel. Gurulni nem igazán gurult egyik sem, talán Lili pár napig. Lili továbbra is egy kézzel, kommandósként kúszik, bár már láttam pár „lépést” mászni, neki ez a könnyebb mozgásforma. Dorka nagyon ügyesen mászik. Lili bárhol feláll, ügyesen le is ül már. Dorka csak vízszintes kapaszkodónál próbálkozik, egyre ügyesebb. Nagyon figyelmesek, minden mozgó dolog felkelti a figyelmüket, Apu kutyáját imádják, ennek hangot is adnak. A látása tovább javul, a közeli és távolabbi személyeket, tárgyakat is észreveszi, felismeri. Kicsi tárgyakra is ügyesen fókuszál. A képernyõt is látja, a mozgás lekötheti, de nagyon egészségtelen a TV-nézés (késõbbi korban is!), ezért úgy kell elhelyezni a kiságyát, hogy este se zavarja a nyugalmát a képernyõ. Legjobb persze a külön szoba vagy más elfoglaltság, ha mindenképpen ugyanabban a szobában lakik a tévézõ szülõkkel a gyermek. TV tiltott tárgy, nem nézzük egyáltalán. Bár most EB idõszakban, párszor belecsúsztunk, néhány perc erejéig, de úgy vettem észre, hogy három perc után elkezdenek inkább játszani. A játékokat már két ujjával fogja meg. Apró dolgokat is ügyesen a mutató- és hüvelykujja közé fog, figyeli õket, játszik velük, de sajnos rögtön a szájába is veszi, ajakkal is tapintja azokat. Ezért nem szabad apró dolgokat a közelében tartani (pénzt, kavicsot, LEGO-kockát), csak olyan nagyságú játékokat kell a kezébe, keze ügyébe rakni, amelyek nagyságuk miatt nem tömhetõk a szájba - pl. a kislabda, lemosható játék, csörgõ, rágóka -; ezeket persze szájába veheti. Ügyesen magához húzza a mozgatható játékokat (autó, kocsi, stb.). Kaphat papírt, ceruzát, az ölünkben ülve irkálgathat, próbálja a ceruzát tartani. Nagyon jó játék lehet a "közös" bevásárlás, fõzés, az etetõszékben jól érezi magát. Legyen minél többet a munkavégzés helyén, és mindig mindenrõl tájékoztassuk. Nagyon szereti a színes kendõvel a "kukucskázást", a "hol a baba, hol az anya, hol a játék" keresgélést, és hangosan kacag, ha sikeres benne. Kézügyességüket még fejleszteni kell, dolgozunk rajta. Fõleg Lilkó próbál még mindent marokra fogni, Dorka finomabban nyúl már a dolgokhoz. Papírral még nem próbálkoztunk, de akkor a mai program ez lesz ?. Bevásárlást imádják, fõzni meg nem szoktam mostanság. Kukucskálni imádnak. Nagyon élvezi, ha magasból leejtheti a tárgyakat. Fõleg Dorci, hangosan rötyög, ha valami nagyot puffan. Minél hangosabb, annál jobb. Az ujjával mutatja a tárgyakat, embereket, egyre jobban ki tudja fejezni, hogy mit szeretne. Hangját egyre nagyobb hangerõn próbálgatja. Azt is tudja, hogy mit jelent a "nem", és rázza a fejét. Két szótagú szavakat formálhat, de ezek még nem igazi szavak. Még nem ujjal mutogatnak, Lili ha valamit szeretne, kis tenyerét behajlítgatva, hívó mozdulatot tesz, Dorka pedig „repked”. Hangzavart az tudnak csinálni. Nemet értik, de még nem rázzák a fejüket. Egyre többet magyaráznak. Három-négy etetéssel is beéri naponta, segítséggel bögrébõl iszik, elfordítja a fejét, ha már nem kér többet. Ha szopik, akkor is fontos a fõzelék feltétekkel, ami lehet hús, hetente egyszer máj, sajt, túró is, akár két alkalommal is. Hát mi még ötször eszünk egy nap, de ennyit igényelnek. 