Székesfehérvár, 2007. október 1. DORKA: 1870 g vagyok, Tokodi doktor szerint rendben lesz a buksim és pár napon belül kikerülhetek az inkubátorból. A végén még anyának lesz igaza és két héten belül tényleg otthon leszünk. Már nagyon kiváncsi vagyok , annyit meséltek róla. LILI: 2050 g vagyok,anya minden második etetésen szoptat, hogy ne fáradjak el nagyon estére. Ma koponya és pocak UH-n voltunk, ahova anya vitt át és a fél család elkisért. A friss levegõn rendesen beájultam. A doktor néni nagyon kedves volt és mindent rendben talált. Székesfehérvár, 2007.október 2. DORKA: Ma életemben elõször megszoptathatott az anyukám, mindketten nagyon élveztük.40 ml-t szopiztam, amitõl az egész osztály boldog volt. A mutatvány végére apa is odaért, így egy kicsit az õ kezében is lehettem. Holnaptól kapok egy kis fehérjepótlást, hogy jobban tudjak hízni, mert 1870 g maradtam tegnap óta. LILI: Változatlanul 2050 g vagyok, reggel 30 ml-t szopiztam, délután már csak 10-et sikerült. Anya szerint lusta vagyok! Hát lehet, hogy igaza van. Meg itt folyton sietni is kell, anya szerint otthon nyugisabb lesz. Már alig várom, hogy megtudjam, az milyen. Székesfehérvár, 2007. október 3. DORKA: 1910 g vagyok és kikerültem az inkubátorból kiságyba. Egyszer 20, egyszer pedig 30 ml-t szoptam és utána ügyesen ettem üvegbõl. Ma amíg anya Lilónál volt , apa dajkált és megpróbálkozott az etetéssel is,egész ügyes. Ma elvitték a szobatársamat , Eriket szemmûtétre pestre , remélem minden rendben lesz vele. LILI: 2090 g vagyok,ma kétszer szopiztam 10-10 ml-t, de anya szerint nem szívok rendesen, pedig igyekszem. Anya egy kicsit elõbb bejöhet hozzánk, szerinte nekem kell is ez az idõ, mert lassú vagyok. Délután gyorsabban ettem ,így maradt idõnk egy kis sétálgatásra és énekelgetésre is, bár én egyenlõre csak hallgattam. Székesfehérvár. 2007. október 5. DORKA: 1970 g vagyok és reggel 40 ml-t szopiztam, mindenki nagyon örült . Most csak apa látogathat , mert anya lázas.Kár,hogy most szopizni nem lehet , már egész jól belejöttem. LILI: 2185 g vagyok, de ma megint lusti voltam szopizni, 5 ml-t sikerült reggel. Délután meg már nem jöhetett be anya , mert megbetegedett. Remélem hamar meggyógyul, mert hiányzik, csak üvegen keresztül láthatjuk egymást. Székesfehérvár, 2007. október 8. DORKA: 2090 g vagyok és ma reggel csak 10 ml-t sikerült szopni,mert kicsit álmos voltam.Tegnap 50-et is sikerült ebédre cicibõl ennem. A Tokodi doktor bácsi azt mondta, hogy a hazamenetellel célozzuk meg a jövõ hét keddet :-) LILI: 2260 g vagyok,tegnap éjjel kaptam vért,mert kicsit vérszegény lettem. Reggel 25 ml-t szopiztam. Anya meggyógyult,így újra látogathat bennünket. Egész jó lett az étvágyam, üvegbõl már 60 ml anyatejcit megeszem és már a hangomat is hallatom,ha éhes a pocakom. ANYA: Délutánra Lilónak hasmenése lett.Visszavették az adagját 40 ml -re és infúziót is kap. Ezzel a jövõ keddi hazatérésünk kétségessé vált. Szegény kismadaram remélem nem sokat esik vissza és hamar rendbejön. Ezt már egyszerûen nem hiszem el!! Székesfehérvár, 2007. október 10. DORKA: 2120 g vagyok, reggel csak 30 ml-t tudtam szopizni, mert végig sírtam amíg anya Lilót etette és mire hozzám ért, kicsit elfáradtam. Utálom ezt a hülye karantént, mindig én vagyok miatta az utolsó, pedig tuti hogy sokkal éhesebb voltam, mint Liló. LILI: 2350 g vagyok és az este jól megijesztettem anyáékat,mert volt egy kis hõemelkedésem. Reggel megvizsgált a doktorbácsi és azt mondta, hogy nincs fertõzésre utaló jel és nem kell antibiotikum. A vizit jó sokáig tartott és mire anya bejöhetett , úgy megéheztem, hogy 75 ml-t szopiztam. Székesfehérvár, 2007.október 11. DORKA: 2140 g vagyok és ma egész nap lusti voltam, de azért próbálkoztunk a szopival, több-kevesebb sikerrel. Néha csak jó érzés anya közelében lenni, de hamar észreveszi,ha csalok és csak cumizok. LILI: 2355 g vagyok és úgy néz ki,hogy teljesen meggyógyultam. Tegnap óta nem kapok infúziót, ma a tût is kiveszik a buksimból. Anya szerint egész ügyesen szopizok,bár estére azért elfáradok és könnyebb üvegbõl enni. Anikónak és Márknak köszönjük a légzésfigyelõt,az angyalkáról mindig az eszünkbe fognak jutni. Székesfehérvár, 2007. október 14. DORKA: 2190 g vagyok és ma még nem ettem üvegbõl, olyan ügyesen szoptam. Persze reggel becsaptak, mert a 40 ml-re nem kaptam pótlást, így délre már kopogott a szemem az éhségtõl és 60 -at megettem cicibõl. Tegnap volt egykis véres székletem(csak,hogy minden napra jusson valami, amitõl anya infarktust kaphat), de remélem azért hazamehetünk kedden. Lili és Dorka LILI: 2425 g vagyok és reggel 70 ml-t szopiztam,mert már nagyon éhes voltam. Anya meg is jegyezte, hogy még soha nem hallott így üvölteni. Kicsit még náthás vagyok , de már nagyon utálom, hogy folyton leszívják az orrom , ezért úgy döntöttem , gyorsan meggyógyulok. Székesfehérvár, 2007. október 17. DORKA: 2260 g lettem, mire hazajöhettünk, szerintem nagyon rendesek voltunk anyához, mert a kezdeti megilletõdöttség után nagyon rendesen viselkedtünk. Éjjel is csak azért kellett felkelnie, hogy enni adjon nekünk és apának is csak egyszer kellett besegíteni, amikor egyszerre lettünk éhesek. LILI: 2505 g-mal hazaengedtek a kórházból. Elõször furcsa volt a sok újdonság, így az elsõ három órám bõgéssel telt itthon. A fürcsit sem szeretem, ezért akkor is volt egy kis sikoltozás, de azért jó itt lenni. Anya: Végre itthon! Nagyon jó! Köszönöm Mindenkinek, aki lehetõvé tette, hogy eljussunk idáig! Tényleg nagyon rendesek voltak a csajok, szépen aludtak az etetések között és 40 - 60 g között szoptak is, csak egyszer kellett üvegbõl pótolni. Nem bánnám , ha ilyenek maradnának :-) Székesfehérvár, 2007. október 18. DORKA: Súlyt nem tudok,mert anya úgy döntött , hetente csak egyszer mérlegel. A kajálást úgyis mérlegelni kell,nem idegeskedünk még a dekákon is. Itt volt a doktor néni,megvizsgált. Azt mondta, ügyes vagyok,csak a buksimat nem tartom még elég erõsen,ha felhúznak ülésbe, ezt gyakorolnunk kell anyával is . LILI: Éjszaka is minden etetéskor szopiztam,anya meg van velem elégedve. Doktor néni megvizsgált, közben bekakiltam,bepisiltem , de azt mondta, hogy legalább látja hogy a székletem is rendben van. A náthám sem vészes, továbbra is csepegtetni kell a nózimba és porszívózni az orrszívóval. ANYA: A második éjszakánk