2008. augusztus hó
Székesfehérvár, 2008.augusztus 04.
ANYA:
Reggel a kórházban kezdtem, a baleseti sebészeten, mert bár baleset ugye nem történt, egyedül ide nem kell beutaló és nem kell heteket várni az időpontra. Bár mikor megláttam a tömeget az ajtó előtt, ebben már korántsem voltam biztos. Végül egész hamar bejutottam, doki gyorsan szórta ki a népet. Persze az első mondata az volt, hogy ez ortopédiai eset. Mondjuk rendes volt, mert átküldött volna oda egyből időpont nélkül, ha lett volna ma ott bárki is. Mint kiderült konferencián vannak. Kaptam időpontot szerdára és írt fel nekem gyulladáscsökkentőt, merthogy szerinte csúnyán be van gyulladva a térdem. Hát elég buci és piros és alattomosan fájdogál, de ez még nem is olyan nagy gond, csak nem is igen hajlik. Egy hét múlva ilyenkor elvileg már nyaralunk. Jaj és még annyi, de annyi dolgom lenne…
Ati bekönyörögte magát még csütörtökre a természetgyógyászhoz, talán rendbe hozza a hátát, hogy élvezni is tudjuk a nyaralást.
Mai ebédet fél órával korábbra kellett hozni, mert beles kislányom (Dorka) már kiabált, hogy mammammam. Ráadásul Lilkó is megtanulta tőle, így most már kánonban nyomják. Dorci az asztalt is veri hozzá, ha nem vagyok elég gyors az előke felkötése és az első falat szájba adása között.
Reggel a kórházban kezdtem, a baleseti sebészeten, mert bár baleset ugye nem történt, egyedül ide nem kell beutaló és nem kell heteket várni az időpontra. Bár mikor megláttam a tömeget az ajtó előtt, ebben már korántsem voltam biztos. Végül egész hamar bejutottam, doki gyorsan szórta ki a népet. Persze az első mondata az volt, hogy ez ortopédiai eset. Mondjuk rendes volt, mert átküldött volna oda egyből időpont nélkül, ha lett volna ma ott bárki is. Mint kiderült konferencián vannak. Kaptam időpontot szerdára és írt fel nekem gyulladáscsökkentőt, merthogy szerinte csúnyán be van gyulladva a térdem. Hát elég buci és piros és alattomosan fájdogál, de ez még nem is olyan nagy gond, csak nem is igen hajlik. Egy hét múlva ilyenkor elvileg már nyaralunk. Jaj és még annyi, de annyi dolgom lenne…
Ati bekönyörögte magát még csütörtökre a természetgyógyászhoz, talán rendbe hozza a hátát, hogy élvezni is tudjuk a nyaralást.
Mai ebédet fél órával korábbra kellett hozni, mert beles kislányom (Dorka) már kiabált, hogy mammammam. Ráadásul Lilkó is megtanulta tőle, így most már kánonban nyomják. Dorci az asztalt is veri hozzá, ha nem vagyok elég gyors az előke felkötése és az első falat szájba adása között.
Székesfehérvár, 2008.augusztus 03.
Délelőtt jókat játszottunk anyával, főleg Apán, aki a nappali szőnyegen feküdt, megtapostunk, átmásztunk rajta, húztuk a fülét. Biztosan nagyon élvezte. Mi igen! Úgy volt, hogy délután kerti partira megyünk, de Apa háta miatt nem indultunk el, mert nem tud ülni, sétálni jó neki, de az ücsörgés elég fájdalmas. Így inkább a medencébe mentünk ki, mikor felébredtünk az ebéd utáni alvásból.
Délelőtt jókat játszottunk anyával, főleg Apán, aki a nappali szőnyegen feküdt, megtapostunk, átmásztunk rajta, húztuk a fülét. Biztosan nagyon élvezte. Mi igen! Úgy volt, hogy délután kerti partira megyünk, de Apa háta miatt nem indultunk el, mert nem tud ülni, sétálni jó neki, de az ücsörgés elég fájdalmas. Így inkább a medencébe mentünk ki, mikor felébredtünk az ebéd utáni alvásból.
Medencézés után elmentünk medenceragasztót vásárolni. Nem mi rúgtuk ám ki az oldalát, olyat sikerült megvennünk, aminek ereszt egy picit a széle. Kaptunk homokozó készletet is a jövő heti nyaralásra (ahova lehet, hogy nem tudunk elmenni) és még fagyiztunk egyet a városban is. Na jó, csak tölcséreztünk. Ma megint nem kellett altatni, ez a vizezés eléggé kifáraszt bennünket.
ANYA:
Tegnap délelőtt éreztem, hogy kezd fájni egy kicsit a térdem. Napközben egyre rosszabb lett, esti séta végén konkrétan sántikáltam. Itthon néztük, hogy remekül bedagadt, fel van telve folyadékkal, el kellene jutnom orvoshoz, de menni sem igen tudok. Nem tudom mi lesz a nyaralással, de jelenleg ez a legkisebb problémám, ugyanis a csajokat sem igen tudom ellátni egyedül…
Tegnap délelőtt éreztem, hogy kezd fájni egy kicsit a térdem. Napközben egyre rosszabb lett, esti séta végén konkrétan sántikáltam. Itthon néztük, hogy remekül bedagadt, fel van telve folyadékkal, el kellene jutnom orvoshoz, de menni sem igen tudok. Nem tudom mi lesz a nyaralással, de jelenleg ez a legkisebb problémám, ugyanis a csajokat sem igen tudom ellátni egyedül…
Székesfehérvár, 2008.augusztus 02.
Reggel Mami jött segíteni anyának etetni, hogy Apa tudjon egy kicsit pihenni, mert fájt a háta. Aztán anya elrohant, mi meg elaludtunk, főleg én, mert Lili megint nem vitte túlzásba. Tízórai után elmentünk autóval egy helyre, ahol egy csomó fa állt sorba és Apáék a nagyival barackot szedtek nekünk. Mi nem csináltunk semmit (főleg Lili, aki eddigre fáradt el), mert nagyon meleg volt. Utána anyával és a Papival elmentük vásárolni, mert elfogyott a joghurtunk és a túró, amit a gyümölcsbe szokott anya tenni nekünk. Meg még pár dolog, de az nem olyan fontos. Lényeg, hogy ebédre pont hazaértünk.
Reggel Mami jött segíteni anyának etetni, hogy Apa tudjon egy kicsit pihenni, mert fájt a háta. Aztán anya elrohant, mi meg elaludtunk, főleg én, mert Lili megint nem vitte túlzásba. Tízórai után elmentünk autóval egy helyre, ahol egy csomó fa állt sorba és Apáék a nagyival barackot szedtek nekünk. Mi nem csináltunk semmit (főleg Lili, aki eddigre fáradt el), mert nagyon meleg volt. Utána anyával és a Papival elmentük vásárolni, mert elfogyott a joghurtunk és a túró, amit a gyümölcsbe szokott anya tenni nekünk. Meg még pár dolog, de az nem olyan fontos. Lényeg, hogy ebédre pont hazaértünk.
Hazafelé már kicsit nyűgösek voltunk, ezért kaptunk egy darab kiflit. Dorka iszonyú gyorsan meg tudja enni, csak néztem. Anya el akarta venni, mikor beszálltunk a kocsiba, mert nem szereti, ha menet közben eszünk, de két kézzel szorítottam és megmentettem. Délután anyával és a Mamival fürödtünk egy nagyot a medencében, játszottunk, úsztunk, jó volt. Kicsit el is fáradtunk, így szó nélkül lefeküdtünk vacsora után.
ANYA:
Háztartásunk újabb tárggyal gazdagodott ma. Igen a bili. Kék, mert lányos színben csak zenélős volt, azt pedig tudtam (tapasztalt anyukák elbeszélése alapján), hogy zenélős nem kell. Támláján sárga kiskacsa. Ehhez kapcsolódó történet (Férfi logika J): Ati itthon ráülteti Dorkát. Fordítva. Mondom neki, hogy a magasabb része, az a háttámla. Válasz: de akkor hogy nézi a kacsát?
A boltban egyébként rápróbáltam Dorkát (Nagypapával vásároltunk, mert Ati itthon pihenteti a sérvét, ész nélküli cementpakolásból kifolyólag), passzol. Most szoktató üzemmódban a nappaliban kapott helyet a cucc, lányok szeretik. Lilinek fogni kell a kezét, leül-feláll, remekül szórakozik.
Reggel tornázni mentem, 100-as ellenállással tekerek mostanság, olyan 36 Km/ h átlagsebességgel, ha nem csal a gép. Uram szerint kicsit soknak tűnik. Hazaérkezésem után a csajok részéről gyors tízórai, majd Ati derékfájása ellenére hősiesen elszállított minket Pátkára a biokertészetbe, ahol 13,5 kg barackot szedtünk magunk. Azért csak ennyit, mert valakinek még meg is kell pucolnia, magtalanítani, negyedelni, bezacskózni (önként jelentkező?), és ebben a melegben gyorsan tönkre megy. Inkább majd megyünk újra.
Délután Agárdra mentünk volna megnézni az ökörsütést, de mivel jobb, ha az uram pihen, így erről lemaradunk, majd pancsolunk a medencében.
Hétfőhöz egy hétre pedig indulunk nyaralni, ha Attila háta is úgy gondolja. Addig még rengeteg dolgom van, szét akarom küldeni a szülinapi meghívókat, megterveztem, már csak nyomtatni kell. Beszélnem kell a lufissal, finomítani kell a menün. Szeretném, ha jól sikerülne!
Háromnegyed tízkor az összes barack a fagyasztóban figyel! Köszönet a közreműködésért Anyunak és az Uramnak! Ezután még a kis járókát is lesikáltam (eddig a kertben volt), mert úgy döntöttünk, hogy szétszereljük a nagyot. Mióta a lányok elfoglalták a nappalit, azóta szinte nincsenek is a járókában, csak annyi időre, míg az egyiket felviszem az emeletre. Mostanában sokat vacakol a hátam,
kettőjüket már nem cipelem egyszerre. Erre pedig elég a kis járóka is, kevesebb helyet foglal, talán visszahódíthatunk egy kis részt a nappalinkból…
Háztartásunk újabb tárggyal gazdagodott ma. Igen a bili. Kék, mert lányos színben csak zenélős volt, azt pedig tudtam (tapasztalt anyukák elbeszélése alapján), hogy zenélős nem kell. Támláján sárga kiskacsa. Ehhez kapcsolódó történet (Férfi logika J): Ati itthon ráülteti Dorkát. Fordítva. Mondom neki, hogy a magasabb része, az a háttámla. Válasz: de akkor hogy nézi a kacsát?
A boltban egyébként rápróbáltam Dorkát (Nagypapával vásároltunk, mert Ati itthon pihenteti a sérvét, ész nélküli cementpakolásból kifolyólag), passzol. Most szoktató üzemmódban a nappaliban kapott helyet a cucc, lányok szeretik. Lilinek fogni kell a kezét, leül-feláll, remekül szórakozik.
Reggel tornázni mentem, 100-as ellenállással tekerek mostanság, olyan 36 Km/ h átlagsebességgel, ha nem csal a gép. Uram szerint kicsit soknak tűnik. Hazaérkezésem után a csajok részéről gyors tízórai, majd Ati derékfájása ellenére hősiesen elszállított minket Pátkára a biokertészetbe, ahol 13,5 kg barackot szedtünk magunk. Azért csak ennyit, mert valakinek még meg is kell pucolnia, magtalanítani, negyedelni, bezacskózni (önként jelentkező?), és ebben a melegben gyorsan tönkre megy. Inkább majd megyünk újra.
Délután Agárdra mentünk volna megnézni az ökörsütést, de mivel jobb, ha az uram pihen, így erről lemaradunk, majd pancsolunk a medencében.
Hétfőhöz egy hétre pedig indulunk nyaralni, ha Attila háta is úgy gondolja. Addig még rengeteg dolgom van, szét akarom küldeni a szülinapi meghívókat, megterveztem, már csak nyomtatni kell. Beszélnem kell a lufissal, finomítani kell a menün. Szeretném, ha jól sikerülne!
Háromnegyed tízkor az összes barack a fagyasztóban figyel! Köszönet a közreműködésért Anyunak és az Uramnak! Ezután még a kis járókát is lesikáltam (eddig a kertben volt), mert úgy döntöttünk, hogy szétszereljük a nagyot. Mióta a lányok elfoglalták a nappalit, azóta szinte nincsenek is a járókában, csak annyi időre, míg az egyiket felviszem az emeletre. Mostanában sokat vacakol a hátam,
kettőjüket már nem cipelem egyszerre. Erre pedig elég a kis járóka is, kevesebb helyet foglal, talán visszahódíthatunk egy kis részt a nappalinkból…
Székesfehérvár, 2008.augusztus 01.