11-13 órás éjszakai és 2-3 órás nappali alvásigénye van. Fél kilenctõl alszanak hatig, esetleg hétig. Nappal kb. két-három órát, egyet délelõtt és kicsivel többet délután. Napközben Dorka a jobb alvó, Lili van, hogy kemény 20 perccel is beéri. Forrás: babaszoba 10 hónaposan a baba stabilan ül és mászik. Ha foghatja a felnõtt ujját, már egészen ügyesen lépeget, sokszor elég, ha csak egy kézzel kapaszkodik. Hátrafelé mászva le tud jönni a fekhelyrõl. Öltöztetésnél segít, pl. pulóverbe egyre ügyesebben dugja a kezét. Mindketten stabilan ülnek, Dorka mászik. Lépegetni még egyikük sem lépeget. Lili járókában egy kézzel kapaszkodik. Oldalazva lépeget. Még nem próbált hátrafelé lemászni egyikük sem sehonnan. (hála az égnek). Hát, öltözni utálnak mindketten, ez nálunk kész harc. Ha korábban módja volt próbálkozni, már majdnem egyedül iszik. Csõrösbõl isznak egyedül. Már nem vesz mindent automatikusan a szájába, viszont mindent megfog, majd eldob, elejt. Az etetõszékben ülve mindent, ami a keze ügyébe kerül, ledobál a földre. Ha visszaadjuk neki, újra ledobja. Lili egyre kevesebb mindent töm a szájába, inkább magától eltartva, majd közelítve megvizsgál mindent. Dorka még kóstolgat, viszont nagyon élvezi az eldobom-felveszed játékot. A bosszúságot kerülendõ a kisebb tárgyakat fonallal a kiságyhoz, járókához rögzítjük, így kidobja, de megtanulja visszahúzni, és örömét leli ebben is. (Balesetek elkerülése végett könnyen szakadó legyen a fonal.) Na, ezt én kihagyom. Érdeklõdik a többi gyerek iránt. Ha másik baba van a közelben, megérinti, mosolyog rá. Hát pont tegnap voltunk võlegényjelöltet látogatni, játékai jobban érdekelték a csajokat. Felügyelet nélkül nem tanácsos a kisbabákat egyedül hagyni. Nem is tesszük… Kemény lapú könyveket, képeket már szívesen néz, lapozgat. Az újságot, könyvet rendszerint összegyûri, esetleg a szájába veszi. Az elsõ szavakat kimondhatja. Több szótagot is mond egymás után, gagyog. Esetleg néhány szótagot egymáshoz illeszt, "halandzsázik". A szavakat már jól is kiejtheti, bár nem mindig a megfelelõ célra. Imádják a kemény lapú könyveiket a földön tologatni ?. Most kezdõdik a gagyogás. Ha valamit nincs kedve csinálni, egyre többet ellenkezik. Hajaj! Forrás:babaszoba 2008. 06. 29. Dorka Jó hosszú szombatunk volt. Apának mégsem kellett elmennie dolgozni, így miután anya megjött a tornáról, elindultunk vásárolni. Voltunk az Auchanban, vettünk popsi krémet, popsi törlõt, meg pár apróságot. Aztán kimentünk Emmarózára a másik mamáékhoz, mert õk ritkábban jönnek és régen láttuk õket. Ott tízóraiztunk, aztán sietni kellett haza, mert jött Apa volt kollegája a Gábor, a feleségével és két kislányukkal, hoztak nekünk ajándékot is, köszönjük szépen. Aztán még egy kicsit fürödtünk a medencében is, de nem volt olyan jó idõ, így hamar kiszálltunk. Közben megjött az Eszti, két barátjával és este hússütés volt a kertben, de mi oda már nem mehettünk. Lili Vasárnap reggeli után elmentünk vásárolni etetõszéket, amit végül nem kaptunk, de az árát jól elköltöttük a Müllerben. Kaptunk játékot és finom hamikat, nagyon érdekes volt ez a nagy bolt a rengeteg színes polccal. Vettünk ajándékot a Petikének is, akit délután jól meglátogatunk, mert ma van a névnapja. Anya azt mondta, hogy ha jó idõ lesz, akkor együtt elmegyünk fürdeni a Balatonba, ami egy jó nagy víz. Azt hiszem errõl holnap fogok majd beszámolni, mert Apa szerint mire este hazaérünk, fáradtak leszünk. Anya Miért is nem vagyok jó feleség… Kézikönyv nõknek 1955-bõl. “1955.ben kézikönyvet nyomtattak nõknek, amit háztartástannak neveztek”. Néhány tanács következik a kézikönyvbõl: Készítse el a vacsorát idõben. Már reggel tervezze meg, vagy akár elõzõ este, hogy a férjét finom vacsora fogadja, amikor hazaér a munkából. Így adja tudtára, hogy gondolt rá, amíg õ dolgozott és gondját viseli