is jól telt , csajok rendesek , feleslegesen nem sírnak,csak ha gond van. Fürdés elõttre betervezett nekünk a gyerekorvos egy kis tornát, hogy erõsödjön a Dorci nyaka. Manókáim nem jól tûrték a zaklatást , a vizsgálat végére mindketten nagyon éhesek voltak, kánonban üvöltöttek. :-) Székesfehérvár, 2007. október 20. DORKA: 2310 g lettem és nagyon jól érzem magam. Minden érdekel , szeretek nézelõdni,mikor nem alszom. Ha éhes vagyok és nem kapok azonnal enni, nagyon határozottan tudok reklamálni. Ma jó nagyot sétáltunk a friss levegõn. LILI: 2600 g vagyok és anya szerint egy kicsit hisztis, pedig feleslegesen nem is szoktam kiabálni. Hasom már felemelem a fejem , sõt kézzel is ki tudom nyomni magam, bár a fekvõtámasz még nem tökéletes. Anya: Nagyon élvezem,hogy itthon vagyunk, a lányok tényleg rendesek, Attila sokat segít, szépen belejött a vasalásba. Elvittük sétálni a csajokat,jól esett a mozgás, és úgy érzem, az ikerkocsitól hamar vissza fogom nyerni a formámat :-) (Fõleg hegynek fel kellemes és hasznos) Tegnap volt egy kis hiszti,mert Lilónak szorulása lett(édeskömény tea csodákat tesz, Ati a megmondhatója, aki éppen pelenkázott) , kicsit tanácstalanok voltunk, de legalább ezen is túlestünk. Székesfehérvár, 2007. október 21. DORKA: Egyre többet vagyok fent, egy darabig elnézegetem a pillangómat,de atzán komolyabb szórakozásra vágyom.Most is éppen apa mellkasán nézelõdök. Anyáék délután elmentek pelust venni nekünk, addig a nagyi vigyázott ránk.Nem volt nehéz dolga,mert végig aludtunk. LILI: Szép napot! Mi ma is nagyot sétáltunk,elmentünk a Csillag család felé, ahol mindenki kijött,hogy megcsodáljon bennünket.Azt mondták nagyon szépek vagyunk, de ezt tudtuk eddig is.:-) ANYA: Voltak határozott elképzeléseim a lányok nevelésével kapcsolatban. Az egyik ilyen ,ami már megdõlni látszik,az az,hogy az ikreknek szoros napirend kell. Elhatároztam,hogy ragaszkodni fogok a 3 óránkénti etetéshez,nehogy azt vegyem észre,hogy egyszer csak egész nap szoptatok. Aztán: Dorka elõbb sír (jó 3/4 órával), hogy éhes 1. Hagyom sírni,hátha megnyugszik (kis naív) 2. Felmegyek megsimogatom a hátát,hátha .... 3. Felveszem,hátha (na ez kb. 2 percig használ, míg élénk mellkeresõ tevékenységet folytat és ha nem találja, tovább üvölt) 4.Mellre teszem (csak egy kicsit, hogy megnyugodjon - Bevállt) :-) Székesfehérvár, 2007.október 22. DORKA: Anya azt mondta, hogy jövõ hét végén már elkezdhetnek meglátogatni bennünket ,azok akik kiváncsiak ránk. Nagyon várom már ,hogy megismerhessem a barátokat és ismerõsöket. LILI: Nagyon sok szép dolgot kaptunk mostanában,az egyik nagyink varrt nekünk takarót,amiben sétálni járunk,helyes macik vannak rajta. A másik nagyinktól pedig játszós takarót kaptunk,amin a földön lehet hemperegni.(bár a hempergés még nem megy.) ANYA: Öltözködés: A lányok nem szeretnek öltözködni (egyenlõre). Az ötvenes kisruhák még nagyok ránk egy kicsit, de majd belenövünk. - egy kis rugdalódzó lábrészén lehetnek bármilyen sûrûn a patentok ,a babák akkor is ki tudják dugni a lábukat. - bármilyen szorosan illesztem a nyakához az elõkét a Lili le tudja enni magát és a ruháját,esetleg engem is. - ha ez nem történik meg a étkezés alatt a böfiztetésnél még mindig nagy rá az esély. - ebbõl kifolyólag két szoptatás között éjszakánként babaruhát mosok. Székesfehérvár, 2007. október 23. DORKA: Vikinek köszönjük a csodaszép falfestményt, ahogy egyre többet nézelõdünk, úgy fedezzük fel apa válláról. Nekem a mókusok a kedvenceim. LILI: Anya elhatározta, hogy elkezdi kitölteni a babanaplókat, amiket ajándékba kaptunk ( bár még nem tudja mikor lesz rá ideje) el is tett nekünk emlékbe párat azokból a lufikból, amikkel a nagyszüleink megleptek bennünket a hazatérésünk napján. ANYA: Pelus Egy ( hát még kettõ) 2,5 kg körüli gyerekre pelenkát találni nem könnyû feladat. A legtöbb newborn pelus nagy ránk (az összes), a hátunk közepéig ér . Ezen kívül vannak olyanok , amik lent is a térdünkig. A Bella Happy pelus olyan széles, hogy terpeszben fekszik a gyerek. Nekünk a Libero 2-4 kg jött be , kár hogy az egész várost be kell járni, hogy kapjon az ember. Székesfehérvár, 2007.oktober 25. DORKA 2460 g vagyok és anya szerint nagyon jó az étvágyam.Tegnap elmentünk sétálni ,mert már két napja nem tudtunk kimozdulni az idõ miatt. Szeretünk levegõzni , jókat alszunk közben .Ma sajnos megint esik,így akiságyban alszunk. LILI: 2710 g lettem. Holnap mozgalmas napunk lesz ,megyünk szemészetre és orthopediára, anya már készülõdik ,jó sok cuccunk lesz. Szegény nagyon fáradt,mert az éjjel nem sokat hagytuk aludni,valaki folyton éhes volt. ANYA: Kicsit félünk a holnapi naptól,mert egy etetés is lesz házon kívül. Régebben kettesben mentünk nyaralni ennyi cuccal,amennyi most egy fél napos kórházi kiránduláshoz kell. Na meg a sok beteg gyerek ,felnõtt sem hiányzik a csajoknak. Legalább az idõ lehetne szebb. November 23 koraszülött gondozás November 26 kardiológia. Október 31 védõoltás. November 27 Dévény Intézet( szeretném, ha szakember látná Dorkát) . És azt mondták , fél éves korukig ne vigyük õket közösségbe. Székesfehérvár, 2007. október 27. DORKA: Tegnap reggel anyáék összepakoltak bennünket és elmentünk a kórházba. Jó sokan voltak a szemészeten, sok ismerõs babával találkoztunk. Mondjuk mi jót aludtunk szinte egész végig, én hisztiztem kicsit , mikor megéheztem. Mostanában folyton éhes vagyok! LILI: Jó késön értünk haza tegnap, kilencre mentünk és fél kettõre értünk vissza, de szerintem jól bírtuk. A szemészeten volt egy kis sírás - rívás , de az orthopedia rendben volt. ANYA: Remélem nem szedtünk össze semmi fertõzést, rengetegen voltak, kontroll szemészeten november 5. , mert még éretlen a szemük. Orthopediára is kell mennünk hat hét múlva újra, mivel holnap kellene csak megszületniük , innen számolják a hat hetet, de nem találtak semmit egyenlõre. A szemészet szörnyû volt, nem lehet bemenni, elveszik a babát és az ajtó elõtt hallgatod, hogy üvölt. :-) Székesfehérvár, 2007 október 31. DORKA: Ma a védõben 2820 g -nak mértek és 48 cm - nek, megkaptam az elsõ két oltásomat is , aminek nem nagyon örültem, de azért hamar meg lehetett vígasztalni. Aztán hazasétáltunk és még aludtunk egy kicsit etetésig. Hétvégére sokan bejelentkeztek látogatni,már alig várjuk. LILI: 3080 g vagyok és szintén 48 cm. Fej - fej mellett