Jó hosszú napnak sikerült a tegnapi, jöttek az Ardelán lányok látogatóba délelőtt, itt voltak ebédig, aztán aludtunk egy kicsit, közben már megérkezett Marika és Viki is. Amikor felkeltünk, átjöttek ők is játszani. Anya közben elment tornázni, mi pedig készültünk az esti kerti vacsira. Kaptunk köles golyót, dinnyét, kivittük az etetőszéket és ott ültünk mi is az asztalnál. Jó volt. Anya azt hitte nem is fogunk vacsorázni, de azért a szokásos 240 ml tápot bevertük. Igaz altatni nem kellett.
Jó hosszú napnak sikerült a tegnapi, jöttek az Ardelán lányok látogatóba délelőtt, itt voltak ebédig, aztán aludtunk egy kicsit, közben már megérkezett Marika és Viki is. Amikor felkeltünk, átjöttek ők is játszani. Anya közben elment tornázni, mi pedig készültünk az esti kerti vacsira. Kaptunk köles golyót, dinnyét, kivittük az etetőszéket és ott ültünk mi is az asztalnál. Jó volt. Anya azt hitte nem is fogunk vacsorázni, de azért a szokásos 240 ml tápot bevertük. Igaz altatni nem kellett.
Ma reggel anya elment fogorvoshoz, mi a mamival tízóraiztunk. Anya megjött, elmentük sétálni, mert nem sütött a nap és nem volt olyan meleg. Itthon aztán jó nagyot fogócskáztunk, ebédeltünk és aludtunk is egy nagyot.
ANYA:
Már párszor előfordult, hogy a lányok száraz pelussal ébredtek reggel. Felmerült bennem a gondolat, hogy talán beszerezhetnénk egy bilit. Végül is stabilan ülnek, és ha máskor nem is talán reggel sikerülne produkálniuk. Csak félek, nehogy korai legyen, nem akarom erőltetni sem. Nem tudom, mi lenne a jó megoldás. Valakinek tapasztalata az ügyben?
Jó pár általam olvasott blogban elszaporodtak mostanában a névtelen és nem túl kedves hozzászólások. Nem sokra tartom az ilyen embereket. Gusztustalan dolog névtelenül, ordenáré stílusban gyalázkodni. Persze nem kell mindennel feltétlenül egyet érteni, de szerintem, vitázni, érvelni kulturáltan is lehet. Nem is tudom, mi vezérli az efféle kommentelőket. Talán unalmukban irkálnak…
Már párszor előfordult, hogy a lányok száraz pelussal ébredtek reggel. Felmerült bennem a gondolat, hogy talán beszerezhetnénk egy bilit. Végül is stabilan ülnek, és ha máskor nem is talán reggel sikerülne produkálniuk. Csak félek, nehogy korai legyen, nem akarom erőltetni sem. Nem tudom, mi lenne a jó megoldás. Valakinek tapasztalata az ügyben?
Jó pár általam olvasott blogban elszaporodtak mostanában a névtelen és nem túl kedves hozzászólások. Nem sokra tartom az ilyen embereket. Gusztustalan dolog névtelenül, ordenáré stílusban gyalázkodni. Persze nem kell mindennel feltétlenül egyet érteni, de szerintem, vitázni, érvelni kulturáltan is lehet. Nem is tudom, mi vezérli az efféle kommentelőket. Talán unalmukban irkálnak…
Székesfehérvár, 2008.augusztus 07.
Sziasztok, tegnap nem volt időnk írni, annyi minden történt. Jó sokáig aludtunk, aztán reggeli után játszottunk egy nagyot és épp mentünk volna aludni, mikor megjöttek Másikmamáék, na, alvásnak lőttek, nekem azért sikerül kb. 20 percet. Aztán jött Apa sztepp tanára Budapestről, elhozta a barátnőjét bemutatni. Érdekes lány, tud az összeszorított öklével hangokat kiadni, szóval szerintünk megtarthatja Árpi és jöhetnek máskor is. Mire ebéd lett, már nagyon álmosak voltunk, és ráadásul anyának el kellett menni a kórházba, így a Mamival ettünk. Maszatos lettem mindenhol. Ha fáradt vagyok, nem tudok már szépen enni és ráadásul a számba veszem a kezem (lehetőleg mikor tele van a szám), aztán jól megdörgölöm vele a szememet. Kettőtől majdnem ötig aludtunk J
Bertalan Peti ma lett 11 hónapos, sok puszit küldünk neki!
Sziasztok, tegnap nem volt időnk írni, annyi minden történt. Jó sokáig aludtunk, aztán reggeli után játszottunk egy nagyot és épp mentünk volna aludni, mikor megjöttek Másikmamáék, na, alvásnak lőttek, nekem azért sikerül kb. 20 percet. Aztán jött Apa sztepp tanára Budapestről, elhozta a barátnőjét bemutatni. Érdekes lány, tud az összeszorított öklével hangokat kiadni, szóval szerintünk megtarthatja Árpi és jöhetnek máskor is. Mire ebéd lett, már nagyon álmosak voltunk, és ráadásul anyának el kellett menni a kórházba, így a Mamival ettünk. Maszatos lettem mindenhol. Ha fáradt vagyok, nem tudok már szépen enni és ráadásul a számba veszem a kezem (lehetőleg mikor tele van a szám), aztán jól megdörgölöm vele a szememet. Kettőtől majdnem ötig aludtunk J
Bertalan Peti ma lett 11 hónapos, sok puszit küldünk neki!
Mikor felébredtünk már ott volt anya, és már uzsonnáztunk is. Mondta is anya, hogy most olyanok vagyunk, mint pici babának, csak eszünk meg alszunk. Mivel Apa még dolgozott, ezért elkísértük a Mamit és a Papit vásárolni. Az úgy volt, hogy mi nem veszünk semmit, hiszen anya csak azért vitt minket, mert nagyon szeretünk nézelődni a kosárból. Végül fejenként három új ruhával gazdagodtunk (csak mi, anya nem). Jó lesz a nyaralásra. Amit egyébként már nagyon várunk, anya egy hete csak erről mesél, homokozásról a tóparton, ami állítólag nagyon jó, de nem szabad megenni a homokot. Kirándulásról, kisoroszlán simogatásról. Azt hiszem jó lesz.
Mire hazaértünk épp fürdési idő volt. Apa még mindig dolgozott, így képzeljétek el, egyedül fürdetett minket anya. Bepakolt minket a hordozóba, így mentünk a fürdőbe. Amíg egyikünket fürdette, öltöztette, addig a másikat (is) szórakoztatta. Profin csinálja ám, nem is sírtunk. Meg is lettünk dicsérve, hogy milyen okos nagylányok vagyunk. Azért szerintem nem gyakran fog ilyesmit bevállalni az anya. Aztán átvonultunk a konyhába, ahol anya elkészítette a vacsit és elindultunk az emeletre. A második lépcsőfokon anya rájött, hogy együtt már nem bír felcipelni minket, így Dorka megvárta lent, míg én felkerülök. Alvás ellen nem tiltakoztunk.
Ma már voltunk gyógyszertárban (undok oltásért) és a Müllerben hamiért az útra. Mivel az Apa még dolgozik, a Papi meg már szabin van, vele mentünk. Még sosem volt ott a papi, így jó sokáig nézelődhettünk, mire mindent megnéztünk. Nagyon lelkes voltam, sokat kiabáltam, ha valami tetszett. Dorka meg a szívbajt hozta anyára, mert felállt a kosárban. Itt volt a védő néni is, akit anya megint elfelejtett, így jól meglepődtünk mikor jött. Éppen tízóraiztunk, megnézhette milyen ügyesen eszünk.
Mire hazaértünk épp fürdési idő volt. Apa még mindig dolgozott, így képzeljétek el, egyedül fürdetett minket anya. Bepakolt minket a hordozóba, így mentünk a fürdőbe. Amíg egyikünket fürdette, öltöztette, addig a másikat (is) szórakoztatta. Profin csinálja ám, nem is sírtunk. Meg is lettünk dicsérve, hogy milyen okos nagylányok vagyunk. Azért szerintem nem gyakran fog ilyesmit bevállalni az anya. Aztán átvonultunk a konyhába, ahol anya elkészítette a vacsit és elindultunk az emeletre. A második lépcsőfokon anya rájött, hogy együtt már nem bír felcipelni minket, így Dorka megvárta lent, míg én felkerülök. Alvás ellen nem tiltakoztunk.
Ma már voltunk gyógyszertárban (undok oltásért) és a Müllerben hamiért az útra. Mivel az Apa még dolgozik, a Papi meg már szabin van, vele mentünk. Még sosem volt ott a papi, így jó sokáig nézelődhettünk, mire mindent megnéztünk. Nagyon lelkes voltam, sokat kiabáltam, ha valami tetszett. Dorka meg a szívbajt hozta anyára, mert felállt a kosárban. Itt volt a védő néni is, akit anya megint elfelejtett, így jól meglepődtünk mikor jött. Éppen tízóraiztunk, megnézhette milyen ügyesen eszünk.
ANYA:
Tényleg mozgalmas volt. Térdemben baktérium okozta gyulladás van. Én ilyenről még nem is hallottam. Valószínűleg úgy került oda, hogy két hete a fogorvos elfúrta az ínyemet is és így kerülhetett a baci a véráramba, aztán a tekerés hatására ott telepedett meg és szépen belobbantotta. (tudtam én, hogy miért nem szeretek fogorvoshoz járni). Legalábbis a doki szerint így volt, miután kikérdezett, ezt fundálta ki. Gyógyszer marad, ha nem múlik, vissza kell menni és leszívják a maradék szabad folyadékot (de jó lesz). Megkérdezte doktor bácsi, ez ugye nagyon fájt?!? (nagyon)
Délelőtt kiderült, hogy estére még színházjegyünk is van! Kilencre. Ati fél kilenckor esett haza melóból, szutykosan, nyolc negyvenötkor indultunk el a Városház térre. Odaértünk. 4 for dance volt, nekem nagyon tetszett. Ati nem annyira bírja a néptáncot, de a zene még őt is elvarázsolta. Engem sem kellett altatni hazaérkezés után.
Lili megtanulta hajtani a bébi taxit. Berreg is hozzá. Dorcinak még nem ér le a lába, Lili tolja. Dorka is szereti tologatni.
Motoszkál bennem egy ideje a dolog. Leírom ide, aztán remélem, hogy pár év múlva együtt nevetünk rajta Dorkával, vagy ha nem, meg fogja érteni, legkésőbb akkor, ha neki is gyermeke lesz. Tudom, hogy nem szabad hasonlítgatni, de nem tehetek róla, folyton sasszemekkel figyelem a lányokat, analizálok játék közben. Mihez hogy nyúl, hogy fogja meg, hogy teszi máshova. Kicsit megint aggódni kezdtem Dorka miatt. Lili már próbálkozik tornyot építeni, Dorkát abszolút nem köti le, ledönti, egymáshoz ütögeti az elemeket, de meg sem próbálja egymásra illeszteni őket, pedig sokszor megmutattam már. Lili a kérem-re odaadja a játékot, ha visszaadom, örül neki, ha elkérem, újra átadja, láthatóan élvezi a dolgot. Dorka hosszas gyakorlás után eljutott addig, hogy a tenyerembe teszi, de el nem engedi. Hamar megunja. Lili leszokik róla lassan, hogy mindent a szájába vegyen, inkább a kezével és a lábával vizsgálja, Dorka még mindig mindent a szájába töm. Lili nagyon szépen használja az ujját billentyű-nyomkodáshoz, Dorka mindent tenyérrel csinál. A kedden kapott játék xilofonon Lili néhány alkalmas gyakorlás után ügyesen játszik, Dorka nem is engedi, hogy megmutassam, hogyan kell játszani rajta, egyedül akarja fogni az ütőt és a szájába tolni. A hangja tetszik neki. Egyébként értelmes, figyelmes kislány, itt a pisze-hol a piszéhez, dugja az orrát, a Chicco játékasztalon az összes gombot ügyesen használja. Ha mondom, hogy jön apa, néznek az ajtó felé. Ebéd előkészületek esetén megrohamozza az etetőszékét. Ha nem csukom be rendesen a fürdőszoba ajtót, csak behajtom, simán kinyitja és bemegy. Szeretnek felállni a kád mellett és nézni bele. Lehet, hogy ami érdekli, azt ügyesebben, szívesebben csinálja?!?! Jó lenne már leszokni erről a paramamaságról, de ilyenkor mindig eszembe jut, hogy a fejlődés neurológus legutóbb azt mondta, hogy valószínűleg mentálisan egészséges. Hát ez a VALÓSZÍNŰLEG zavar engem nagyon. Mikor fog végre kiderülni, hogy elfelejthetjük az egész rémálmot, amit a kezdeti nehézségek jelentettek??? Nem magam miatt aggódom, hiszen ugyanúgy fogom szeretni, ha nem lesz esetleg olyan okos, mint Lili, vagy a korosztálya, akkor is az én csodaszép, édes, szerelmetes kicsi lányom. Csak sajnos a mai világban nagyon nehéz másnak lenni! Ettől féltem, hogy bántani fogják, és nem lehetek mindig ott, hogy megvédjem…
Ma para nap van. Eltűnt egy gomb a lányok ruhájáról, már biztos voltam benne, hogy megették, pedig egész nap szem előtt voltak, de amilyen rossz anya vagyok, tuti nem vettem észre. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben, alig vártam, hogy Attila hazaérjen és rábeszéljem, hogy menjünk be a kórházba egy hasi ultrahangra. Aztán Anyukám szólt, hogy nézzem meg a hordozóban, biztos ott mozogták le. Ott volt…
Tényleg mozgalmas volt. Térdemben baktérium okozta gyulladás van. Én ilyenről még nem is hallottam. Valószínűleg úgy került oda, hogy két hete a fogorvos elfúrta az ínyemet is és így kerülhetett a baci a véráramba, aztán a tekerés hatására ott telepedett meg és szépen belobbantotta. (tudtam én, hogy miért nem szeretek fogorvoshoz járni). Legalábbis a doki szerint így volt, miután kikérdezett, ezt fundálta ki. Gyógyszer marad, ha nem múlik, vissza kell menni és leszívják a maradék szabad folyadékot (de jó lesz). Megkérdezte doktor bácsi, ez ugye nagyon fájt?!? (nagyon)
Délelőtt kiderült, hogy estére még színházjegyünk is van! Kilencre. Ati fél kilenckor esett haza melóból, szutykosan, nyolc negyvenötkor indultunk el a Városház térre. Odaértünk. 4 for dance volt, nekem nagyon tetszett. Ati nem annyira bírja a néptáncot, de a zene még őt is elvarázsolta. Engem sem kellett altatni hazaérkezés után.