a szükségleteinek. A férfiak többsége éhes, amikor megérkezik a munkahelyérõl és a kedvenc ételének elkészítésével kielégíti a meleg fogadtatás iránti vágyát. Készüljön fel a fogadására. Pihenjen 15 perccel az érkezése elõtt, így ön friss és üde lesz, amikor megérkezik. Igazítsa meg a sminkjét, tegyen szalagot a hajába és nézzen ki frissen. Az ön férje sok idõt töltött a munkahelyén, fáradt emberek között. Legyen érdekes és vidám. A munkanapja unalmas volt és szüksége van egy kis szórakozásra és az ön egyik kötelessége, hogy ezt biztosítsa. Csökkentse a zajt. Amikor a férje hazajön a munkából, kapcsolja ki a háztartási berendezéseket és mondja meg a gyerekeknek, hogy õk is csendesedjenek el. Legyen boldog, hogy láthatja õt. Melegen mosolyogjon rá és mutassa ki õszinte vágyát, hogy teljesítse a kívánságait. Hallgassa meg, amit mondani akar és még ha Õnnek is sok mondanivalója van számára, ne tegye azt közvetlenül a hazaérkezését követõen. Elõször õ beszéljen, biztosan fontosabb dolgok kavarognak a fejében önnél. Ne zavarja. Ne panaszkodjon, ha a férje késõn érkezik haza, vagy ha este el akar menni vacsorázni, ön nélkül. Vita helyett, próbálja meg megérteni mekkora nyomás alatt van a munkája miatt. Amikor otthon van, biztos pihenni és ellazulni szeretne. És végezetül ne tegyen fel szükségtelen kérdéseket és ne gyanakodjon az ítélõképességében vagy fedhetetlenségében. Ne felejtse el, hogy õ a ház ura, és mint olyan mindig keresztülviszi a saját akaratát becsületesen és igazságosan. És jegyezze meg, a jó asszony tudja hol a helye. Oké, vacsora kipipálva, bár Anyukám mûve, de mondjuk, hogy a meleg fogadtatáson túl vagyunk. A felkészüléssel már gondok lesznek. Pihenni??? Fõleg 15 egész percet, felejtsük el gyorsan. Mondjuk, a sminkem nem kell megigazítani, mert nincs is, ezzel máris legalább két percet spóroltam. Arra már nem is emlékszem, mikor néztem ki utoljára frissen… Háztartási gépeket még csak ki tudom kapcsolni, azonban a gyerekekkel már gondban leszek. Számat befogom, nem kérdezek, mert úgyis keresztül viszi az akaratát ? Igyekszem megjegyezni hol a helyem! Na, máris eszményi feleség leszek. Azt hiszem. az Uram nagyon bírná ;-) 2008. 06. 26. Dorka Vikinek sok boldog szülinapot kívánunk! Lili Fogadott bátyuskánknak, Olivérnek sok puszit a holnapi mûtéthez és mielõbbi gyógyulást kívánunk! 2008. 06. 25. Anya http://index.hu/velemeny/eheti/e7i080616/ Nem a cikk tartalma, sokkal inkább a stílusa az, amitõl füstöl a fejem. Nem tudom, hogy a sorok olvastán csak bennem merül-e fel, hogy vajon az úriembernek volt-e vajon gyerekszobája, sõt tovább megyek anyja, aki otthon maradt volna vele pár évig… Azért a cikk, elgondolkodtató, hiszen mi is hasonló cipõben járunk. Mert bár még csak tíz hónaposak a lányok, már foglalkoztat bennünket a hogyan tovább… Bevallom, engem a hideg kiráz arra a gondolatra, hogy két évesen idegenekre bízzam a lányokat, persze valószínûleg nem lesz más lehetõségünk. Sõt, lehet, hogy õk is igényelni fogják a gyerektársaságot. A cikknek az a része viszont baromság, és sok otthon lévõ anyukára sértõ, hogy a gyerek „antiszociális és kommunikációképtelen” lenne attól, hogy két v. három évig otthon van. Mi is sokat foglalkozunk a lányokkal, énekelünk, mesélünk, mondókázunk, hordjuk õket babatársaságba is és szerintem minden elfogultság nélkül állíthatom, hogy kiegyensúlyozott kis emberkék. Nem hinném, hogy bármi gondjuk lenne a beilleszkedéssel akár három évesen az óvodába. Tény, hogy sok a munkából kiesett