haladunk Dorkával.:-) A szuri nekem sem jött be , ráadásul anya szerint én vagyok a hisztisebb, nem értem,miért mondja. Sikerült odapisilnem a vizsgálóasztalra és a doktornéninek friss székletmintát is produkáltam :-) ANYA: Aggódtam, hogy a lányok összeszednek valami betegséget a szemészetet... Erre ki nyalt be egy vacak vírusfertõzést és volt három napig lázas, hát persze, hogy én. A leggyengébb láncszem :-) Hiába, a krónikus alváshiány nem tesz jót az immunrendszernek. Az egész család boldog születésnapot kíván ez úton is, a Buza nagypapának, aki nehezményezte a papa megszólítást, de jobb ötlete nincs, tehát a fenti e-mail címre várjuk a tippeket! Ilyenkor már javában gutaütést szoktam kapni attól, hogy az áruházak már szeptemberben árulják a mikulást és októbertõl már a karácsonyi ajándékcsomagokat is meg lehet vásárolni - stresszelve ezzel a jónépet. Most szerencsére nem járok annyit boltba és múlt héten már én is megvásároltam a mikulásokat ( ki tudja mikor lesz legközelebb lehetõségem alapon ) Tegnap viszont komolyan megijedtem ( nem tudtam sírjak v. nevessek ) a Tesco és az Auchan karácsonyi játékkatalógusa átlapozása közben. Az interaktív újszülött kismalacon keresztül, a TV-hez csatlakoztatható játékkonzolon át ( 4 éves kortól!!!) a horrorjátékokig ( koponyamarokkó, kísértetkastély gyurma ) Ezért nagyon szépen megkérek minden kedves rokont, ismerõst, barátot, aki bármilyen alkalomból ajándékkal szeretné meglepni a kislányaimat, kreatív, fejlesztõ játékot ( Székesfehérváron a József utcában van egy nagyon klassz bolt) v. verses ill. mesekönyvet hozzon ( bár ebbõl is láttam pár olyan példányt, amit én nem adnék ki semmi pénzért. Lásd Kakikönyv ) Nagyon szépen köszönöm! A lányok nagyon szépen fejlõdnek, lassan mindketten elérik a három kg-t. Éppen ma két hónaposak. Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt idõm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szûknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerõsökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az esõ miatt , remélem holnap jobb idõ lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós idõt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelõtt hosszú idõ eltelte után újra fõztem, hát két baba mellett nem egyszerû, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütõben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, õ meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szûkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelõ: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkõc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegõt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bõr. Aztán légzésfigyelõ ide, légzésfigyelõ oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelõ.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az õrült szülõk megállnak és anya vagy apa tapintással meggyõzõdik róla (bundazsdákban nem egyszerû feladat), hogy lélegzik-e a gyerkõc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amirõl még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegõre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségû édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá idõm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinõttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az elsõ segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletrõl a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja elõtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Elsõ baba fotelbõl át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipõ, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellõztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben elõször szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganõje, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörû a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretû fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelõttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemrõl) megrohamoztuk a szemészetet. Elõször sikerült idõben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelõttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószõnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnõje, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak elõttünk, féltem is hogy nem tudom levetkõztetni õket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyûjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettõ? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Elõször is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelõ tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idõ volt. Tegnap este tíztõl fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már fõztem is, nem egyszerû és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörûen fejlõdnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nõvérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erõlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon õszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tõle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nõcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következõ hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettõnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erõsíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettõnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlõdésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell õket. Dorka nagyon élénk, érdeklõdõ kislány, a játszószõnyegen is szépen elnézelõdik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyû megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlõdésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítõ, hogy februárra kaptunk volna idõpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél elõbb lássa õket szakorvos. Kicsit elkeserítõ ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlõre: december 5. Védõ ( ellenõrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemrõl az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülõknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az elsõ önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy idõre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is… Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt idõm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szûknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerõsökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az esõ miatt , remélem holnap jobb idõ lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós idõt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelõtt hosszú idõ eltelte után újra fõztem, hát két baba mellett nem egyszerû, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütõben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, õ meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szûkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelõ: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkõc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegõt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bõr. Aztán légzésfigyelõ ide, légzésfigyelõ oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelõ.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az õrült szülõk megállnak és anya vagy apa tapintással meggyõzõdik róla (bundazsdákban nem egyszerû feladat), hogy lélegzik-e a gyerkõc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amirõl még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegõre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségû édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá idõm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinõttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az elsõ segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletrõl a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja elõtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Elsõ baba fotelbõl át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipõ, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellõztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben elõször szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganõje, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörû a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretû fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelõttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemrõl) megrohamoztuk a szemészetet. Elõször sikerült idõben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelõttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószõnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnõje, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak elõttünk, féltem is hogy nem tudom levetkõztetni õket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyûjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettõ? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Elõször is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelõ tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idõ volt. Tegnap este tíztõl fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már fõztem is, nem egyszerû és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörûen fejlõdnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nõvérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erõlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon õszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tõle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nõcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következõ hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettõnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erõsíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettõnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlõdésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell õket. Dorka nagyon élénk, érdeklõdõ kislány, a játszószõnyegen is szépen elnézelõdik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyû megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlõdésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítõ, hogy februárra kaptunk volna idõpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél elõbb lássa õket szakorvos. Kicsit elkeserítõ ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlõre: december 5. Védõ ( ellenõrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemrõl az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülõknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az elsõ önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy idõre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is… Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt idõm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szûknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerõsökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az esõ miatt , remélem holnap jobb idõ lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós idõt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelõtt hosszú idõ eltelte után újra fõztem, hát két baba mellett nem egyszerû, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütõben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, õ meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szûkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelõ: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkõc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegõt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bõr. Aztán légzésfigyelõ ide, légzésfigyelõ oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelõ.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az õrült szülõk megállnak és anya vagy apa tapintással meggyõzõdik róla (bundazsdákban nem egyszerû feladat), hogy lélegzik-e a gyerkõc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amirõl még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegõre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségû édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá idõm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinõttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az elsõ segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletrõl a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja elõtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Elsõ baba fotelbõl át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipõ, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellõztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben elõször szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganõje, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörû a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretû fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelõttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemrõl) megrohamoztuk a szemészetet. Elõször sikerült idõben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelõttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószõnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnõje, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak elõttünk, féltem is hogy nem tudom levetkõztetni õket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyûjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettõ? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Elõször is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelõ tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idõ volt. Tegnap este tíztõl fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már fõztem is, nem egyszerû és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörûen fejlõdnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nõvérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erõlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon õszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tõle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nõcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következõ hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettõnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erõsíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettõnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlõdésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell õket. Dorka nagyon élénk, érdeklõdõ kislány, a játszószõnyegen is szépen elnézelõdik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyû megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlõdésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítõ, hogy februárra kaptunk volna idõpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél elõbb lássa õket szakorvos. Kicsit elkeserítõ ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlõre: december 5. Védõ ( ellenõrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemrõl az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülõknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az elsõ önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy idõre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is… 2008.február 2. Anya El vagyok keseredve - nem is kicsit- ugyanis móri gyógytornászunk szerint Lilónak donga lába van. Ezt eddig senki nem mondta - még Õ sem, pedig már járunk egy ideje - szóval kicsit kikészültem. Utánanéztem a neten - gipsz, mûtét - most nem tudom, hová vigyem még. Hatodikán védõ, majd rákérdezek a doktor néninknél. Ha tényleg így van, akkor nem tudom, minek van az orthopedia?!?! Vettünk ma a lányoknak egy-egy rumbatököt (csörgõ helyett), Dorka nagyon ügyesen tudja rázogatni (bár néha olyan nagy elánnal, hogy félõ, orrba veri magát, de hát ezt is meg kell tanulnia). Apája énekelt, táncolt neki hozzá, õ meg hangosan kacagott. Édes volt! Lilike a kéztörlõ lengetését nyugtázta hasonló produkcióval. Székesfehérvár, 2008.február 4. Dorka: Hát én megint végig úgy ordítottam, hogy hangom is alig maradt reggel például szoptam 150 ml-t és még kértem utána 70ml tápszert…anya szerint jó huzatom lett. Lili: Ügyes voltam ám, na jó, sírtam-sírtam, de már nem annyira, mint korábban. Hétvégén itt volt Anikó és Márk. Szeretem ám Dorka névnapját, mert én is kaptam egy helyes rugit. Holnap anya és a nagynénink elvisz bennünket Ringatóra, szerdán meg a doktor nénihez megyünk a védõbe, kíváncsi vagyok, mit fog szólni, hogy ekkora lettem. (Na, arra én is kíváncsi vagyok - anya) Ja és rengeteget beszélek, mióta rájöttem, hogy van hangom, be nem áll a szám. Anya: Mivel indul el egy ikres anyuka Dévény tornára (utazási idõvel kb. 2,5 óra)? -pelenkázóstáska (cserepelus 3-3 db, textilpelus, elõke, csereruha, popsitörlõ, popsikrém) -Aventes nagy termo táska (tápszer, két cumisüveg) -Aventes kis termo táska (meleg víz, tea) -egy kis mûanyag doboz játék -+ ugye a két hordozó, gyerekkel együtt Na, ezért kell valaki, aki elkísér! Visszatekintés: 2007. 01.31. labor, Uh, halvány ígéret az ötödikei petesejt leszívásra 2007. 02. 02. labor, UH. Leszívás ötödikén!!!!!!!!!!! 2007. 02. 04. este fél tizenegy tüszõrepesztõ injekció, nem mertük bevállalni otthon, nehogy a célegyenesben szúrjunk el valamit, így irány az ügyelet. Székesfehérvár, 2008.február 5. Anya: Na, úgy néz ki, hogy az Ortopédiai Klinikán fogunk kikötni Lili lábával, állítólag ott értenek is hozzá az orvosok. Holnap a védõben rákérdezek a doktornõnél. Fehérvári gyógytornászunk kicsit megnyugtatott, hogy nem olyan vészes a helyzet, gipszelni, mûteni biztosan nem kell. Lehet, hogy kapunk Bebax cipõt, de az is lehet, hogy elég a torna, szóval csináljuk szorgalmasan továbbra is. Azon gondolkodtam pont, hogy mi lenne a lányokkal, ha megbízom az orvosokban és nem viszem õket sehova fejlesztésre, mikor derülne ki, hogy esetleg visszafordíthatatlan károsodást szenvedtek. Mindenesetre jobb, ha ortopédus nem találkozik velem mostanában, mert harapok! Ringató: ma voltunk az elsõ foglalkozáson. Bevallom kicsit féltem, hogy esetleg el kell hagynunk a termet némi üvöltésbõl kifolyólag, de mindig meglepõdök, milyen tündér gyerekeim vannak. Egy pisszenés nélkül csinálták végig a fél órás foglalkozást, nézelõdtek, mosolyogtak, nagyon élvezték az egészet. Esztinek köszönet a kíséretért. Hát volt sok ismeretlen dal, szóval ránk is fér a mûvelõdés…Hajrá Kodály módszer! Visszatekintés 2007-02-05 a leszívás napja Fél nyolcra kellett mennünk, mondanom sem kell, nem sokat aludtam az éjszaka. Kaptam ágyat, Ati is bejöhetett, négyen voltunk egy szobában, hármunknak elsõ lombik, egyikünknek az ötödik. Na ez is jól kezdõdik. Legalább van köztünk tapasztalt, jót beszélgetünk. Vannak itt még a világ végérõl is párok, ez is gyorsan kiderül, aztán Atinak mennie kell leadni a „cuccot” és már visznek is a mûtõbe. Hála az égnek gyorsan megy, az ébredés sem vészes, igaz két plusz injekciót kapok az infúzió mellé, mert jobban vérzek, mint az átlag. Na persze, miért is menne simán. Kilenc petesejtet tudtak leszívni, ebbõl hat lett „jó”. 