Lili megtanulta hajtani a bébi taxit. Berreg is hozzá. Dorcinak még nem ér le a lába, Lili tolja. Dorka is szereti tologatni.
Motoszkál bennem egy ideje a dolog. Leírom ide, aztán remélem, hogy pár év múlva együtt nevetünk rajta Dorkával, vagy ha nem, meg fogja érteni, legkésőbb akkor, ha neki is gyermeke lesz. Tudom, hogy nem szabad hasonlítgatni, de nem tehetek róla, folyton sasszemekkel figyelem a lányokat, analizálok játék közben. Mihez hogy nyúl, hogy fogja meg, hogy teszi máshova. Kicsit megint aggódni kezdtem Dorka miatt. Lili már próbálkozik tornyot építeni, Dorkát abszolút nem köti le, ledönti, egymáshoz ütögeti az elemeket, de meg sem próbálja egymásra illeszteni őket, pedig sokszor megmutattam már. Lili a kérem-re odaadja a játékot, ha visszaadom, örül neki, ha elkérem, újra átadja, láthatóan élvezi a dolgot. Dorka hosszas gyakorlás után eljutott addig, hogy a tenyerembe teszi, de el nem engedi. Hamar megunja. Lili leszokik róla lassan, hogy mindent a szájába vegyen, inkább a kezével és a lábával vizsgálja, Dorka még mindig mindent a szájába töm. Lili nagyon szépen használja az ujját billentyű-nyomkodáshoz, Dorka mindent tenyérrel csinál. A kedden kapott játék xilofonon Lili néhány alkalmas gyakorlás után ügyesen játszik, Dorka nem is engedi, hogy megmutassam, hogyan kell játszani rajta, egyedül akarja fogni az ütőt és a szájába tolni. A hangja tetszik neki. Egyébként értelmes, figyelmes kislány, itt a pisze-hol a piszéhez, dugja az orrát, a Chicco játékasztalon az összes gombot ügyesen használja. Ha mondom, hogy jön apa, néznek az ajtó felé. Ebéd előkészületek esetén megrohamozza az etetőszékét. Ha nem csukom be rendesen a fürdőszoba ajtót, csak behajtom, simán kinyitja és bemegy. Szeretnek felállni a kád mellett és nézni bele. Lehet, hogy ami érdekli, azt ügyesebben, szívesebben csinálja?!?! Jó lenne már leszokni erről a paramamaságról, de ilyenkor mindig eszembe jut, hogy a fejlődés neurológus legutóbb azt mondta, hogy valószínűleg mentálisan egészséges. Hát ez a VALÓSZÍNŰLEG zavar engem nagyon. Mikor fog végre kiderülni, hogy elfelejthetjük az egész rémálmot, amit a kezdeti nehézségek jelentettek??? Nem magam miatt aggódom, hiszen ugyanúgy fogom szeretni, ha nem lesz esetleg olyan okos, mint Lili, vagy a korosztálya, akkor is az én csodaszép, édes, szerelmetes kicsi lányom. Csak sajnos a mai világban nagyon nehéz másnak lenni! Ettől féltem, hogy bántani fogják, és nem lehetek mindig ott, hogy megvédjem…
Ma para nap van. Eltűnt egy gomb a lányok ruhájáról, már biztos voltam benne, hogy megették, pedig egész nap szem előtt voltak, de amilyen rossz anya vagyok, tuti nem vettem észre. Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak a fejemben, alig vártam, hogy Attila hazaérjen és rábeszéljem, hogy menjünk be a kórházba egy hasi ultrahangra. Aztán Anyukám szólt, hogy nézzem meg a hordozóban, biztos ott mozogták le. Ott volt…
Székesfehérvár, 2008.augusztus 06.
ANYA:
Ma elég mozgalmas napunk lesz, majd holnap mesélünk. Délelőtt jönnek anyósomék, elküldöm a barackot a fagyasztóládába, anyunál és nálam már dagad a hűtő oldala. Délben kedves sztepp tanárunk hozza bemutatni a barátnőjét. Kettőre pedig a kórházba megyek, megnézik a lábamat. Ami egyébiránt szépen reagál az antibiotikumos kezelésre. Egyre jobban tudom használni, bár még kicsit érzékeny. Mégis nyaralunk?
Tegnap elkészültek a meghívók, holnap postára is kerülnek, még némi munka van velük Ja lányok részéről is.
Lányok múlt hét óta új szokásokat vettek fel. Elkezdtek kézben tartott dolgokkal mászni, minden útjukba kerülő dolgot tologatnak. (fél év múlva parketta csere). Mindenre rá akarnak állni, fel akarnak mászni. Nem hajlandóak megenni a céklát, amit eddig imádtak. Tököt esznek tökkel. Tegnap óta Lili berreg ebéd közben, majd alaposan megvizsgál minden pöttyöt, amit szanaszét porlasztott. Nekem nem annyira tetszik.
Ma elég mozgalmas napunk lesz, majd holnap mesélünk. Délelőtt jönnek anyósomék, elküldöm a barackot a fagyasztóládába, anyunál és nálam már dagad a hűtő oldala. Délben kedves sztepp tanárunk hozza bemutatni a barátnőjét. Kettőre pedig a kórházba megyek, megnézik a lábamat. Ami egyébiránt szépen reagál az antibiotikumos kezelésre. Egyre jobban tudom használni, bár még kicsit érzékeny. Mégis nyaralunk?
Tegnap elkészültek a meghívók, holnap postára is kerülnek, még némi munka van velük Ja lányok részéről is.
Lányok múlt hét óta új szokásokat vettek fel. Elkezdtek kézben tartott dolgokkal mászni, minden útjukba kerülő dolgot tologatnak. (fél év múlva parketta csere). Mindenre rá akarnak állni, fel akarnak mászni. Nem hajlandóak megenni a céklát, amit eddig imádtak. Tököt esznek tökkel. Tegnap óta Lili berreg ebéd közben, majd alaposan megvizsgál minden pöttyöt, amit szanaszét porlasztott. Nekem nem annyira tetszik.
Székesfehérvár, 2008.augusztus 11.
Sziasztok! Elindulunk!
Sziasztok! Elindulunk!
Vasárnap már leszünk! Majd mesélünk!
ANYA:
Vírusfertőzés, állítólag holnapra jól lesz a kisasszony, torka kicsit piros. Legfeljebb jövünk haza. Antibiotikum egyenlőre nem kell…
Vírusfertőzés, állítólag holnapra jól lesz a kisasszony, torka kicsit piros. Legfeljebb jövünk haza. Antibiotikum egyenlőre nem kell…
Székesfehérvár, 2008.augusztus 09.
ANYA:
Kisbőrönd-nagybőrönd, kistáska-nagytáska. Befér? Nem fér? Megőrülök! Vagy nem?
Délután még egy kis meglepetés, Lili lázas. Nem nagyon, de holnap a doktornőnél kezdünk reggel. Lehet, hogy mégsem megyünk nyaralni?
Kisbőrönd-nagybőrönd, kistáska-nagytáska. Befér? Nem fér? Megőrülök! Vagy nem?
Délután még egy kis meglepetés, Lili lázas. Nem nagyon, de holnap a doktornőnél kezdünk reggel. Lehet, hogy mégsem megyünk nyaralni?
Székesfehérvár, 2008.augusztus 09.
Képzeljétek el, ma elkísértük a Papit Budapestre (Apa már megint dolgozik), hogy hazahozzunk a nagynénénket, aki repülővel érkezett. Kimentünk a teraszra és láttunk sok-sok nagy gépet, de megmondom őszintén nekem jobban tetszett a sok kicsi autó, ami ott lent szaladgált, csomagokat vittek és jó gyorsan mentek. A repülők meg lassan, mire felgyorsultak már messze voltak tőlünk, aztán felszálltak. Közben leszállt az Eszti gépe, pont előttünk állt meg, így integetni is tudtunk neki. Én lerúgtam a cipőmet és el is repült volna a nagy szélben, ha egy néni nem kapja el.
Képzeljétek el, ma elkísértük a Papit Budapestre (Apa már megint dolgozik), hogy hazahozzunk a nagynénénket, aki repülővel érkezett. Kimentünk a teraszra és láttunk sok-sok nagy gépet, de megmondom őszintén nekem jobban tetszett a sok kicsi autó, ami ott lent szaladgált, csomagokat vittek és jó gyorsan mentek. A repülők meg lassan, mire felgyorsultak már messze voltak tőlünk, aztán felszálltak. Közben leszállt az Eszti gépe, pont előttünk állt meg, így integetni is tudtunk neki. Én lerúgtam a cipőmet és el is repült volna a nagy szélben, ha egy néni nem kapja el.
Reggel elmentek anyáék gyógyszertárba, de nem mehettünk velük a nagy eső miatt. Sétálgattam ám a teraszon a Papival, a repülőtéren, jó nagy szél volt, majdnem eldobtam a kalapomat, de anya idejében észrevette, mit művelek. Láttunk légikisasszonyokat és repülőgép kapitányt, meg másodpilótát. Aztán jött a Nénikénk, de volt ott még egy csomó ember is. Hazaindulás előtt még ettünk, mert közben ebédidő lett. Jó volt, mehetünk máskor is!
Különben meg hé, mi ez a rossz idő?!?! Hétfőn indulunk nyaralni…
Különben meg hé, mi ez a rossz idő?!?! Hétfőn indulunk nyaralni…
ANYA:
Változások
A xilites kendőről próbaképpen áttértünk a nenedent-baby-re, úgy néz ki, maradunk is ennél a verziónál, mert a lányok szeretik. Én úgy érzem, hogy hatékonyabban tudok vele tisztítani, hasonlít az igazi fogkefére. Valamint nem utolsó szempont, hogy nem harapják szét az ujjunkat.
Az eddig utált spenótot ma jóízűen megették. Mindketten. Szó nélkül. Igaz, hogy krumplihoz és tökhöz kevertem, de eddig semmiféle verzióban nem csúszott le.
Lili elkezdett mutogatni. Készítettem nekik apu segítségével egy „könyvet”pár napja. Imádták a reklámújságokat nézegetni. Sajnos széttépkedték és szájba vették, ezért nem engedtem. Viszont kitaláltam, hogyan hasznosíthatom őket. Kivágtam egy csomó szép gyümölcs és zöldségképet, A5-ös papírra ragasztottam őket, apu laminálta nekem, kilyukasztottam és szalaggal összefűztem könyvnek. Lili most egyenként mutogatja és nekem meg kell mondanom, hogy mi az. Nagyon élvezi. Próbáltam megkérni, hogy mutassa meg nekem pl. a krumplit, de az még nem megy. Dorci sajnos nagyon türelmetlen a nézegetéshez, inkább tologatja a padlón, vagy rágcsálja, de nem adom fel, próbálkozunk. (és ma hozott a postás egy kertészeti katalógust)
Ma ebédre először paradicsomlevest kaptak a csajok, aztán sonkás tésztát. Mint a nagyok! Igaz volt egy kis fennakadás, mert nem melegítettem meg csak a levest, és amikor elvittem a tálakat, Lili kétségbeesett ordításba kezdett, mert azt hitte szegénykém, hogy vége az ebédnek. Látni kellett volna a kis arcát, hogy hova megyek, mikor ő még nem lakott jól. Jók ezek a Hipp-es zöldségkrém levesek.