idõ, de nem hiszem, hogy egy kis odafigyeléssel, szorgalommal nem pótolható. Persze vannak olyan nõk, akik nem érzik jól magukat ennyi ideig otthon, õk ne is erõltessék, az a gyereknek is árt. Nem könnyû döntés ez, senkinek. Tudnám még ragozni, de a honlap nem errõl szól… Hanem a lányokról, akik éppen elájultak ebéd után és remélem, alszanak is annyit, hogy utána mehessünk pancsizni, mert szétszedik a lakást, meg engem is ? Tízóraira elkezdtük az apróra darabolt gyümölcsöt eszegetni, egyrészt az állaga miatt, másrész a Simon doktor által javasolt kézügyesség-fejlesztés végett. Hááát, van még hova fejlõdniük a nõciknek. Lilike jobb kezébe kapott egy darab dinnyét, jól összeszorította és az étkezés végéig ott szorongatta a kis markában, közben a másik kezével próbált felvenni és a szájába helyezni néhány falatot, de vagy nem sikerült felszedni v. a szájáig már nem jutott el. Dorci nemes egyszerûséggel úgy döntött, hogy a tenyerével küzd meg az ellenséggel és totál lelkesen tapicskolt a kis asztalon maga elõtt. Így a szájukba körülbelül annyi került, amit belepakoltam. És ha még hozzáteszem azt is, hogy eredetileg tányérból indult a mutatvány, de az elsõ mozzanata az étkezésnek az volt, hogy Lili felemelte és megfordította a tányért. Még gyakorolni fogjuk. Beszereztünk apróra kockázott bio zöldséget is, holnap ebédnél majd azzal küzdünk. Lányok elevenek, mint hét ördög. Hála az égek! Ha néha nagyon elfáradok, elég arra gondolnom, hogy honnan indultunk, mennyit rettegtünk, hogy lesz-e maradandó károsodása valamelyiküknek és máris mosolygok, mert milyen jó, hogy tudnak „rosszalkodni”. Szerintem sokat lazultam, pár hete teljesen számûztem fogalomtáramból a mérlegelés, ha a lányokról van szó. Szigorúan csak a védõben mérlegelnek. Sõt két napja abbahagytam az étkezési mennyiségek grammra pontosan történõ rögzítését is. Már nem kapok sírógörcsöt, ha nem esznek elõírás szerint, különösen ebben a melegben. Szóval úgy látszik, fejlõdõképes vagyok. Azért a légzésfigyelõt még nem adom! 2008.06.24. Dorka Reggel felkeltünk és itthon volt Apa, itthon is maradt és együtt reggeliztünk. Aztán elindultunk autóval, na, ezt a részt mi átaludtuk. Kiderült, hogy Anikóhoz mentünk a Cseppek Házába. Új teremben voltunk, nagyon sok izgalmas dolog volt itt is, nézzétek meg a képeket. Kaptam egy dobozt mindenfélével, és amíg a Lili tornázott én az egészet szétpakoltam, teljesen egyedül. Igaz visszafelé még nem megy. Anikó szerint ügyesek vagyunk, bár vannak még éretlen mozgásaink, de úgy gondolja, hogy a szeptemberi kontroll után a doktor néni ki fog írni bennünket a központból. Lassan mindenhonnan ki leszünk téve, úgy látszik. Aztán mentünk megint az autóval, ez már nem tetszett annyira, mert nagyon meleg volt, de aztán odaértünk a budaörsi Brendonba, hogy Lilinek cipõt vegyünk. Nagylányosan ültünk ám már a kosárban és úgy shoppingoltunk, leginkább csak kaját, mert cipõt nem itt kaptunk, hanem csak este, de ezt majd Lili elmeséli. Én nem kaptam, mert nekem még nem kell. Na, persze! De az, az igazság, hogy nem is bánom annyira, mert tesó végigüvöltötte a próbát és otthon sem nagyon tetszett neki, hogy nem lehet mezítláb, szóval tartsa csak meg… Lili Hát igen, budaörsi Brendonban, csak fiús cipõ volt a méretemben, azt meg anya nem szívesen vette volna meg nekem. Bár már kezdtem megijedni, mert kezdte mondogatni Apának, hogy végül is az a lényeg, hogy a lában egészségesen fejlõdjön. Na, mondom, most aztán tuti mindenki fiúnak fog nézni a barna