24 óra múlva kell telefonálni, hogy hányat sikerült megtermékenyíteni és mikor jöhetünk értük. Életem leghosszabb napja lesz ez, azt hiszem. (persze mint késõbb kiderült az élet tud még hosszabbat produkálni) Székesfehérvár, 2008.február 6. Dorka: Mindenkinek köszönöm szépen a névnapi köszöntést! Ma voltunk a doktor néninél a védõben, 5640 g vagyok és 58 cm. Hazafelé gyalog jöttünk, mert jó idõ volt, kicsit napoztunk. Lili: 6300 g-nak mértek, de el lett mérve, mert csak 6130g vagyok és 60 cm. Doktor néni szerint, ahogy növök, egyre jobban hasonlítok Apára. Azóta azon gondolkodom, hogy jó-e ez nekem… Tegnap meglátogatott minket Piro bácsi, aki majd szteppet fog nekünk tanítani,de azt mondta, hogy elõbb meg kell majd tanulnuk járni. Anya: Kicsi Dorkának nagyon boldog névnapot kívánunk! Anya, Apa, Lilus A doktornõ szerint nincs a Lilkónak donga lába… Most akkor megint ott tartunk, hogy kinek higgyünk?!?! Visszatekintés Egy órakor telt le a 24 óra, persze egy óra egy perckor már a telefonon lógtam, amit a kutya nem vett fel, vagy egy órán keresztül… Aztán végre sikerült a Kanyó doktornõvel beszélni, mind a hat petesejtet sikerült megtermékenyíteni, szépen osztódnak, nyolcadikán beültetés!!! De jó volt ezt hallani. Székesfehérvár,2008.február 07. Anya: Esztinek és Verának boldog szülinapot kívánunk! Dorka, Lili, Judit, Attila Ûrkaticák és a többiek: Az úgy kezdõdött, hogy mindkét csajszi szerette egy oldalra tartani a fejét. Tornán megkaptuk feladatban, hogy ne engedjük. Igyekeztünk is odafigyelni, de vannak olyan tevékenységek, amelynél nem kivitelezhetõ a fejigazgatás. Pelenkázáskor például az egyik kezemmel a lábakat fogom, a másikkal a pelenkát, tehát a gyerek úgy tartja a fejét, ahogy neki kényelmes, még véletlenül sem középen. Erre találtam ki, hogy a pelenkázó fölé vegyünk ilyen kis világító égitesteket, majd azt nézegetik. Persze nem kaptunk olyat, amilyet elképzeltünk, ami van, az meg nem világít, de mivel nem ezért kellett, nem bosszant a dolog. Aztán megláttunk hétvégén helyes kis katicás matricákat, amit szintén meg kellett venni, a nagypapa pedig meglepett minket egy készlet Micimackóval. A katicák felkerültek a csillagok és a hold közé, elmeséltem a gyerekeknek, hogy itt ugyan van egy kis fogalomzavar, de ezek olyan szuper katicák, hogy elrepülnek az égig. Ati csak annyit jegyzett meg csendesen, hogy igen és viszik a lóherét is. Na most, ha a hét kecskegidában a kecskemama, kivágja a gidákat a farkas hasából (élve!!!), telepakolja kövekkel és bevarrja, mindezt úgy, hogy a farkas fel sem rezzen álmából és miután felébredt elsétál a kútig, ahova mint tudjuk beleesik, akkor kérdem én, miért ne lehetnének ûrkaticák, ûrlóherével? (Micimackó és társai azért már a szekrényre kerültek) Lili kaja utáni rituáléja így a következõ képen módosult. Böfi a hintaszékben, angyalka megtekintése (angelcare), mosoly, sikongatás. Séta a szekrényig, Micimackóék megtekintése, a kedvenc Tigrisnek egy kis gügyögés, Lili-betûk megtekintése (ajtón), újabb mosoly, kacagás és végre eljutunk az ágyig. Még jó, hogy egy nap már csak ötször esznek. Székesfehérvár, 2008.február 11. Dorka: Már megint hétfõ van, és ez két dolgot jelent: 1.apa már megint dolgozik 2.torna Egyiket sem szeretem! Ráadásul rossz idõ is lett és holnap megint orvoshoz megyünk, megnézik a szívemet. Anya ettõl valamiért nagyon ideges. Lili: Megtanultam sikoltozni, de nagyon komolyan ám. Szerintem nagyon szép hangom van, ezért gyakran csinálom, de Dorka ilyenkor mindig sír, pedig jó móka. Ma tornán is megmutattam, hogyan kell és igazán nem is sírtam sokat, csak a vége felé, amikor a vállamat masszírozták. Anya: Dorka megtanulta mindkét kezét használni, nagyon ügyesen fog meg mindent és tömi azonnal a szájába. Most a Liberó által küldött virág a kedvenc. Lilike nagyon készítgeti a forgást, oldalfekvésig már egész sokszor eljut, csak nincs meg a lendület. Attila szerint nagyon szarul nézek ki, ezért elvisz bennünket egy hosszú hétvégére pihenni. Már amennyire pihenni lehet két öt hónapos leányzóval…Most éppen valami szuper gyerekbarát helyet kutatok. Holnap kardiológia kontroll. Félek!!! Székesfehérvár, 2008.február 12. Dorka: Voltunk a doktor néninél, minden rendben van velem és Lilivel is, persze nekem azért majd tovább kell járnom kontrollra, ami nem is baj, mert kedvelem a Molnár doktor nénit. Legközelebb egy éves korunkban megyünk csak. Lili: Ma megszereztem a doktor néni sztetoszkópját, de visszavette, pedig nagyon tetszett, piros is volt, meg fényes is… Anya nagy erõkkel tervezi a kis pihenésünket (majd adok én nekik pihenést), úgy néz ki, hogy Sopronba megyünk, és ha mindenki jól bírja, esetleg sétálunk egyet Bécsben is. Anya szerint tetszene nekünk. Anya: Túl vagyunk a kardiológián. Dorka esetében a pitvari sövényhiányunk is megvan még és a Botalli-vezeték záródása sem teljes, de mindkét lyuk kisebb lett és semmilyen beavatkozást nem követel. Egy éves korukban kontroll és Dorka is csinálhat mindent, amit Lilike. Nagy kõ… 25-én szemészet. Aztán a tornákat leszámítva, lesz egy kis nyugi. Csütörtökön megyünk útlevelet intézni a csajsziknak, ill. végre Dorka közgyógy igazolványát megszerezni. Hiába, két gyerkõccel nem egyszerû az ügyintézés. A képek közé felkerültek egy Gézengúzos nap pillanatai. Köszönet érte Áginak és Anikónak. Székesfehérvár, 2008.február 13. Anya Már régen „elhatároztam”, hogy én ma depressziós leszek. Valahogy úgy gondoltam, hogy egy nõnek az én koromban „illik” ilyesmit éreznie. Aztán felkeltem reggel és alapos önvizsgálatot tartottam, jelentem depinek semmi nyoma, szemtelenül boldog vagyok! Köszönöm mindenkinek, akinek eszébe jutottam! Székesfehérvár, 2008.február 14. Dorka: Tegnap itt voltak a Brigiék, megköszönteni anyát és engem, sajnos a napnak ezt a részét én átaludtam, de Lili átvette helyettem az ajándékot, nagyon szép, köszönöm szépen. Úgy döntöttem ebben fogok részt venni a Lõvér Hotelben a pezsgõs vacsorán. Lili: Tegnap jó idõ volt, sétáltunk egy órát, de ebbõl 30 percet anya a Brigivel beszélgetett, mert azt hiszi, nem vesszük észre, hogy egy helyben tologatja a babakocsit, de mivel a Brigi nekem is hozott este ajándékot Dorka névnapjára, meg van bocsátva. Itt volt ma a védõ néni, kicsit beszélgettem vele. Anya: Földi kérésére Kaja két gyerekre komponálva 