Elkezdődött az olimpia, mikor felébredtek a csajok a délutáni alvásból megengedtem nekik, hogy belenézzenek a megnyitóba (Nálunk egyébként nincs TV-zés ha a gyerekek ébren vannak, nem szeretném rászoktatni őket. Néha a számítógépen megnézünk egy rész Kisvakondot), már éppen a csapatok bevonulása ment. Nekiálltunk uzsonnázni, egyszer csak azt vettük észre anyuval, hogy a lányok integetnek (ők ültek szemben a képernyővel). Kicsikéim a delegációknak integettek vissza, meg kell őket zabálni.
Mióta megvan a bili, a gyerekek egyszer sem ébredtek szárazon, pisi, kaki csurig…
Változások
A xilites kendőről próbaképpen áttértünk a nenedent-baby-re, úgy néz ki, maradunk is ennél a verziónál, mert a lányok szeretik. Én úgy érzem, hogy hatékonyabban tudok vele tisztítani, hasonlít az igazi fogkefére. Valamint nem utolsó szempont, hogy nem harapják szét az ujjunkat.
Az eddig utált spenótot ma jóízűen megették. Mindketten. Szó nélkül. Igaz, hogy krumplihoz és tökhöz kevertem, de eddig semmiféle verzióban nem csúszott le.
Lili elkezdett mutogatni. Készítettem nekik apu segítségével egy „könyvet”pár napja. Imádták a reklámújságokat nézegetni. Sajnos széttépkedték és szájba vették, ezért nem engedtem. Viszont kitaláltam, hogyan hasznosíthatom őket. Kivágtam egy csomó szép gyümölcs és zöldségképet, A5-ös papírra ragasztottam őket, apu laminálta nekem, kilyukasztottam és szalaggal összefűztem könyvnek. Lili most egyenként mutogatja és nekem meg kell mondanom, hogy mi az. Nagyon élvezi. Próbáltam megkérni, hogy mutassa meg nekem pl. a krumplit, de az még nem megy. Dorci sajnos nagyon türelmetlen a nézegetéshez, inkább tologatja a padlón, vagy rágcsálja, de nem adom fel, próbálkozunk. (és ma hozott a postás egy kertészeti katalógust)
Ma ebédre először paradicsomlevest kaptak a csajok, aztán sonkás tésztát. Mint a nagyok! Igaz volt egy kis fennakadás, mert nem melegítettem meg csak a levest, és amikor elvittem a tálakat, Lili kétségbeesett ordításba kezdett, mert azt hitte szegénykém, hogy vége az ebédnek. Látni kellett volna a kis arcát, hogy hova megyek, mikor ő még nem lakott jól. Jók ezek a Hipp-es zöldségkrém levesek.
Elkezdődött az olimpia, mikor felébredtek a csajok a délutáni alvásból megengedtem nekik, hogy belenézzenek a megnyitóba (Nálunk egyébként nincs TV-zés ha a gyerekek ébren vannak, nem szeretném rászoktatni őket. Néha a számítógépen megnézünk egy rész Kisvakondot), már éppen a csapatok bevonulása ment. Nekiálltunk uzsonnázni, egyszer csak azt vettük észre anyuval, hogy a lányok integetnek (ők ültek szemben a képernyővel). Kicsikéim a delegációknak integettek vissza, meg kell őket zabálni.
Mióta megvan a bili, a gyerekek egyszer sem ébredtek szárazon, pisi, kaki csurig…
Székesfehérvár, 2008.augusztus 17.
Sziasztok! Megjöttünk. Még maradhattunk volna, de azért jó ám itthon is, itt van egy csomó játékunk, amit nem vittünk és jó a saját ágyunkban aludni újra. Rengeteg minden történt velünk, én például szép csendben kinövesztettem a bal alsó kettes fogacskámat. Egy szó nélkül.
Sok mindent láttam és tanultam a múlt héten: tudok már homokozni, négykézláb sétáltam a homokos tóparton (mindig a mély felé akartam tartani, de anyáék nem engedték), voltunk állatkertben, láttunk egy csomó állatot, még kisoroszlánt is. Fürödtem hullámmedencében, voltam zenés vacsorán.
Sziasztok! Megjöttünk. Még maradhattunk volna, de azért jó ám itthon is, itt van egy csomó játékunk, amit nem vittünk és jó a saját ágyunkban aludni újra. Rengeteg minden történt velünk, én például szép csendben kinövesztettem a bal alsó kettes fogacskámat. Egy szó nélkül.
Sok mindent láttam és tanultam a múlt héten: tudok már homokozni, négykézláb sétáltam a homokos tóparton (mindig a mély felé akartam tartani, de anyáék nem engedték), voltunk állatkertben, láttunk egy csomó állatot, még kisoroszlánt is. Fürödtem hullámmedencében, voltam zenés vacsorán.
Első két nap még kicsit lázas voltam, ehhez mérten a kedvem sem volt az igazi, ráadásul úgy megkeveredtünk az új helytől, hogy keddig napközben nem voltunk hajlandóak aludni. Én kedden este fél tízkor még ugráltam az ágyban (ekkor már jól voltam). Szerda reggelre kijött rajtam egy csomó pötty, így orvoshoz is mentünk, a doktor bácsi szerint allergia, kaptam krémet és cseppeket, péntek reggelre elmúltak. Én nem élvezem annyira a vizet, mint a Dorci, inkább a homokban és a fűben szeretek bogarászni. Simogattam ám kisoroszlánt, aki kicsivel nagyobb, mint én, és pár kilóval nehezebb is, ugyanis ő már 18-20 kg körül van, én meg szerintem még nem.
ANYA:
Első két nap káosza után, visszaállt az itthoni napirend. Magától. Bevallom már totál kétségbe voltam esve, hogy itthon hetekig fog tartani, míg visszaszoktatom őket, aztán megint megmutatták, hogy milyen kis rendesek. Kedd este mondtam Attilának, hogy reggel pakolunk és megyünk haza, mert nem bírom J. Aztán szerdán már Lili is jól volt, eltekintve a víruskiütésektől, mert szerintem azok voltak. Allergiás nem igen lehetett, mert itthon vásároltam be nekik minden kaját és a kiflin kívül nem ettek ott mást, azt meg itthon is szoktak. Lényeg, hogy túl vagyunk rajta.
"><http://www.jonathermal.hu/>">
A szállás, amit választottunk, kicsit melléfogás volt abban az értelemben, hogy kő volt a padló és képtelenség volt tisztán tartani, ezért nem lehetett letenni a csajokat, akiknek az itthon megszokott négykézlábazás kicsit hiányzott. Viszont a fürdő rész csodálatos, különösen a tó nagy öröm a kisgyerekeseknek.
Dorka igazi halacska, nagyon élvezte a vizezést, Lili kicsit visszafogottabb volt a habokban. Mindketten élvezték a homokban tapicskolást és Dorka szervezetébe is csak minimális mennyiség került. Lili szoros barátságot kötött a tesóm kutyájával, pár nap után paramami lazult annyit, hogy kicsi lánya megsimogathassa a kutyát. (ahogy Ati mondta, miután kiitták a fél tavat az a kis kutyázás már nem számít). Csütörtökön miután a napsugárzás elől elmenekültünk a strandról a déli órákban, ebéd után elindultunk Abonyba, hogy a Hanna mamától lopott ötlet alapján meglátogassuk a Zinuát a kisoroszlánt. Kár lett volna kihagyni, az egész családnak nagy élmény volt a park. "><http://maganzoo.freeweb.hu/>
A kislányok a tengerimalactól a struccokon át a kisoroszlánig, mindent megcsodáltak és hihetetlen volt látni a kis arcukon az érdeklődést, meglepetést, örömet. Lili még Zinuát is megsimizte Apa kezéből, aminek annyira nem örültem, de hát nyaraltunk. Visszafelé megálltunk Kecskeméten, sétáltunk egyet a belvárosban, csajokat elvarázsolta a harangjáték.
Pénteken a szálláson volt zenés, táncos vacsoraest. Lányok babakocsiból nézelődtek, majd elfoglalták a táncparkettet. Dorka megismerkedett egy négy év körüli kislánnyal és egy oszlop körül kergetőztek (Apukám másnap panaszkodott is a kézen fogva vezetés okozta izomláztól), az ő kacagásuktól volt hangos az este. Nekem még mindig hihetetlen, hogy ekkora kislányaim vannak, most születtek, de tényleg. Szóval csodás volt a hét, hamar elszaladt.
Tanulságok:
-két egyéves öt felnőttet simán kifáraszt
-jövőre fele cuccot itthon hagyjuk, mert nem használtuk
-felesleges megvenni a nagy családi rejtvényújságot, mert ha ilyen mértékben foglalkoztatnak bennünket a nőcik, akkor kb. 20 évre elég lesz
-két önállóan járni még nem tudó törpével ne menjük motelba, mert nem lehet letenni a gyerekeket a földre a kosz miatt
-a vízben remekül le lehet fárasztani a kicsiket, de te is kikészülsz
Nézzétek meg a képeket, talán valamit visszaadnak a hangulatból.
Anyuéknak köszönjük a felejthetetlen hetet!
Az Ardelán lányoknak, Annának és Kincsőnek, valamint Lits Márknak kicsit megkésve nagyon boldog első szülinapot kívánun
Első két nap káosza után, visszaállt az itthoni napirend. Magától. Bevallom már totál kétségbe voltam esve, hogy itthon hetekig fog tartani, míg visszaszoktatom őket, aztán megint megmutatták, hogy milyen kis rendesek. Kedd este mondtam Attilának, hogy reggel pakolunk és megyünk haza, mert nem bírom J. Aztán szerdán már Lili is jól volt, eltekintve a víruskiütésektől, mert szerintem azok voltak. Allergiás nem igen lehetett, mert itthon vásároltam be nekik minden kaját és a kiflin kívül nem ettek ott mást, azt meg itthon is szoktak. Lényeg, hogy túl vagyunk rajta.
"><http://www.jonathermal.hu/>">
A szállás, amit választottunk, kicsit melléfogás volt abban az értelemben, hogy kő volt a padló és képtelenség volt tisztán tartani, ezért nem lehetett letenni a csajokat, akiknek az itthon megszokott négykézlábazás kicsit hiányzott. Viszont a fürdő rész csodálatos, különösen a tó nagy öröm a kisgyerekeseknek.
Dorka igazi halacska, nagyon élvezte a vizezést, Lili kicsit visszafogottabb volt a habokban. Mindketten élvezték a homokban tapicskolást és Dorka szervezetébe is csak minimális mennyiség került. Lili szoros barátságot kötött a tesóm kutyájával, pár nap után paramami lazult annyit, hogy kicsi lánya megsimogathassa a kutyát. (ahogy Ati mondta, miután kiitták a fél tavat az a kis kutyázás már nem számít). Csütörtökön miután a napsugárzás elől elmenekültünk a strandról a déli órákban, ebéd után elindultunk Abonyba, hogy a Hanna mamától lopott ötlet alapján meglátogassuk a Zinuát a kisoroszlánt. Kár lett volna kihagyni, az egész családnak nagy élmény volt a park. "><http://maganzoo.freeweb.hu/>
A kislányok a tengerimalactól a struccokon át a kisoroszlánig, mindent megcsodáltak és hihetetlen volt látni a kis arcukon az érdeklődést, meglepetést, örömet. Lili még Zinuát is megsimizte Apa kezéből, aminek annyira nem örültem, de hát nyaraltunk. Visszafelé megálltunk Kecskeméten, sétáltunk egyet a belvárosban, csajokat elvarázsolta a harangjáték.
Pénteken a szálláson volt zenés, táncos vacsoraest. Lányok babakocsiból nézelődtek, majd elfoglalták a táncparkettet. Dorka megismerkedett egy négy év körüli kislánnyal és egy oszlop körül kergetőztek (Apukám másnap panaszkodott is a kézen fogva vezetés okozta izomláztól), az ő kacagásuktól volt hangos az este. Nekem még mindig hihetetlen, hogy ekkora kislányaim vannak, most születtek, de tényleg. Szóval csodás volt a hét, hamar elszaladt.
Tanulságok:
-két egyéves öt felnőttet simán kifáraszt
-jövőre fele cuccot itthon hagyjuk, mert nem használtuk
-felesleges megvenni a nagy családi rejtvényújságot, mert ha ilyen mértékben foglalkoztatnak bennünket a nőcik, akkor kb. 20 évre elég lesz
-két önállóan járni még nem tudó törpével ne menjük motelba, mert nem lehet letenni a gyerekeket a földre a kosz miatt
-a vízben remekül le lehet fárasztani a kicsiket, de te is kikészülsz
Nézzétek meg a képeket, talán valamit visszaadnak a hangulatból.
Anyuéknak köszönjük a felejthetetlen hetet!
Az Ardelán lányoknak, Annának és Kincsőnek, valamint Lits Márknak kicsit megkésve nagyon boldog első szülinapot kívánun
Székesfehérvár, 2008.augusztus 22.