szandiban, hiába veszek fel rózsaszín szoknyát (az eddig sem zavart senkit abban, hogy kissrácnak nézzen), de aztán biztosan anya is eljutott ideáig gondolatban, mert némi táplálék magunkhoz vétele után tovább indultunk. Itthon megettem egy egész barackot, úgy, hogy anya kezébõl harapdáltam, már nem kell reszelgetni nekem. Ügyi vagyok? Tesónak a dinnye jobban bejött, de kóstoltunk még egy kis sárgabarackot is. Apa azután elment focizni, mi meg a Nagypapival és anyával kipróbáltunk a vasárnap felállított medencét, mert anya úgy gondolta, a 28 fok már elég meleg nekünk, ennyi a babausziban is. Hát, nagyon jó volt, elõször anya egyenként belemártott minket a vízbe, szép lassan, aztán mindketten kaptunk egy-egy úszógumit, aminek van „bugyija” így nem tudunk kiesni alul belõle, aztán vadászhattunk a vízben a játékokra és motorcsónakosat is játszottunk anyával. Aztán mivel kiderült, hogy a cipõt máshol is lehet kapni a városban, és Apa is hazaért, vásárolni indultunk. A boltban éppen a Kis Vuk ment a TV-ben, ezért nem nagyon tetszett, hogy a cipõvel macerálnak, meg különben is pucér lábbal sokkal kényelmesebb, mert akkor úgy tartom, ahogy akarom, de azért lett szandim is. Este még a kádban is kellett fürdeni, jól le is fröcsköltem anyát, aztán kivételesen hamar elaludtunk, mert nagyon elfáradtunk ma és végre kicsit hûvösebb is lett. 2008.06.22. Dorka Jó mozgalmas volt a hétvégénk és nagyon meleg is volt, így nagyon elfáradtunk. Szombaton esküvõn voltunk, de a bulira megint nem vittek el minket anyáék. A mamiékkal és a szomszéd Ica nénivel játszottunk és fürödtünk este. Apa szülinapjára, megint kaptunk mi is ajándékot, Tomiék is hoztak nekünk egy csodaszép labdát. Köszönjük! Lili Vasárnap reggel mentünk el sétálni, még az erõs napsütés elõtt, de a meleget már nem úsztuk meg. Azért aludtunk egy kicsit a babakocsiban. Délután az Apa meg a Papi elkezdték felállítani a nagy medencét, mi addig anyával a kicsiben pancsoltunk. Jó volt. Este még jöttek a Tomiék Apát köszönteni. Az esküvõn egyébként voltak ismerõsök is, mert a Laci volt a võfély és találkoztunk a Rékával is, akivel kölcsönösen olvassuk egymás mindennapjait. Anya A pénteki nap legjobb híre, nem kell többet mennünk Mórra!!!!!!!!!! Elég lesz a heti egy Dévény torna, rendben vannak a lányok, már csak kis szépséghibáink vannak. Hát ezt is megértük… Nagyon meleg volt a lakodalomban és sajnos a teremben semmi levegõ nem volt, ez rányomta a bélyegét az egész estére, szuper volt Anikóékkal találkozni, végre megismertük a Zolit is. Áldásomat adtam rájuk, szóval rajtam nem múlik az esküvõ ;-) Iszonyat meleg van, kint is, bent is, ez sajnos a csajok hangulatán is érzõdik… Vasárnap 18:57 Dorka a csacsiba kapaszkodva felállt!!!! Lányoknál beindult a munkamegosztás, Dorka sütit sütni tanult meg, Lili pedig pápázni, és csak azt hajlandóak bemutatni. 2008.06.20. Dorka Ma jó mozgalmas napunk volt eddig és még nincs vége. Azért írunk most, mert mindjárt megyünk Mórra és utána már nem lesz energiánk. Jó nagyot aludtunk, fél nyolcig bírtuk reggel, és ha nem kiabálok, Lili és anya még aludtak volna szerintem. Reggeli után elmentünk sétálni, meglátogattuk Apát a munkahelyén, vittünk neki egy kis csokit, útközben majszoltunk egy kis kiflit. Aztán siettünk haza tízóraizni, utána meg jöttek az Ardelán lányok és Oli. Anya ma nem fényképezett, mert el volt foglalva vele, hogy megmentsen a ma nagyon eleven Olivértõl. Lili Miután elmentek a lányok és Oli, anya gyorsan megebédelt és elindultunk a Dudar Nikihez medencés party-ra. Itt már készültek képek, a közös képeknél meg tudjátok nézni. Nagyon élveztük, csak sajnos hamar haza kellett indulni, mert nekünk ebédelni kellett és aztán készülõdni az induláshoz. 