1.Hét körül kelünk: általában Dorka, de ha nem, akkor is õ eszik elõször, mert õ a hangosabb és a gyorsabb is, és a végén Lili mindkét cicibõl tud nassolni. Szóval gyors pelusozás és mérés után a kisasszony cicire kerül, 100-130 ml között eszik, büfi, aztán még hatvan tápot kap üvegbõl. Minden második héten, mikor anyu délutános van segítségem, a többi napon a játszószõnyegre kerül, amíg melegszik a tápszer. Lili eközben körbetolatja az ágyát háton, beszélget a csacsikhoz (forgó), sikoltozik, beszélget. Dorka megeszi a tápszert, büfi után megy még vissza kicsit a szõnyegre. Lili peluscsere, mérés, cici, kb. õ is ennyi tejet tud enni, aztán kap még 60 tápot és kicsit közösen játszunk, aztán mennek vissza az ágyba még alukálni (vagy nem, mostanában ez is elég gyakran elõfordul) 2.10-11 között tízórai üvegbõl fejenként 60-90 elõzõ este lefejt tej + 100 tápszer 3.kb 13-tól torna, ha jó idõ van séta, 14-kor kajcsi, a reggeli mintára, ha anyu nem volt reggel, akkor most ér haza és szórakoztatja azt, aki nem eszik. 4.17-18 uzsonna 130-160 tápszer étvágytól függõen 5.19:30 maszázs, 20:00 fürcsi v. vizitorna ( a gyerekek ill. a mi fáradtságunk függvényében) 20:30-21:00 vacsi 130-200 táp, étvágytól függõen ( utána én még fejek) Sajnos most jutottunk el oda, hogy bármit csinálok (bár a fekete mágiát még nem próbáltuk) nem lesz több tejem. Olyan három deci jut még nekik fejenként, egy kis lelki válság után örülök, hogy még ennyi is van. Este azért nem szoptatok, mert olyankor már nyûgösek és mindenki enni szeretne és sajnálom bármelyiket váratni. Így fürdetem elõször a Lilit, aztán Ati öltözteti, addig én megcsinálom a kajáját, lehozom Dorkát és fürdetek, aztán etetek én is. Így majdnem egyszerre kerülnek ágyba és alszanak reggelig. Lehet, hogy nem ez a jó módszer, de nálunk bevált, lányok kiegyensúlyozottak, alszanak szépen egész éjszaka. Napközben sem sírósak. Persze, ha Dévény torna van, aznap kicsit borul a program, annyiban, hogy sokszor ott étkezünk, de masszázsra, fürdetésre mindig szigorúan itthon vagyunk, az szent és sérthetetlen. Általában az uzsi után már nincs alvás, ilyenkor játék apával, torna, ha napközben séta miatt elmaradt. Utazás A nyertes, Hotel Lõvér, Sopron. Nem bababarátnak hirdetik, de készítenek nekünk két kiságyat, kádat és használhatom az étterem mikróját sterilizálás céljából. És a nagyobb fajta szobát kapjuk, hogy elférjünk. Szóval nagyon rendesek, élménybeszámoló, ha megjöttünk. És mivel Valentin napi csomag, kapunk egy pezsgõs vacsit is és virágot a szobába. Székesfehérvár, 2008. február 15. Anya: Mivel Attila nem az a kimondottan romantikus alkat, nagyon meglepett, hogy szülinapomra, az elõre megkapott ajándékokon kívül (cipõt kértem tavaszra + megkaptam a Harry Pottert, amit sajnos nem tudom mikor lesz idõm olvasni) kaptam egy csokor vörös rózsát és tegnap este vacsorázni voltunk. Nagyon romantikus volt: fél hétre foglaltatott asztalt, hogy legyen idõm megetetni a gyerekeket mielõtt elmegyünk és míg vártunk a kajára, azon izgultunk, hogy mikor hozzák már, mert nem fogunk hazaérni és a hozzátáplálás csodáiról értekeztünk, majd belapátoltuk a kaját és rohanás haza, hogy fél nyolcra hazaérjünk masszázsra (késtünk negyed órát) Hiába, megváltozott az életünk… El is felejtettem mondani, hogy múlt hét vasárnap fallabdázni voltunk, kb. öt perc után nem kaptam levegõt és kettõs látásom volt a szédüléstõl, ráadásul a végén a lyukas fogam is megfájdult (hetek óta halogatom a fogorvost, idõm sincs, meg gyáva is vagyok). Egy éve nem csináltam semmit, hát érzem is magamon, amint vége lesz a szoptatás idõszakának (remélem még nem mostanában, olyan jó) kezdenem kell magammal valamit… Székesfehérvár, 2008.február 18. Dorka: Megint elmúlt egy hétvége, olyan gyorsan eltelnek, túl vagyunk a mai tornán is, sokat sírtam. Pedig anya olyan büszke volt rám, hogy pénteken az elsõ tíz percet kibírtam és csak ötvenet ordítottam végig, el is mesélte ma Ági néninek, erre ma végig kiabáltam az egészet. Szombaton anyáék elmentek vásárolni, kifogytak a pelusból, addig a papa vigyázott ránk. Vasárnap anyával sétáltunk délután a napsütésben, mert apának megint fáj a háta. Lili: Az a jó abban, hogy apának fáj a háta, hogy hétvégén egész végig mellettünk feküdt a padlón. Muris volt. Olvastuk a Harry Pottert, bár apa szerint mindig sokat lapozok és megsértõdött, mert egyszer leköptem a könyvet. Holnap megyünk Budakalászra medencébe pancsizni, már nagyon várom, a kádban egészen belejöttem. Anya alig bír tartani, mert ha meglátok valami érdekeset, rögtön oda akarok úszni, de anya szerint egyelõre olyan vagyok, mint az a bizonyos kis balta. Anya: Pánik Péntek éjjel nem aludtam túl sokat, késõn is feküdtünk le, aztán éjjel egykor valami kaparászásra ébredtünk, Ati szerint valami állat beköltözött a tetõ alá. Ekkor már láttam magam elõtt az Állatot, aki vagy nyest és akkor elharapja a lányok torkát, vagy patkány és lerágja a lábujjukat. Ezután kb. fél óránként benéztem a gyerekszobába, pisilés és minden ilyesmi álcával…Persze reggel, mikor Dorka ébresztett és alig láttam a fáradtságtól megállapítottam, hogy nem vagyok normális…PARAmami! Jaj, alig várom, hogy 29-e legyen, úúúúúúúúgy mennék már pihenni, de közben lelkiismeret furdalásom is van, ugyanis kiszámoltam, hány Dévény torna jönne ki a kis hétvégi kiruccanásunkból… Elkezdtük három napja az almát kóstolgatni, hát nem nagy sikert aratott egyelõre. Próbálkozunk tovább, aztán egy hét után váltunk a barackra, hátha az jobban bejön. Elsõ próbálkozást felvettük videóra, majd megpróbáljuk felvarázsolni. Grimasz királylányok. Székesfehérvár, 2008.február 19. Dorka: Voltunk úszni, igazi nagy medencében, nagyon élveztem. Volt még több kisgyerek is, de mi külön feladatokat kaptunk, mert most voltunk elõször és mi voltunk a legkisebbek. Elõször anyával voltam, aztán apa átvett, mert Lilike sírt és anya megvigasztalta, de néha anyánál is sírt. Lili: Oké, a kád az egy dolog, na de, hogy ennyi víz legyen alattam hirtelen. Nem is tudom, hogy gondolták! A vége felé észrevettem, hogy van egy csomó érdekes dolog a parton, meg a vízben is, így el is felejtettem, hogy hol vagyok és akkor már nem sírtam. Anya: Anikó szerint szépen fejlõdnek a lányok. Szerinte Dorka az „okosabb” mert fizikailag õ van jobban elmaradva, de rájött, hogy hogyan