Tegnap anya megint tornázni ment és Apával elmentünk elé. Benéztünk az Intespar-ba, inkább csak nézelődni, de azért vettünk is pár dolgot. Nagyon szeretünk nézelődni, rengeteg érdekes dolog van a polcokon. Aztán kifelé anyáék bekaptak valamit a büfében, mi is kaptunk anya kiflijéből. Amíg tartott, nem is volt gond, de mikor elfogyott, akkor hallattuk a hangunkat, így Apáék megint jó gyorsan ettek.
Ma miután Apa hazaért és mi megettük az uzsonnát, elmentünk a városba sétálni, ez mostanában szokásunkká vált, már nincs olyan meleg délutánonként. Tomi meglátta az autónkat a városban és utánunk jött, elkísért minket sétálni is, míg a Márti otthon pihent. Elmentünk fagyizni, találkoztunk a Debiékkel, akik Dorinát sétáltatták, elmentünk egy játszótérre és hintáztunk, körhintáztunk. Jó volt!
Tegnap anya megint tornázni ment és Apával elmentünk elé. Benéztünk az Intespar-ba, inkább csak nézelődni, de azért vettünk is pár dolgot. Nagyon szeretünk nézelődni, rengeteg érdekes dolog van a polcokon. Aztán kifelé anyáék bekaptak valamit a büfében, mi is kaptunk anya kiflijéből. Amíg tartott, nem is volt gond, de mikor elfogyott, akkor hallattuk a hangunkat, így Apáék megint jó gyorsan ettek.
Ma miután Apa hazaért és mi megettük az uzsonnát, elmentünk a városba sétálni, ez mostanában szokásunkká vált, már nincs olyan meleg délutánonként. Tomi meglátta az autónkat a városban és utánunk jött, elkísért minket sétálni is, míg a Márti otthon pihent. Elmentünk fagyizni, találkoztunk a Debiékkel, akik Dorinát sétáltatták, elmentünk egy játszótérre és hintáztunk, körhintáztunk. Jó volt!
Elég nyűgös vagyok mostanában, fáj az új fogam helye. Tegnap este még elmentünk sétálni egy kicsit, miután anyák befejezték a vacsit, találkoztunk Tomival és Mártival, így ők is elkísértek bennünket. Ma olimpiát néztünk anyával, a vízilabda alatt odamentem a TV-hez és bele akartam én is tapicskolni a vízbe, anya meg kinevetett.
Bár nincs túl hosszú hajunk, kaptunk anyától egy-egy csatot, hogy ne nézzen mindenki fiúnak bennünket. Szerintem jól áll.
Bár nincs túl hosszú hajunk, kaptunk anyától egy-egy csatot, hogy ne nézzen mindenki fiúnak bennünket. Szerintem jól áll.
ANYA:
Ma háromszor bőgtem, először mikor a döntők előtt leadták Koló emlékére az összeállítást. Aztán mikor Vajda Attila 750 m-nél tartott már potyogtak a könnyeim és hát a Kozmann-Kiss duónak is sikerült megríkatnia. Hajrá Magyarok!
Lili továbbra is katasztrofálisan viselkedik, hiszti hegyek vannak.
Közben túl vagyok a negyedik bőgésen a Kozmann György, Kiss Tamás interjúnak köszönhetően. Azt hiszem, ilyenek az igazi sport Emberek!
Ma háromszor bőgtem, először mikor a döntők előtt leadták Koló emlékére az összeállítást. Aztán mikor Vajda Attila 750 m-nél tartott már potyogtak a könnyeim és hát a Kozmann-Kiss duónak is sikerült megríkatnia. Hajrá Magyarok!
Lili továbbra is katasztrofálisan viselkedik, hiszti hegyek vannak.
Közben túl vagyok a negyedik bőgésen a Kozmann György, Kiss Tamás interjúnak köszönhetően. Azt hiszem, ilyenek az igazi sport Emberek!
ANYA:
Mikor először láttam a Brendon katalógusban a kutacsvédőt, jót kuncogtam, hogy milyen hülyeség. Háát, lehet, hogy nekünk is jól jönne egy, mire az egyik gyerkőcöt megmentem egy katasztrófával fenyegető helyzetből, addigra a másik tuti hogy szintén „életveszélybe” keveredik valahol. Lili ma beverte a fejét a TV állványba, amíg Dorkát megmentettem ettől. Tudom, hogy minden gyerekkel előfordul kisebb-nagyobb baleset, de én ilyenkor szörnyű anyának érzem magam és iszonyú lelkiismeret furdalásom van, hogy nem tudok rájuk vigyázni.
Lilónak is jön a foga, csak sajnos ő rosszabbul viseli, kis hiszti géppé alakult az elmúlt két napban. Még bírom…
Mikor először láttam a Brendon katalógusban a kutacsvédőt, jót kuncogtam, hogy milyen hülyeség. Háát, lehet, hogy nekünk is jól jönne egy, mire az egyik gyerkőcöt megmentem egy katasztrófával fenyegető helyzetből, addigra a másik tuti hogy szintén „életveszélybe” keveredik valahol. Lili ma beverte a fejét a TV állványba, amíg Dorkát megmentettem ettől. Tudom, hogy minden gyerekkel előfordul kisebb-nagyobb baleset, de én ilyenkor szörnyű anyának érzem magam és iszonyú lelkiismeret furdalásom van, hogy nem tudok rájuk vigyázni.
Lilónak is jön a foga, csak sajnos ő rosszabbul viseli, kis hiszti géppé alakult az elmúlt két napban. Még bírom…
Székesfehérvár, 2008.augusztus 21.
Székesfehérvár, 2008.augusztus 20.
Jön a másik oldalon is a fogam. Hát éljen! Legalább egy ujjam mindig a számban van. Tegnap bulizni voltunk a Bory téren, még a polgármester bácsival is beszélgettem. Ma a Városház térre megyünk, megnézzünk a néptánc gálát. Anyáék szerint tetszeni fog nekünk a felvonulás. Ha kapunk tölcsért is, szerintem nem lesz ezzel semmi gond.
Jön a másik oldalon is a fogam. Hát éljen! Legalább egy ujjam mindig a számban van. Tegnap bulizni voltunk a Bory téren, még a polgármester bácsival is beszélgettem. Ma a Városház térre megyünk, megnézzünk a néptánc gálát. Anyáék szerint tetszeni fog nekünk a felvonulás. Ha kapunk tölcsért is, szerintem nem lesz ezzel semmi gond.
Jó buli volt, sok ének és zene. Apával és anyával táncoltunk is kicsit, jó hamar el is fáradtunk és jöttünk haza fürdeni. Tiltakozás nélkül mentünk az ágyba is, hamar elaludtunk.
Ma itt voltak Másiknagyiék, megnézték, egészben hazajöttünk-e a nyaralásból J
Ma itt voltak Másiknagyiék, megnézték, egészben hazajöttünk-e a nyaralásból J
ANYA:
Néptánc gála szuper volt. Ilyenkor az összes résztvevő végigvonul a Fő utcán és pár méterenként megállnak táncolni egy kicsit. Nagyon jó helyet fogtunk ki, ugyanis mindenki pont előttünk mutatta meg a tudását. Csajok nagyon élvezték a színes forgatagot, Dorkának a törökök tetszettek a legjobban. Annyira ficánkolt az ölemben, hogy le kellett tennem, és amint földet értek a mini tappancsok, már ment is volna, hogy beálljon a körtáncba. Jó erősen kellett fognom a kezét, hogy megelégedjen a helyben popórázással is.
Sajnálom, hogy nem vittünk fényképezőgépet, lehetett volna pár szép képet készíteni emléknek. A felvonulás előtt még beültünk egy pizzára az Isolabella étterembe, vacsora előtt lányok körbejárták az udvart, (így ha elég gyorsan eszünk, többnyire megengedik, hogy belapátoljuk az ennivalót, míg ők köles golyót rágcsálnak a babakocsiban) Dorka nem értette, hogy miért nem mászhat bele a „szökőkútba”. Lili sikongatott kicsit a tetőn ülő galamboknak, így aki még nem vette észre addig az ikreket, az is felfigyelt ránk.
Néptánc gála szuper volt. Ilyenkor az összes résztvevő végigvonul a Fő utcán és pár méterenként megállnak táncolni egy kicsit. Nagyon jó helyet fogtunk ki, ugyanis mindenki pont előttünk mutatta meg a tudását. Csajok nagyon élvezték a színes forgatagot, Dorkának a törökök tetszettek a legjobban. Annyira ficánkolt az ölemben, hogy le kellett tennem, és amint földet értek a mini tappancsok, már ment is volna, hogy beálljon a körtáncba. Jó erősen kellett fognom a kezét, hogy megelégedjen a helyben popórázással is.
Sajnálom, hogy nem vittünk fényképezőgépet, lehetett volna pár szép képet készíteni emléknek. A felvonulás előtt még beültünk egy pizzára az Isolabella étterembe, vacsora előtt lányok körbejárták az udvart, (így ha elég gyorsan eszünk, többnyire megengedik, hogy belapátoljuk az ennivalót, míg ők köles golyót rágcsálnak a babakocsiban) Dorka nem értette, hogy miért nem mászhat bele a „szökőkútba”. Lili sikongatott kicsit a tetőn ülő galamboknak, így aki még nem vette észre addig az ikreket, az is felfigyelt ránk.
Székesfehérvár, 2008.augusztus 18.
Még nem bújt ki teljesen az új fogam, ennek megfelelően viszket az ínyem, de nagyon. Folyton rágok. Mostanában éppen a könyvek a sláger rágnivalók. Anya nem örül neki, mert hiába kemények, rájöttem, hogy a sarkánál meg tudom kezdeni és sikerül egy kis papírt ennem.
Még nem bújt ki teljesen az új fogam, ennek megfelelően viszket az ínyem, de nagyon. Folyton rágok. Mostanában éppen a könyvek a sláger rágnivalók. Anya nem örül neki, mert hiába kemények, rájöttem, hogy a sarkánál meg tudom kezdeni és sikerül egy kis papírt ennem.
Tegnap elmentünk visszaadni az utazóágyakat, amiket kölcsön kaptunk, idén már nem lesz rá szükségünk. Délután Apáék elvittek minket a városba, egy csomó ember volt, meg zene és egy színpadon sok színes ruhás ugrált. Nekem nagyon tetszett, főleg, miután Apa felvett a nyakába és jól láttam, még táncoltam is. Dorka meg anya kezéből akart kiugrani folyton, hogy ropjon egyet.
ANYA:
Otthon, édes otthon
Legnagyobb meglepetésemre egy nap alatt helyreállt az itthoni rend. Lányok nagyon tudják, merre hány méter. Tegnap simán mentek aludni a szokásos délelőtti és délutáni időpontban is, szó nélkül. Igaz napközben teljesen kikészítettek, nagyon elevenek voltak, jöttek-mentek, rendezkedtek.
Ma Dévény, kíváncsi vagyok a hosszú kihagyás után, hogyan fogadják a csajok.
Mivel itthon éppen a Nemzetközi Néptáncfesztivál zajlik, minden napra jut valami program huszadikáig, kicsit még olyan nyaralás érzése van a dolognak. Holnap Öreghegyi Mulatságok, lesz Vörösmarty Színházas Musicalvarázs, lányok biztosan értékelni fogják.
Még baba vagy már kisgyermek?
Sok szülő még a másfél éves gyermekét is kisbabának tartja, miközben a pszichológusok szerint a kisgyermekkor már 8-11 hónapos kor körül megkezdődik. Honnan tudhatod babádról, hogy már átlépte a kisgyermekkor küszöbét?
Egyre akaratosabb Olykor már hisztizik is, ha valami nem az elképzeléseinek megfelelően alakul. Követelőzik. Játék közben, ha valami nem sikerül neki, bosszankodik, sír.
Fix alvásideje van. Általában már csak naponta egyszer alszik, de ha az alvásidő elcsúszik, lerövidül vagy kimarad, akkor nyűgös lesz. Minden programot ahhoz kell igazítani, mikor alszik a gyerek, különben gond van.
Nem lehet vele étterembe menni Meg úgy általában semmilyen olyan helyre nem lehet bevinni, ahol nyugton kell maradni, mert erre már nem képes. Most már nem lehet a figyelmét lekötni valamilyen játékkal, új helyen azonnal felfedezőkörútra akar indulni és fel van háborodva, ha ebben korlátozzák.
Folyton rohangálni kell utána Mert mindent megnéz, kipróbál, megfog, szétpakol, újra és újra bajba keveri magát. Percről percre újabb meglepő ötleteket tartogat, mindig valami olyat csinál, amire nem számítottál volna.
Állandóan nemet mondasz neki, mert úgy tűnik, szinte csak rosszat tud csinálni, csak olyasvalamit, amivel kárt okozhat magában vagy másban, vagy a nagymama porcelán étkészletében.
Mindent tud. Naponta többször megdöbbensz azon, hogy pontosan tudja, minek hol a helye, hogyan működik, hol kell bekapcsolni, mit szoktunk csinálni vele.