2008.06.19. Dorka Egyre többet mászok ám, anya szerint gyorsan ügyesedem, már sokkal magabiztosabb vagyok, messzebbre is elmerészkedek. Sõt, eldobom magamnak a kis zöld labdámat, majd utána mászok, megint eldobom, utána mászok, egész nagy távolságokat megteszek így a nappaliban. Anya a pléd helyett lehozta a szõnyegeket fentrõl, mert ezek nem csúsznak el alattunk. Lili Voltunk ma a városban, kétszer is. Elõször az Elekes Levikével volt randink ebéd után. Megsétáltattuk az anyukáinkat egy kicsit, meg vettünk kalapot a szombati esküvõre, mert ami eredetileg a ruhához készült, azt idõközben kinõtte a fejünk. Aztán hazajöttünk uzsonnázni és apával elkísértük anyát tornázni, amíg õ tekert, mi sétáltunk a városban. Este még jöttek a Tomiék is a szüleivel, hoztak nekünk ajándékot is, köszönjük szépen! Csilla várunk ám benneteket, ha ráértek, kommandózunk majd a kertben ? Anya Lili mûvésznõ életveszélyes. Jane elbújhat mellette, de lehet, hogy Cheeta is ?. Ültünk a földön, Dorka próbálkozott a felállással velem szemben, fogtam a kezeit, hogy el ne essen, erre Lili baba fogja magát és felmászik a hátamon a nyakamba. Dorkát gyorsan átcsoportosítottam az egyik kezembe, majd a másikkal hátranyúlva, levadásztam kismajmomat. Senkinek nem esett baja, leszámítva a közepesen súlyos szívrohamomat… Felkapaszkodik a járókára kívülrõl és felhúzza magát, karizomból és fellép a lapra, be akar mászni a járókába. Szerintem egy két nap és meg is csinálja, addigra nekem elhullik az összes hajam. Mind a ketten imádnak „csacsigolni”, még nem ér le a lábuk, de már hajtják magukat, kicsit még nõnek és nagy ugrálás lesz itt. Szóval nagyon kis ügyesek és elevenek, hála az égnek, folyik a kiképzésem rendesen. 2008. 06. 18. Tegnap este koncerten voltunk. Budapesten. Szabadtérin. Útközben hallottuk, hogy narancssárga viharjelzés van érvényben, nálunk meg egy árva esernyõ sem volt, pedig az Anyukám mondta ám, hogy vigyünk… Szóval a Hot Jazz Band és a Cotton Club Singers gondoskodott a remek estérõl. Alighogy odaértünk a Margitszigeti Szabadtéri Színpadhoz és leültünk, már esett is az esõ. Egy nagyon kedves fehérvári pár ült mellettünk és kölcsön adták az egyik ernyõjüket. Még egyszer köszönjük! Aztán pontban nyolckor elkezdtek zenélni a Tomiék és egy percen belül elállt az esõ. Egészen a koncert végéig ki is bírta, hazafelé már megint szakadó esõben jöttünk. Klassz este volt! Anyuéknak is köszönjük, hogy elvállalták a lányokat! Simonyi Áginak szeretettel gratulálunk a szép eredményhez az államvizsgán (örülünk, ha picit hozzá tudtunk járulni) és sok sikert kívánunk a pályáján! Lili a járóka rácsában kapaszkodva, oldalazva lépeget, egyre ügyesebben ül le. Dorka gyakran mászik (Ati szerint olyan, mint a Kis Vuk, mikor elõször megy vadászni Karakkal), le-, és kidobálja a játékait, ha visszakapja, újra eldobja. Szõnyegen magának is eldobja és utána mászik. Lili féltékeny lett. Ha hármasban vagyunk itthon, és Dorkát az ölembe veszem, v. mellé ülök a földre, azonnal ott terem (akkor is, ha addig elmélyülten játszott valamivel) és próbál az ölembe mászni. Az Ardelán ikrek bátyja, Olivér tegnap megkérdezte az Anyukáját, hogy mikor költöznek hozzánk ?. Édes nem? Majd pénteken, ha jönnek, jól megdögönyzöm. Nagyon örülnék neki, ha megmaradna a kapcsolat és a lányok jóban lennének, együtt nõnének fel, mert akkor a kislányaimnak is lenne egy kicsit bátyja. 