gyõzze le a nehézségeit, így sok dologban ügyesebb, mint Lili. Olyan büszke voltam rájuk, mert a fél órás medencés „edzés” után még végig csináltak egy fél-fél óra tornát Anikóval is. Kaptunk új feladatokat, szinte már egész nap tornázhatunk. Jól elfáradtak, kocsiban hazáig durmoltak és egy kis kaja után folytatták tovább a kiságyban. Végre megint jó idõ van. Holnap megyünk is sétálni ezerrel! Székesfehérvár, 2008.február 20. Dorka: Apa felvarázsolt a honlapra egy vendégkönyvet, így már írhattok nekünk, ha van kedvetek. Mi örülnénk neki! Lili: Tegnap egy órát sétáltunk anyával a napsütésben, ebbõl ötven percet aludtunk is, aztán anya mesélt nekünk minden félét. Elmondta, hogy mivel kinyitotta az ablakot a szobánkban, otthon is milyen jó levegõ lesz, ha hazaérünk. Õ még nem tudta, amit én már igen, hogy a hosszú út alatt összehoztam egy tisztességes kakit, így ha hazaérünk minden lesz, csak friss levegõ nem. Anya: Elfelejtettem írni, vasárnap éjszaka az Állat megint a tetõn járt. Milyen jószág mászkál hajnali fél háromkor igen aktívan? Gyanítom valami vadászós-húsevõs… Elkezdtem összeírni a dolgokat, amiket feltétlenül el kell vinnünk Sopronba. Lehet, hogy utánfutót fogunk bérelni? Megjöttek a virág és zöldség magvaim! Teleültetem a kiskertemet finom, illatos fréziával és körbeszóróm rózsaszín fátyolvirággal. A csajoknak ültetek futóepret és szedermálnát, persze csak jövõre ehetnek ilyesmit, idén szigorúan nekem kell megenni… Paprika, paradicsom, retek, az ablakba menta és majoranna. Kertész leszek… Az almaevésünk az alábbi módon néz ki, egy nagy szelet kivételével átküldök a gyümölcscentrifugán egy almát és fejenként 20-20 ml friss almalevet cumis üvegbõl szívnak ki a csajok (miután bárki megkövezne, nem szeretném rászoktatni õket, de mivel a kanalazás még bizonytalan, így kerül némi alma is a szervezetükbe), Lilike egyedül eszik a teás üvegbõl ( kicsi és könnyû)!!! A maradékot lereszelem és kanalazunk, ennek azonban nagy része az elõkén köt ki. Lili ma sikeresen belemarkolt a kanálba és jól összeszorította a tenyerét. Annyira utálja a pépes almát, hogy rögtön dolgozza is ki, amint a szájába kerül. Ma a nyelve hegyén maradt egy kis darab, addig tartotta ott szemrehányó arccal, amíg le nem szedtem, szerintem, ha nem veszem le, estig kidugva tartja a nyelvét… Dorkának kicsit jobban megy, ma már le is nyelt valamennyit és nyitja a kis száját a következõ kanálért. Játék: Nagyon aranyosak a csajok, amint egymás mellé kerülnek a játszószõnyegre, már keresik is egymás kezét és szorongatják egy kicsit. Egész szépen játszanak már, ha a látókörükben maradok, ez fõleg Dorkának fontos. Persze mindig azzal akarnak szórakozni, ami éppen a másiknál van (ezen az sem segít, ha õ is kap egy ugyanolyat), így egyelõre a játék arról szól, hogy úgyis kitépem a kezedbõl, ami nálad van. Lili elõszeretettel szorongatja Dorka fülét, akinek ez érthetõen nem tetszik Székesfehérvár, 2008.február 22. Anya: Dorka beteg, lázas, hasmenése van, kihányta reggel, amit megevett. Doktor néni szerint valami vírus. Székesfehérvár, 2008.február 25. Lili Már anya is beteg. Apa és én még tartjuk magunkat! Sopron így sajnos elmarad… Anya is lázas és a gyomra sem jó. Mivel csak inni tud, nagyon fél, hogy nem fog tudni több tejcit adni nekünk. Dorka nagyon keveset eszik, és egész nap alszik, mondjuk úgy láttam, anya is legszívesebben azt csinálná. Én viszont ma nagyon eleven vagyok. Lehet, hogy sétálunk, de anya nagyon gyengének érzi magát, nem biztos, hogy el mer velünk indulni hármasban. Székesfehérvár, 2008.február 26. Anya: Na, kicsit összeszedtem magam. Elég mozgalmas hétvégénk volt sok látogatóval. Itt voltak a pesti rokonyok, a lányok megkapták elsõ szál virágjukat, köszönjük Tominak. Vasárnap délután elég nagy volt a forgalom barátaink jöttek engem köszönteni ill. babalátogatóba. Ekkor már nekem gyanús volt, hogy valami gáz lesz velem is. Estére már lázas voltam én is. Szegény Dorcikának még mindig megy a hasa, alig eszik és szinte egész nap alszik. Ma elvittem a doktornõhöz megint, nehogy ne vegyem észre, hogy baj van, bár az interneten vagy százszor átolvastam a kiszáradás tüneteit. Szegény gyerek tuti hülyének is néz, hogy folyton a kutacsát tapogatom, be van-e esve. 24 dkg-t fogyott péntek óta, de egyelõre nincs kiszáradás közeli állapotban. Kaptunk sûrûbb és kalóriadúsabb tápszert, egyrészt, hogy fogja a székletét, másrészt, hogy ne fogyjon tovább. És meglett az ÁNTSZ eredmény, Rota vírus. Szidom is magam eléggé, mert az én hülye, fájós derekam miatt mentünk át a kádból a medencébe a Gézengúznál és tuti, hogy ott szedtük össze. Remélem, Lili megússza! És nem kötünk ki Dorkával végül kórházban, próbálom etetni, itatni, de nem nagyon kívánja. Meg tudom érteni két napja krumplin, vízen és babapiskótán élek. Székesfehérvár, 2008.február 28. Dorka: Sziasztok! Kicsit eltûntem, de nagyon beteg voltam. Le is fogytam, most aztán sosem érem utol a Lilit. Kaptam új tápszert, ami úgy látszik használt a pocakomnak, meg a régi már úgyis uncsi volt. Ma reggel jó sokat akartam enni, de anya nem hagyta, mert szerinte hirtelen megterhelné a pocimat. Lili: Tegnap kanálból ettem meg 80 g Sinlac pépet (bár anya szerint legalább 20 az elõkére került) Anya lefogta a kezemet, mert két kanál között mindig a számba gyömöszöltem és csupa maszat lett. És akkor mi van??? Anya szerint egész ügyes voltam egyébként, de azért még gyakorolnunk kell. Anya: Úgy néz ki, hogy túl vagyunk a nehezén. Most éppen az ÁNTSZ elõírásai szerint fertõtlenítem a házat, jó kis Domestos szag van. Kezdem magam én is összekapni, ami nem is árt, mert jelentõsen le vagyok maradva a házimunkával, annak ellenére, hogy a lányoknak van egy Szupernagyijuk, aki besegít. Tegnap Atitól megkaptam az új porszívót, mert a régi elfüstölt (szigorúan a jótállás lejárta után, szerintem így tervezik õket). Lehet, hogy célzásnak szánta? Ha jó idõ lesz, ma sétálni is megyünk, mert tegnap nem éreztem elég erõt magamban, hogy tologassam a nõket egy kicsit a levegõn. ÉÉÉÉÉÉÉÉs, van két fél éves nagylányom! Hihetetlen, hogy megy az idõ! Drága Dorka és Lili! Reméljük, meg vagytok elégedve a kiszolgálással és a kezdeti nehézségek után boldog volt ez a fél év! Nekünk az volt! Nagyon szeretünk benneteket! Nõjetek nagyra! (De ha lehet, ne ilyen gyorsan!) Anya és Apa