Utánoz A gyerek utánozva tanul, a kisgyermek pedig még inkább utánozva tanul. Ha fésülködsz, akkor ő is fésülködni akar. Veled takarít, veled főz, ő is tolni akarja a bevásárlókocsit a boltban.
Megérteti magát, talán még nem beszél, de pontosan el tudja mondani, mutogatni, hogy mit akar. Felemeli a kezét, ha azt szeretné, hogy vedd fel, rámutat arra az ételre, amit meg szeretne enni, arra a játékra, amit meg szeretne kapni.
Forrás: kismamablog.hu
Úgy tűnik, mi keményen benne vagyunk a kisgyermekkorban. Lányok - főleg Lili - feszegetik a határaikat rendesen. Tényleg szinte egész nap azt hajtogatom, hogy nem szabad. Mikor kinek. Előre rettegek a téltől, ugyanis öltözködés katasztrofális. Néha ketten is kevesek vagyunk, hogy lefogjuk. Van, amikor semmi gond. Van, amikor egy kis éneklés, verselés bejön. Van, hogy ha elég gyors vagyok, elnézegetjük, megszámoljuk Űrkaticákat. Van, amikor semmi sem segít…
Mai nap a várakozásnak megfelelően alakult, beléptünk tornára meglátták az Ágit, és minkét lányom sírva kapaszkodott a nyakamba. Dorkával kezdtük, mert Ő mindenképpen sír. Attól a pár perctől eltekintve, mikor állva masszírozta Ági a lábát és a nyakamba kapaszkodhatott közben, végig is bőgte az egészet. Lili addig szépen eljátszott, Domival (Ági kislánya) ill. Domi mellett, volt egy kis harc is (játékért), csak, hogy Domi szokja a jót. Lili is bemutatott egy kis hisztit, főleg a végén, amikor odaért értünk Apu és neki újfent lehetett panaszkodni. Délután közel három órát aludtak. Újra voltam tekerni, térdem bírta, közben Dorka felszakította a száját, esés közben elharapta. Mindezt telefonon tudtam meg, ami nem is baj, mert mire hazaértem, kicsit megnyugodtam, így nem kaptam be egészben az Uramat. Tulajdonképpen nem olyan veszélyes, mindenesetre örülök, hogy nem láttam, mikor vérzett…
Otthon, édes otthon
Legnagyobb meglepetésemre egy nap alatt helyreállt az itthoni rend. Lányok nagyon tudják, merre hány méter. Tegnap simán mentek aludni a szokásos délelőtti és délutáni időpontban is, szó nélkül. Igaz napközben teljesen kikészítettek, nagyon elevenek voltak, jöttek-mentek, rendezkedtek.
Ma Dévény, kíváncsi vagyok a hosszú kihagyás után, hogyan fogadják a csajok.
Mivel itthon éppen a Nemzetközi Néptáncfesztivál zajlik, minden napra jut valami program huszadikáig, kicsit még olyan nyaralás érzése van a dolognak. Holnap Öreghegyi Mulatságok, lesz Vörösmarty Színházas Musicalvarázs, lányok biztosan értékelni fogják.
Még baba vagy már kisgyermek?
Sok szülő még a másfél éves gyermekét is kisbabának tartja, miközben a pszichológusok szerint a kisgyermekkor már 8-11 hónapos kor körül megkezdődik. Honnan tudhatod babádról, hogy már átlépte a kisgyermekkor küszöbét?
Egyre akaratosabb Olykor már hisztizik is, ha valami nem az elképzeléseinek megfelelően alakul. Követelőzik. Játék közben, ha valami nem sikerül neki, bosszankodik, sír.
Fix alvásideje van. Általában már csak naponta egyszer alszik, de ha az alvásidő elcsúszik, lerövidül vagy kimarad, akkor nyűgös lesz. Minden programot ahhoz kell igazítani, mikor alszik a gyerek, különben gond van.
Nem lehet vele étterembe menni Meg úgy általában semmilyen olyan helyre nem lehet bevinni, ahol nyugton kell maradni, mert erre már nem képes. Most már nem lehet a figyelmét lekötni valamilyen játékkal, új helyen azonnal felfedezőkörútra akar indulni és fel van háborodva, ha ebben korlátozzák.
Folyton rohangálni kell utána Mert mindent megnéz, kipróbál, megfog, szétpakol, újra és újra bajba keveri magát. Percről percre újabb meglepő ötleteket tartogat, mindig valami olyat csinál, amire nem számítottál volna.
Állandóan nemet mondasz neki, mert úgy tűnik, szinte csak rosszat tud csinálni, csak olyasvalamit, amivel kárt okozhat magában vagy másban, vagy a nagymama porcelán étkészletében.
Mindent tud. Naponta többször megdöbbensz azon, hogy pontosan tudja, minek hol a helye, hogyan működik, hol kell bekapcsolni, mit szoktunk csinálni vele.
Utánoz A gyerek utánozva tanul, a kisgyermek pedig még inkább utánozva tanul. Ha fésülködsz, akkor ő is fésülködni akar. Veled takarít, veled főz, ő is tolni akarja a bevásárlókocsit a boltban.
Megérteti magát, talán még nem beszél, de pontosan el tudja mondani, mutogatni, hogy mit akar. Felemeli a kezét, ha azt szeretné, hogy vedd fel, rámutat arra az ételre, amit meg szeretne enni, arra a játékra, amit meg szeretne kapni.
Forrás: kismamablog.hu
Úgy tűnik, mi keményen benne vagyunk a kisgyermekkorban. Lányok - főleg Lili - feszegetik a határaikat rendesen. Tényleg szinte egész nap azt hajtogatom, hogy nem szabad. Mikor kinek. Előre rettegek a téltől, ugyanis öltözködés katasztrofális. Néha ketten is kevesek vagyunk, hogy lefogjuk. Van, amikor semmi gond. Van, amikor egy kis éneklés, verselés bejön. Van, hogy ha elég gyors vagyok, elnézegetjük, megszámoljuk Űrkaticákat. Van, amikor semmi sem segít…
Mai nap a várakozásnak megfelelően alakult, beléptünk tornára meglátták az Ágit, és minkét lányom sírva kapaszkodott a nyakamba. Dorkával kezdtük, mert Ő mindenképpen sír. Attól a pár perctől eltekintve, mikor állva masszírozta Ági a lábát és a nyakamba kapaszkodhatott közben, végig is bőgte az egészet. Lili addig szépen eljátszott, Domival (Ági kislánya) ill. Domi mellett, volt egy kis harc is (játékért), csak, hogy Domi szokja a jót. Lili is bemutatott egy kis hisztit, főleg a végén, amikor odaért értünk Apu és neki újfent lehetett panaszkodni. Délután közel három órát aludtak. Újra voltam tekerni, térdem bírta, közben Dorka felszakította a száját, esés közben elharapta. Mindezt telefonon tudtam meg, ami nem is baj, mert mire hazaértem, kicsit megnyugodtam, így nem kaptam be egészben az Uramat. Tulajdonképpen nem olyan veszélyes, mindenesetre örülök, hogy nem láttam, mikor vérzett…
Székesfehérvár, 2008.augusztus 27.
Pesten jártunk ma a Papival és anyával, mert Apa dolgozott. Anya munkahelyére mentünk be, mert megleptek minket a szülinapunkra ajándékkal. Ilyen kis papírdarabok egy tömbben, anya szerint utalvány és játékot meg ruhát adnak érte a boltban. Mikor megyünk a boltba?
Jó sok néni volt ám ott, de azért szerintem jól viselkedtünk, miután kicsit felengedtünk. A végére már álmos voltam, mert odafelé azért sem aludtam a kocsiban, anya hiába kérte.
Pesten jártunk ma a Papival és anyával, mert Apa dolgozott. Anya munkahelyére mentünk be, mert megleptek minket a szülinapunkra ajándékkal. Ilyen kis papírdarabok egy tömbben, anya szerint utalvány és játékot meg ruhát adnak érte a boltban. Mikor megyünk a boltba?
Jó sok néni volt ám ott, de azért szerintem jól viselkedtünk, miután kicsit felengedtünk. A végére már álmos voltam, mert odafelé azért sem aludtam a kocsiban, anya hiába kérte.
Hazafelé bementünk még egy nagyáruházba is, mert anya kinézett nekünk az akciós újságjukban egy kertész farmernadrágot, ami persze már elfogyott, mire odaértünk, de kaptunk más fajtát és még pólókat meg őszi kabátot is. Ezt a Mamiék adják még nekünk szülinapunkra a gyerekülések mellé, amit az ő autójukba vettek, hogy ott is kényelmesen utazzunk. Itt jól elvoltunk szeretünk nézelődni, meg kaptunk kiflit is. Itthon aztán ebédeltünk és le kellett feküdni, ami ellen hosszan tiltakoztunk, de aztán győzött a fáradtság. Kiütéssel!
Délután még elmentünk az Esztiékhez megnézni az új albérletet és kifaggattuk őket az esküvő részleteiről. Koszorúslányok leszünk ám, azt hiszem még nem is mondtam! Szóval ezen a járás dolgon addig még kell egy kicsit dolgozni, de november 15 még messze van. Vagy nem?
Délután még elmentünk az Esztiékhez megnézni az új albérletet és kifaggattuk őket az esküvő részleteiről. Koszorúslányok leszünk ám, azt hiszem még nem is mondtam! Szóval ezen a járás dolgon addig még kell egy kicsit dolgozni, de november 15 még messze van. Vagy nem?
ANYA:
Köszönjük szépen az ÉMI Gazdasági Igazgatóságának, hogy gondoltak a lányok szülinapjára, és ilyen szép ajándékkal lepték meg őket.
Köszönjük szépen az ÉMI Gazdasági Igazgatóságának, hogy gondoltak a lányok szülinapjára, és ilyen szép ajándékkal lepték meg őket.
Székesfehérvár, 2008.augusztus 26.
Ma a városban jártunk anyával, bejelentettük nénikénket ruhapróbára egy szalonba, ahol van ismerősünk. Megrendeltük a lufikat a vasárnapi bulira, szépek lesznek, bár most elég kicsik és ráncosak voltak, de mi is így kezdtük, aztán nézzétek milyen szépek és kerekek lettünk J Benéztünk a Papi munkahelyére is, ugráltunk egy jót a gerinckímélő labdákon. Aztán jöttünk ebédelni, mert kicsit elfáradtunk.
Ma a városban jártunk anyával, bejelentettük nénikénket ruhapróbára egy szalonba, ahol van ismerősünk. Megrendeltük a lufikat a vasárnapi bulira, szépek lesznek, bár most elég kicsik és ráncosak voltak, de mi is így kezdtük, aztán nézzétek milyen szépek és kerekek lettünk J Benéztünk a Papi munkahelyére is, ugráltunk egy jót a gerinckímélő labdákon. Aztán jöttünk ebédelni, mert kicsit elfáradtunk.
Úgy döntöttem, le fogok szokni a délelőtti alvásról. Persze ennek anya nem örül, egyelőre megy a harc, pillanatnyilag döntetlen az állás. Azt hiszem, én fogok nyerni, mert ha istenigazából rázendítek, anya úgyis lehoz, hogy legalább Dorka tudjon aludni. Jó, ha az embernek van testvére.
ANYA:
Díjat kaptunk J. Nagyon jól esett, bár nem tudom, mennyire illet meg minket, ugyanis nem blogot, hanem honlapot vezetünk, de mivel szabályzatot nem találtam, így a magunkénak érzem. Nagyon-nagyon köszönjük Zsófianyunak, aki meglepett bennünket vele!
Mivel ez egy vándordíj, azt a feladatot is az elfogadójára rója, hogy megnevezzen öt másik bloggert, akinek továbbadja a díjat. Hát nézzük.
Bár tudom, hogy már megkapta, de nálam mindenképpen az első helyen Hanna (és az ikrek) mamája áll. Először is őt olvasom a legrégebb óta, még pocakosan kezdtem. Aztán szeretem a stílusát és olyan végtelen szeretettel tud írni az apróságokról, hogy az csuda. Mivel a lánykái nagyobbak, mint az enyémek és Ágnes roppant kreatív, remek programötleteket is lehet „lopni” Tőle. Meg különben is ikrek, na!
Tücsi blogja, Rékáról. Nekünk példamutatás. Ők jártak/járnak előttünk az úton. Profin csinálják!
Dudar család. Többnyire képes beszámoló, jól eltalált képaláírásokkal. Szeretjük! A díjjal ösztönözni kívánjuk Őket gyakoribb megjelenésre ;-)
Kata blogja, amely most már végre Patrikról szól. Bár eddig is Patrikról szólt, csak nem lehettek együtt. Hosszú volt az útjuk, míg egymásra találtak, de remekül vették az akadályokat.
Meli ír, Petike diktál. Vicces, kedves, jó olvasni. És mivel Péter csak pár nappal fiatalabb a csajoknál, potenciális vőlegényjelölt!