2008. 06. 16. Dorka Itt volt ma Anikó és Márk, megköszöntötték az apát, de mi is kaptunk ajándékot. Csini kis rucikat! Köszönjük szépen! Lili Voltunk ma egy nagyot sétálni. Anya ment tornázni és elmentünk vele a városba, Apával meg hazajöttünk. Kaptunk enni és játszottunk, amíg anya haza nem ért. Anya Dorka mászik, nem messzire és elég lassan, de ez már határozottan mászás. Sõt! Megirigyelte Lilitõl az álldogálást és próbálkozik Õ is, de még gyenge a keze és nem tudja felhúzni magát. Ezen aztán jól felhúzza magát. Most mászástól majd kicsit megerõsödik és akkor neki is menni fog ? Már aggódtam, hogy elfelejtette a felülést, mert pár napig nem nagyon ment, de úgy látszik csak elméletben tökéletesítette a tudását, mert ma reggeltõl gyakorlatban is szuperül ment. Egyre ügyesebben és gyorsabban csinálta és bõszen gyakorolt is napközben. Olyan nagylányok már! Pont valamelyik nap gondolkodtam rajta, hogy úgy babáztam volna még egy kicsit (Apa, kellene egy Kistes), de annyira jó ez az idõszak is, szinte minden nap mutatnak valami újat. Imádom azt a boldog mosolyt a pofijukon, ha sikerült valami. Rám szólnak (HE), hogy figyeljek, és büszkén vigyorogva mutatják, mit csináltak éppen. Megzabálom õket! Mostanában, rendesen szét vannak puszilgatva (nem mintha eddig nem lettek volna). 2008.06.15. Dorka Szombaton nem történt semmi különös, voltunk sétálni, apa egész nap dolgozott, szóval olyan volt, mint ha nem is szombat lett volna. Az jó volt, hogy megjött délután nagynénink, jót játszottunk. Vasárnap babatalira mentünk volna, de sajnos a rossz idõ miatt elmaradt, pedig készültünk rá nagyon. Anya epres tiramisut is készített. Este anyáék még boltba mentek, kaptunk kis locsolókannát. Lili Nagyon szeretek állni, izgalmas dolog ám felülrõl látni a világot. Szombat reggel anya tornázni ment, mi meg elmentünk érte apával (Dorka otthon aludt a nagyi felügyeletével), mert cipõt akartunk venni nekem. Persze nem kaptunk, mert azt a fajtát már nem tartják, csak még nem vették le a honlapjukról. Ma itt voltak délután a Lacikáék, õ már labdázhat a kutyával, engem meg nem engedtek le a földre. Kicsit irigykedtem… Anya Komoly cipõproblémával állunk szemben. Simon doktor szerint, amint lábra áll Lili, azonnal cipõt kell rá adni. Szerinte Siestát. Gyógytornászunk szerint, Siestát ne. Salust, v. Supy-t. Másik gyógytornászunk szerint nem kell supináló sarok. Na, most, akkor mit csináljunk?!?! Salusnál vagy orvos, azt hiszem velük fogom felvenni a kapcsolatot, persze ez megint azzal jár, hogy lesz egy pesti utunk, de már ki számolja. Csak nehogy egy negyedik dolgot javasoljon. Már így is hullik a hajam a sok ellentétes tanácstól a lányok állapotával és kezelésével kapcsolatban. Mi meg próbáljuk kiválogatni, hogy mivel használunk a legtöbbet v. mivel ártunk a legkevesebbet és csak reménykedünk, hogy nem csinálunk túl sok butaságot. 2008. 06. 13. Anya Azt hiszem eddig tényleg Hawaii, DJ, napfény volt az élet a lányokkal… Fél tizenkettõkor elindultunk sétálni, mert a negyed nyolcas ébredés óta, Lili gyakorlatilag egyfolytában talpon volt (ill. lábujjhegyen, mert a lábtartása még nem tökéletes). Feláll, kis idõ múlva leültetem, már nyújtogatja is a kis kezét, hogy fogjam meg, legyen mibe kapaszkodnia, ha én nem segítek, mászik a Dorka hátára (hangos üvöltés). Esetleg a kanapé szélén próbálkozik, vagy a lépcsõn, etetõszéken, polcon…engem meg a frász kerülget, hogy mikor veri ki, mind a hat fogát. Délelõtt tizenegykor már alig állt a lábán, de azért küzdött rendületlenül. Ezért Anyuval babakocsiba pakoltuk a társaságot és sétáltunk egyet. A kaputól kb. kétlépésnyire Lilike már aludt ? Ma elõször kaptak a lányok kiflit a kezükbe. Lilike arcán méla undorral rágcsálta (de azért le nem tette volna a világ minden kincséért sem), Dorcinak viszont nagyon bejött. Ebédre párolt cukkini volt, krumplival, egy kevés hagymával, bazsalikommal és petrezselyemmel ízesítve, csirkehússal. Azt hiszem mai alkotásom osztatlan sikert aratott a lányok körében (mialatt elmentünk sétálni, Ati majdnem megette, mert azt hitte, az ebéd) és egy hosszabb mese után Lili is pihent egy kicsit. 2008. 06. 12. Dorka Voltunk ma Siófokon a dédi papánál és Enyingen a dédi mamánál. Jókat aludtunk a kocsiban, igaz felváltva, de legalább anya sem unatkozott. El is felejtettem írni, hogy egy hete én is leszoktam a cicizésrõl. Nagylány vagyok én is. Lili Állok, állok, álldogálok! Hát úgy röviden ennyi ? Anya Dorka pöttyei víruskiütések. Nincs velük semmi teendõ, amint kiürül a vírus a szervezetébõl, magától elmúlik majd. Lili tegnap óta gyakorlatilag egyfolytában áll. Mindenhol felkapaszkodik, legyen az kiságy, járóka, etetõszék, polc, vagy a lábam. Egy pillanatra nem lehet szem elõl téveszteni. Ráadásul Simon doktor tegnap azt mondta, hogy biztosítsunk teret a gyerekeknek. Igen ám, de a térben különbözõ dolgok is fellelhetõek, amiket nem tudunk, v. nem lehet elpakolni. Szóval nem unatkozom egy cseppet sem. Az egyik áll, a másik ül, hol ez dõl el, hol az, azt sem tudom, hova kapjak. Lili nagyon boldog, ha feláll, hangosan kacag, vagy sikoltozik egy sort, így csönd sincs ? Tegnap esti altatás is izgalmas volt, ugyanis a leányzó félájultan is csak húzkodta fel magát állásba, nem gyõztem visszafektetni. Aztán végre elfáradt és úgy maradt. Annyira vártam már ezt, nagyon jó! Bár akadnak kétségeim, hogy mi lesz majd, ha mindketten ezt csinálják, de más is felnevelt már két gyereket egyszerre. Nekem is menni fog, legfeljebb korán õszülök ? 2008. 06. 11. Boldog szülinapot kívánunk az Apukánknak! Dorka, Lili, meg az anya is Dorka Voltunk ma fodrásznál, nem lettem ám teljesen kopasz, de már nincs olyan melege a fejemnek. Kicsit sírtam, mert az Ildikó nem adta nekem az ollóját és a szép, színes rongyot se lehetett rágni, amit a nyakamba tettek. Nem értem, akkor miért tették oda. Aztán anya elmondott pár mondókát és megnyugodtam. Védõbe is mentünk. 7460 g vagyok és 65 cm. Azt hiszem anya magasságát (mélységét) örököltem. Lili Nem sírtam ám a fodrásznál, mert a másik fodrász néni egy pamaccsal szórakoztatott. Az én egyébként is rövid hajamból nem is kellett sokat vágni. Védõben 7800g-nak és 69 cm-nek mértek. Ma délelõtt 11 és 12 között háromszor felálltam a járókában, úgy, hogy felhúztam magam a rácson! Ügyes vagyok? 2008. 06. 10. Dorka Apa ma szabadságon volt, de ehhez képest nem láttuk egész nap, mert berángatták dolgozni. Nem tudom mi lett volna, ha nem betegszem meg és mennünk kell Gézengúzolni. Képzeljétek, lázam már nincs, viszont most meg tök pöttyös lettem. Este még megyünk a Simon doktorhoz is. Lili Apa elvitt minket a városba, munka elõtt és jót sétáltunk anyával. Bementünk a színházba is Ágihoz, ahol jól összeszaladt egy csomó néni megcsodálni bennünket. Produkáltam is magam rendesen, lássanak is valamit, ha már jöttek. Aztán Dorkának elege lett és el kellett jönnünk. Mióta beteg folyton nyafog. Ági