Hű, hamar elfogyott az öt lehetőség és még lennének jó páran. Elsősorban az Ardelán ikrek mamája Erzsi, akit ezennel megszavazok hatodiknak. Szeretünk benneteket!
Mivel ez egy vándordíj, azt a feladatot is az elfogadójára rója, hogy megnevezzen öt másik bloggert, akinek továbbadja a díjat. Hát nézzük.
Bár tudom, hogy már megkapta, de nálam mindenképpen az első helyen Hanna (és az ikrek) mamája áll. Először is őt olvasom a legrégebb óta, még pocakosan kezdtem. Aztán szeretem a stílusát és olyan végtelen szeretettel tud írni az apróságokról, hogy az csuda. Mivel a lánykái nagyobbak, mint az enyémek és Ágnes roppant kreatív, remek programötleteket is lehet „lopni” Tőle. Meg különben is ikrek, na!
Tücsi blogja, Rékáról. Nekünk példamutatás. Ők jártak/járnak előttünk az úton. Profin csinálják!
Dudar család. Többnyire képes beszámoló, jól eltalált képaláírásokkal. Szeretjük! A díjjal ösztönözni kívánjuk Őket gyakoribb megjelenésre ;-)
Kata blogja, amely most már végre Patrikról szól. Bár eddig is Patrikról szólt, csak nem lehettek együtt. Hosszú volt az útjuk, míg egymásra találtak, de remekül vették az akadályokat.
Meli ír, Petike diktál. Vicces, kedves, jó olvasni. És mivel Péter csak pár nappal fiatalabb a csajoknál, potenciális vőlegényjelölt!
Hű, hamar elfogyott az öt lehetőség és még lennének jó páran. Elsősorban az Ardelán ikrek mamája Erzsi, akit ezennel megszavazok hatodiknak. Szeretünk benneteket!
Székesfehérvár, 2008.augusztus 25.
Vasárnap szülinap! Anyáék nagy bulit szerveznek nekünk, itt lesznek a rokonok ebédre, délután meg egy csomó barátunk, köztük pár inkubátor-szökevény is. Képzeljétek el, ma Dévény tornán alig sírtam, az elején egy picit, de aztán teljesen lefoglalt, hogy nézzem, Lili mit bandázik Domival. Aztán mikor Lili került sorra én is bejártam a lakást, pakoltam is kicsit. Utána még az oviba is beugrottunk meglátogatni a Mamit. Papiék vettek nekünk autósülést az ő kocsijukba is, így kényelmesen utaztunk. Szerdán Pestre is megyünk, az anya cégéhez, mert meglepnek bennünket szülinapi ajándékkal. Ma megérkezett az első szülinapi üdvözlet, Petrától kaptuk, jó messziről érkezett, Svédországból, nagyon szép kiskacsa van az elején. Köszönjük szépen!
Vasárnap szülinap! Anyáék nagy bulit szerveznek nekünk, itt lesznek a rokonok ebédre, délután meg egy csomó barátunk, köztük pár inkubátor-szökevény is. Képzeljétek el, ma Dévény tornán alig sírtam, az elején egy picit, de aztán teljesen lefoglalt, hogy nézzem, Lili mit bandázik Domival. Aztán mikor Lili került sorra én is bejártam a lakást, pakoltam is kicsit. Utána még az oviba is beugrottunk meglátogatni a Mamit. Papiék vettek nekünk autósülést az ő kocsijukba is, így kényelmesen utaztunk. Szerdán Pestre is megyünk, az anya cégéhez, mert meglepnek bennünket szülinapi ajándékkal. Ma megérkezett az első szülinapi üdvözlet, Petrától kaptuk, jó messziről érkezett, Svédországból, nagyon szép kiskacsa van az elején. Köszönjük szépen!
Hétvégén sokat sétáltunk anyával és Apával a városban, vasárnap zenét is hallgattunk a Zichy-ligetben. Jó volt, csak nem szeretjük, ha sokáig áll a babakocsi. Kaptunk tölcsért is, anya már rutinos, mindjárt fejenként kettőt kér, mert néha eldobjuk, vagy elejtjük. Dorka a kalapját is eldobálta, hát, ha neki sem kell én is levettem. Anya meg is ígérte, hogy rágumizza a fejünkre.
Ma Domi megsimizte az arcomat, én meg hozzábújtam, anya megint elfelejtett fényképezőgépet hozni. Képzeljétek benne voltunk a TV-be is! Az Öreghegyi Mulatságokon „táncoltunk”, Papi megígérte anyának, hogy megszerzi a felvételt emlékbe.
Mami áthozta nekünk anya régi plüssállatait, kedvencem a jegesmaci, anyától pedig elkértem a szekrény tetejéről a Micimackót, anya elmesélte, hogy ezt kapta először ajándékba az Apukánktól. Megígértem, hogy vigyázok majd rá.
Ma Domi megsimizte az arcomat, én meg hozzábújtam, anya megint elfelejtett fényképezőgépet hozni. Képzeljétek benne voltunk a TV-be is! Az Öreghegyi Mulatságokon „táncoltunk”, Papi megígérte anyának, hogy megszerzi a felvételt emlékbe.
Mami áthozta nekünk anya régi plüssállatait, kedvencem a jegesmaci, anyától pedig elkértem a szekrény tetejéről a Micimackót, anya elmesélte, hogy ezt kapta először ajándékba az Apukánktól. Megígértem, hogy vigyázok majd rá.
ANYA:
Úgy látszik, hogy emlékeznek a lányok a pocakból, hogy mennyi halat ettem, mert vasárnap fejenként 220 g paradicsomos tésztát ettek meg, tengeri hallal. Érdekes, hogy a terhesség előtt az anyóséknál kötelező karácsonyi halászlével letudtam az éves halbevitelt. Terhesség és szoptatás alatt hetente többször is ettem. Mióta nem szoptatok, egyszer sem.
Lili ma megint kismajom volt délelőtt, nem lehetett tőle másfél méternél nagyobb távolságra menni, mert zokogva kérte, hogy vegyem fel. Féltem is, hogy tornán mi lesz így velünk, de kellemes meglepetést szereztek nekem a lányok, ugyanis, ha nem is hang nélkül, de meglepően kevés sírással vészeltünk át a két órát.
Holnap kipróbáljuk hosszú távon a térdemet, besétálunk a városba, hogy megnézzük a lufist. Meg kell rendelnem hétvégre és meg kell beszélni vele, hogy mikor tudunk elmenni értük.
"><http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_456959>
Bárki, aki tud valamit Natiról, kérem, jelentkezzen. Nati, ha látod, jelentkezz a családodnál! Nagyon várják!
Úgy látszik, hogy emlékeznek a lányok a pocakból, hogy mennyi halat ettem, mert vasárnap fejenként 220 g paradicsomos tésztát ettek meg, tengeri hallal. Érdekes, hogy a terhesség előtt az anyóséknál kötelező karácsonyi halászlével letudtam az éves halbevitelt. Terhesség és szoptatás alatt hetente többször is ettem. Mióta nem szoptatok, egyszer sem.
Lili ma megint kismajom volt délelőtt, nem lehetett tőle másfél méternél nagyobb távolságra menni, mert zokogva kérte, hogy vegyem fel. Féltem is, hogy tornán mi lesz így velünk, de kellemes meglepetést szereztek nekem a lányok, ugyanis, ha nem is hang nélkül, de meglepően kevés sírással vészeltünk át a két órát.
Holnap kipróbáljuk hosszú távon a térdemet, besétálunk a városba, hogy megnézzük a lufist. Meg kell rendelnem hétvégre és meg kell beszélni vele, hogy mikor tudunk elmenni értük.
"><http://www.dunatv.hu/felsomenu/nettv?video=1_456959>
Bárki, aki tud valamit Natiról, kérem, jelentkezzen. Nati, ha látod, jelentkezz a családodnál! Nagyon várják!
Székesfehérvár, 2008.augusztus 28.
Reggeli után elkísértük a Mamit a buszra, ment az ovisokhoz, mi meg kifliért a Pluszba.
Ma meglepett minket az anya régi kolleganője a Livi/Betti néni és meglátogattak a kislányukkal együtt. Megmutattuk, milyen okosak és szépek és ügyesek vagyunk. Igaz anya?
Persze nem aludtunk séta közben sem, így miután elmentek a Lauráék, akkor tudott bennünket letenni anya és aludtunk ebédig. Anya most kíváncsian várja, hogy kibírjuk-e estig alvás nélkül és tényleg átszoktunk-e az egy alvásra naponta.
Reggeli után elkísértük a Mamit a buszra, ment az ovisokhoz, mi meg kifliért a Pluszba.
Ma meglepett minket az anya régi kolleganője a Livi/Betti néni és meglátogattak a kislányukkal együtt. Megmutattuk, milyen okosak és szépek és ügyesek vagyunk. Igaz anya?
Persze nem aludtunk séta közben sem, így miután elmentek a Lauráék, akkor tudott bennünket letenni anya és aludtunk ebédig. Anya most kíváncsian várja, hogy kibírjuk-e estig alvás nélkül és tényleg átszoktunk-e az egy alvásra naponta.
Reggel meghozták a homokot is, készül a homokozónk a bulira. Apának még délután van egy kis melója vele, fel kell hordani az udvar hátsó részébe, ahova nem tudott felmenni a kocsi.
Képzeljétek reggel úgy ébredtem, hogy a cumim benne volt a hálózsákomba, én meg egész éjjel kerestem…
Délután besétáltunk a városba, hogy a Papival találkozzunk a gyógyszertárnál. Kaptunk még szülinapunkra pelust, meg mindenféle hasznos dolgot. Volt egy kis izgalom is odafelé, ugyanis eldobtam a fél pár cipőmet, úgy, hogy anya nem vette észre és jó sokat kellett gyalogolnia visszafelé, mire megtaláltunk. (addigra én elaludtam)
Képzeljétek reggel úgy ébredtem, hogy a cumim benne volt a hálózsákomba, én meg egész éjjel kerestem…
Délután besétáltunk a városba, hogy a Papival találkozzunk a gyógyszertárnál. Kaptunk még szülinapunkra pelust, meg mindenféle hasznos dolgot. Volt egy kis izgalom is odafelé, ugyanis eldobtam a fél pár cipőmet, úgy, hogy anya nem vette észre és jó sokat kellett gyalogolnia visszafelé, mire megtaláltunk. (addigra én elaludtam)
ANYA:
Kicsit elkapott a nosztalgia, tavaly ilyenkor pocakosságom utolsó napjait töltöttem, boldog tudatlanságban afelől, hogy ezek az utolsó napok…
A gyerekszoba tulajdonképpen készen állt a lányok fogadására, hiszen előre úgy terveztem, hogy a harminckettedik hétig befejezzük, hátha utána már nehezebben mozgok és ott akartam lenni mindenhol. Kedd volt, vasárnapra terveztem a szülőszobai holmim összepakolását ki tudja alapon, aztán, erre már nem került sor…
Teljesen jól voltam, bár az alvás már minden pózban nehezen ment és a lányok néha kirúgták az oldalamat helyezkedés közben. Éppen azon gondolkodtam, hogy mivel hétfőn is voltam UH-on, teljesen felesleges lesz pénteken megint felkerekedni, várakozni, talán kihagyhatnám. Aztán úgy döntöttem, elmegyek, nehogy kikapjak, hogy nem voltam és hát egy plusz alkalom, hogy láthatom a törpéket. Azt hiszem sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha itthon maradok…
Most meg J: Az egy-három éveseknek való bébiételt esznek pulykahús kockákkal minden gond nélkül.(lassan átállunk arra, amit mi eszünk) Egyedül esznek gyümölcsöt (oké, maszat van utána, de gyakorolni muszáj). Kezdődik a hiszti korszak. Lili homlokát veri a parkettába, ha valami nem tetszik, Dorka ordítva letépi az előkét, mert neki már nem kell. Bútorok mellett ügyesen lépkednek. Van pár szavuk, intenek pá-pát.
Lányok nem bírták ki estig alvás nélkül háromtól kb. negyven percet aludtak még a babakocsiban is.
Vendégkönyvünkkel nem tudom, mi történt, ugyanis az augusztus 16-a óta írt üzeneteket ma kaptam meg egyben, ma tudtam publikussá tenni.
Kicsit elkapott a nosztalgia, tavaly ilyenkor pocakosságom utolsó napjait töltöttem, boldog tudatlanságban afelől, hogy ezek az utolsó napok…
A gyerekszoba tulajdonképpen készen állt a lányok fogadására, hiszen előre úgy terveztem, hogy a harminckettedik hétig befejezzük, hátha utána már nehezebben mozgok és ott akartam lenni mindenhol. Kedd volt, vasárnapra terveztem a szülőszobai holmim összepakolását ki tudja alapon, aztán, erre már nem került sor…
Teljesen jól voltam, bár az alvás már minden pózban nehezen ment és a lányok néha kirúgták az oldalamat helyezkedés közben. Éppen azon gondolkodtam, hogy mivel hétfőn is voltam UH-on, teljesen felesleges lesz pénteken megint felkerekedni, várakozni, talán kihagyhatnám. Aztán úgy döntöttem, elmegyek, nehogy kikapjak, hogy nem voltam és hát egy plusz alkalom, hogy láthatom a törpéket. Azt hiszem sosem bocsátottam volna meg magamnak, ha itthon maradok…
Most meg J: Az egy-három éveseknek való bébiételt esznek pulykahús kockákkal minden gond nélkül.(lassan átállunk arra, amit mi eszünk) Egyedül esznek gyümölcsöt (oké, maszat van utána, de gyakorolni muszáj). Kezdődik a hiszti korszak. Lili homlokát veri a parkettába, ha valami nem tetszik, Dorka ordítva letépi az előkét, mert neki már nem kell. Bútorok mellett ügyesen lépkednek. Van pár szavuk, intenek pá-pát.
Lányok nem bírták ki estig alvás nélkül háromtól kb. negyven percet aludtak még a babakocsiban is.
Vendégkönyvünkkel nem tudom, mi történt, ugyanis az augusztus 16-a óta írt üzeneteket ma kaptam meg egyben, ma tudtam publikussá tenni.
Székesfehérvár, 2008.augusztus 29.
ANYA:
Hosszú és termékeny napunk volt, csajok negyed nyolckor ki is dőltek, fürdés érdeklődés hiányában elmaradt.
Reggeli után elsétáltunk a Tesco-ba némi bébiételért, beszereztünk négy pár baba zoknit és fejenként egy darab rágható kisautót is. Csajok hazafelé egymást szórakoztatták, ha egyik kidobta a kocsiból a kisautót, a másik jóízű rötyögéssel jutalmazta. Gonosz anya félúton megszakította a szórakozást. Tízórai, játék délig, amikor is csemeték hajlandónak mutatkoztak egy kis alvásra. Sikerült is ebédig szunyálni. Ezután felkerekedtünk a gyerekorvoshoz, de mivel összevont rendelés volt, nem számított, hogy délutános rendelés lett volna, erről lemaradtunk. Atit elkísértük a Baumaxba, ahol gazdagabbak lettünk némi faanyaggal a homokozóhoz és a lányok egy Micimackós kisasztal + négy szék szettel. Itthon uzsi után mindjárt birtokba is vették, majd hét körül kiütközött a napi egy alvás eredménye és sürgősen vacsorázni, majd aludni mentünk.
Szegény Ati még mindig szerel ( fél kilenc) én meg vacsorát sütök, közben honlapozok kicsit.
ANYA:
Hosszú és termékeny napunk volt, csajok negyed nyolckor ki is dőltek, fürdés érdeklődés hiányában elmaradt.
Reggeli után elsétáltunk a Tesco-ba némi bébiételért, beszereztünk négy pár baba zoknit és fejenként egy darab rágható kisautót is. Csajok hazafelé egymást szórakoztatták, ha egyik kidobta a kocsiból a kisautót, a másik jóízű rötyögéssel jutalmazta. Gonosz anya félúton megszakította a szórakozást. Tízórai, játék délig, amikor is csemeték hajlandónak mutatkoztak egy kis alvásra. Sikerült is ebédig szunyálni. Ezután felkerekedtünk a gyerekorvoshoz, de mivel összevont rendelés volt, nem számított, hogy délutános rendelés lett volna, erről lemaradtunk. Atit elkísértük a Baumaxba, ahol gazdagabbak lettünk némi faanyaggal a homokozóhoz és a lányok egy Micimackós kisasztal + négy szék szettel. Itthon uzsi után mindjárt birtokba is vették, majd hét körül kiütközött a napi egy alvás eredménye és sürgősen vacsorázni, majd aludni mentünk.
Szegény Ati még mindig szerel ( fél kilenc) én meg vacsorát sütök, közben honlapozok kicsit.
Székesfehérvár, 2008.augusztus 31.
Egy évvel ezelőtt kontroll UH-ra mentem a kórházba, egy szál terhes könyvvel, nem gondoltam, hogy hat és fél héttel később és két gyerekkel fogok csak hazajönni. Fél kilenckor kerültem be a vizsgálóba, majd közölte velem a doki, hogy anyuka baj van, még ma befejezzük ezt a terhességet. Azt hiszem ez minden anya rémálma, ez a mondat (vagy bármi hasonló). Persze saját orvosom szabadságon, nem érhető el, irány a szülészet, ügyeletes orvos. Míg a papírokra vártam a folyosón, amivel mehetek az emeletre, írtam Atinak egy sms-t, baj, van, gyere. Azért így, mert tudtam, ha meg kell szólalnom, ki kell mondanom, akkor tuti nem tudom tartani magam és zokogni fogok. Persze rögtön felhívott és persze zokogtam…Hála az égnek hamar odaért és az emeletre már együtt mentünk fel. Én ekkor már csak annyira voltam képes, hogy az hajtogattam, hogy de még olyan kicsik, de még olyan kicsik…Szinte azonnal be is hívtak, így Atira hárult a feladat, hogy a családot is értesítse. Felvették az adatokat (nem tudom, mennyire voltam értelmes, de sok mindent a papírjaimból néztek ki), aztán vizsgálat (méhszáj 3000) és már fel is kerültem egy ágyra, és kezdtek felkészíteni a műtétre. Közben a műszer Dorkánál már csak nyolcvanas szívverést jelzett, így felgyorsultak az események és már jött is értem a műtősfiú. Mivel apás szülésre készültünk, Atit közben beöltöztették a zöld cuccba és leültették egy szobába, hogy majd szólnak. Közben az én gerincemet meglátva (ötvenöt cm vágás, fémkapcsok), az altatóorvos elnézést kért, de ő nem csinál nekem gerincérzéstelenítést, altatni fog. Minderről szegény páromat elfelejtették értesíteni és csak akkor jutott valakinek az eszébe, mikor mindennek vége volt. 2007. augusztus 31-én 10:27-kor megszületett Meiszter Dorka és még abban a percben követte Lili is a világra. Én az őrzőbe kerültem, Ati a PIC előtt toporgott, este hatig. Ekkor mehetett be először a lányokhoz és készíthetett nekem két képet. Ekkor beszélhetett az orvossal is és tudta meg a nem túl rózsás híreket. Dorka mellkasából lecsapoltak egy csomó folyadékot, a tüdeje nem fejlődött rendesen, géppel lélegeztetik és életveszélyben van. Lilinél jobb a helyzet, kapja a tüdőérlelőt és meg fog erősödni. Este nyolckor a családnak el kellett menni és maradtam egyedül a kétségeimmel. Mit csináltam rosszul? Nem iszom, nem dohányzom, minden vizsgálatra eljártam, minden utasítást betartottam. Miért mi? Miért pont a mi gyerekeink? Tíz körül voltam a mélyponton, amikor a többieknek behozták a babákat szopni…Kegyetlen volt, zokogtam, kedves szobatársam Inci vígasztalt. Aztán eldöntöttem, hogy összekapom magam, ezt nem lehet így csinálni. Kértem a nővért, kérdezze meg valakitől, hogy vannak a lányok. Fél tizenegy után be is jött az ügyeletes gyerekorvos, hogy elmondja jelenleg stabil az állapotunk. A többiekkel ellentétben nem kértem több fájdalom csillapítót, elhatároztam, hogy reggel márpedig én fejni fogok, mert ennyit tehetek a lányokért pillanatnyilag és annyit, hogy nem omlok össze. Persze a csecsemős nővérek tojtak rám abban az öt napban, amit az osztályon töltöttem, mert „nem volt gyerekem”. Egy kedves ismerősünk jött be megmutatni, hogyan kell kézzel fejni az elején. Ati közben itthon virrasztott és így született meg a honlap, ami szintén ma egy éves. Innen pedig már ismerős a történet, bezárult a kör.
Boldog szülinapot drága kis Tündéreink! Szeretünk Benneteket!
Egy évvel ezelőtt kontroll UH-ra mentem a kórházba, egy szál terhes könyvvel, nem gondoltam, hogy hat és fél héttel később és két gyerekkel fogok csak hazajönni. Fél kilenckor kerültem be a vizsgálóba, majd közölte velem a doki, hogy anyuka baj van, még ma befejezzük ezt a terhességet. Azt hiszem ez minden anya rémálma, ez a mondat (vagy bármi hasonló). Persze saját orvosom szabadságon, nem érhető el, irány a szülészet, ügyeletes orvos. Míg a papírokra vártam a folyosón, amivel mehetek az emeletre, írtam Atinak egy sms-t, baj, van, gyere. Azért így, mert tudtam, ha meg kell szólalnom, ki kell mondanom, akkor tuti nem tudom tartani magam és zokogni fogok. Persze rögtön felhívott és persze zokogtam…Hála az égnek hamar odaért és az emeletre már együtt mentünk fel. Én ekkor már csak annyira voltam képes, hogy az hajtogattam, hogy de még olyan kicsik, de még olyan kicsik…Szinte azonnal be is hívtak, így Atira hárult a feladat, hogy a családot is értesítse. Felvették az adatokat (nem tudom, mennyire voltam értelmes, de sok mindent a papírjaimból néztek ki), aztán vizsgálat (méhszáj 3000) és már fel is kerültem egy ágyra, és kezdtek felkészíteni a műtétre. Közben a műszer Dorkánál már csak nyolcvanas szívverést jelzett, így felgyorsultak az események és már jött is értem a műtősfiú. Mivel apás szülésre készültünk, Atit közben beöltöztették a zöld cuccba és leültették egy szobába, hogy majd szólnak. Közben az én gerincemet meglátva (ötvenöt cm vágás, fémkapcsok), az altatóorvos elnézést kért, de ő nem csinál nekem gerincérzéstelenítést, altatni fog. Minderről szegény páromat elfelejtették értesíteni és csak akkor jutott valakinek az eszébe, mikor mindennek vége volt. 2007. augusztus 31-én 10:27-kor megszületett Meiszter Dorka és még abban a percben követte Lili is a világra. Én az őrzőbe kerültem, Ati a PIC előtt toporgott, este hatig. Ekkor mehetett be először a lányokhoz és készíthetett nekem két képet. Ekkor beszélhetett az orvossal is és tudta meg a nem túl rózsás híreket. Dorka mellkasából lecsapoltak egy csomó folyadékot, a tüdeje nem fejlődött rendesen, géppel lélegeztetik és életveszélyben van. Lilinél jobb a helyzet, kapja a tüdőérlelőt és meg fog erősödni. Este nyolckor a családnak el kellett menni és maradtam egyedül a kétségeimmel. Mit csináltam rosszul? Nem iszom, nem dohányzom, minden vizsgálatra eljártam, minden utasítást betartottam. Miért mi? Miért pont a mi gyerekeink? Tíz körül voltam a mélyponton, amikor a többieknek behozták a babákat szopni…Kegyetlen volt, zokogtam, kedves szobatársam Inci vígasztalt. Aztán eldöntöttem, hogy összekapom magam, ezt nem lehet így csinálni. Kértem a nővért, kérdezze meg valakitől, hogy vannak a lányok. Fél tizenegy után be is jött az ügyeletes gyerekorvos, hogy elmondja jelenleg stabil az állapotunk. A többiekkel ellentétben nem kértem több fájdalom csillapítót, elhatároztam, hogy reggel márpedig én fejni fogok, mert ennyit tehetek a lányokért pillanatnyilag és annyit, hogy nem omlok össze. Persze a csecsemős nővérek tojtak rám abban az öt napban, amit az osztályon töltöttem, mert „nem volt gyerekem”. Egy kedves ismerősünk jött be megmutatni, hogyan kell kézzel fejni az elején. Ati közben itthon virrasztott és így született meg a honlap, ami szintén ma egy éves. Innen pedig már ismerős a történet, bezárult a kör.
Boldog szülinapot drága kis Tündéreink! Szeretünk Benneteket!
Anya, Apa
Székesfehérvár, 2008.augusztus 30.
Nagyon sok helyen voltunk ma, bevásárolni a holnapi bulira. Olyan izgatottak lettünk, hogy nem is aludtunk egész nap, csak egyszer húsz percet az autóban. Kaptunk kisautót és bele sok-sok labdát, amivel jót játszottunk.
Nagyon sok helyen voltunk ma, bevásárolni a holnapi bulira. Olyan izgatottak lettünk, hogy nem is aludtunk egész nap, csak egyszer húsz percet az autóban. Kaptunk kisautót és bele sok-sok labdát, amivel jót játszottunk.
Kipróbáltunk az új homokozónkat is, nehogy kényelmetlen legyen v. valami és csak holnap derüljön ki. Képzeljétek uzsonnára szőlőt ettünk, egy egész fürtöt ketten. Finom volt. Este együtt fürödtünk és én megint jól belekakiltam a vízbe. Úgy elfáradtunk, hogy fél nyolckor már aludtunk is.
