2
008.április hó
Székesfehérvár, 2007. október 1. DORKA: 1870 g vagyok, Tokodi doktor szerint rendben lesz a buksim és pár napon belül kikerülhetek az inkubátorból. A végén még anyának lesz igaza és két héten belül tényleg otthon leszünk. Már nagyon kiváncsi vagyok , annyit meséltek róla. LILI: 2050 g vagyok,anya minden második etetésen szoptat, hogy ne fáradjak el nagyon estére. Ma koponya és pocak UH-n voltunk, ahova anya vitt át és a fél család elkisért. A friss levegőn rendesen beájultam. A doktor néni nagyon kedves volt és mindent rendben talált. Székesfehérvár, 2007.október 2. DORKA: Ma életemben először megszoptathatott az anyukám, mindketten nagyon élveztük.40 ml-t szopiztam, amitől az egész osztály boldog volt. A mutatvány végére apa is odaért, így egy kicsit az ő kezében is lehettem. Holnaptól kapok egy kis fehérjepótlást, hogy jobban tudjak hízni, mert 1870 g maradtam tegnap óta. LILI: Változatlanul 2050 g vagyok, reggel 30 ml-t szopiztam, délután már csak 10-et sikerült. Anya szerint lusta vagyok! Hát lehet, hogy igaza van. Meg itt folyton sietni is kell, anya szerint otthon nyugisabb lesz. Már alig várom, hogy megtudjam, az milyen. Székesfehérvár, 2007. október 3. DORKA: 1910 g vagyok és kikerültem az inkubátorból kiságyba. Egyszer 20, egyszer pedig 30 ml-t szoptam és utána ügyesen ettem üvegből. Ma amíg anya Lilónál volt , apa dajkált és megpróbálkozott az etetéssel is,egész ügyes. Ma elvitték a szobatársamat , Eriket szemműtétre pestre , remélem minden rendben lesz vele. LILI: 2090 g vagyok,ma kétszer szopiztam 10-10 ml-t, de anya szerint nem szívok rendesen, pedig igyekszem. Anya egy kicsit előbb bejöhet hozzánk, szerinte nekem kell is ez az idő, mert lassú vagyok. Délután gyorsabban ettem ,így maradt időnk egy kis sétálgatásra és énekelgetésre is, bár én egyenlőre csak hallgattam. Székesfehérvár. 2007. október 5. DORKA: 1970 g vagyok és reggel 40 ml-t szopiztam, mindenki nagyon örült . Most csak apa látogathat , mert anya lázas.Kár,hogy most szopizni nem lehet , már egész jól belejöttem. LILI: 2185 g vagyok, de ma megint lusti voltam szopizni, 5 ml-t sikerült reggel. Délután meg már nem jöhetett be anya , mert megbetegedett. Remélem hamar meggyógyul, mert hiányzik, csak üvegen keresztül láthatjuk egymást. Székesfehérvár, 2007. október 8. DORKA: 2090 g vagyok és ma reggel csak 10 ml-t sikerült szopni,mert kicsit álmos voltam.Tegnap 50-et is sikerült ebédre ciciből ennem. A Tokodi doktor bácsi azt mondta, hogy a hazamenetellel célozzuk meg a jövő hét keddet :-) LILI: 2260 g vagyok,tegnap éjjel kaptam vért,mert kicsit vérszegény lettem. Reggel 25 ml-t szopiztam. Anya meggyógyult,így újra látogathat bennünket. Egész jó lett az étvágyam, üvegből már 60 ml anyatejcit megeszem és már a hangomat is hallatom,ha éhes a pocakom. ANYA: Délutánra Lilónak hasmenése lett.Visszavették az adagját 40 ml -re és infúziót is kap. Ezzel a jövő keddi hazatérésünk kétségessé vált. Szegény kismadaram remélem nem sokat esik vissza és hamar rendbejön. Ezt már egyszerűen nem hiszem el!! Székesfehérvár, 2007. október 10. DORKA: 2120 g vagyok, reggel csak 30 ml-t tudtam szopizni, mert végig sírtam amíg anya Lilót etette és mire hozzám ért, kicsit elfáradtam. Utálom ezt a hülye karantént, mindig én vagyok miatta az utolsó, pedig tuti hogy sokkal éhesebb voltam, mint Liló. LILI: 2350 g vagyok és az este jól megijesztettem anyáékat,mert volt egy kis hőemelkedésem. Reggel megvizsgált a doktorbácsi és azt mondta, hogy nincs fertőzésre utaló jel és nem kell antibiotikum. A vizit jó sokáig tartott és mire anya bejöhetett , úgy megéheztem, hogy 75 ml-t szopiztam. Székesfehérvár, 2007.október 11. DORKA: 2140 g vagyok és ma egész nap lusti voltam, de azért próbálkoztunk a szopival, több-kevesebb sikerrel. Néha csak jó érzés anya közelében lenni, de hamar észreveszi,ha csalok és csak cumizok. LILI: 2355 g vagyok és úgy néz ki,hogy teljesen meggyógyultam. Tegnap óta nem kapok infúziót, ma a tűt is kiveszik a buksimból. Anya szerint egész ügyesen szopizok,bár estére azért elfáradok és könnyebb üvegből enni. Anikónak és Márknak köszönjük a légzésfigyelőt,az angyalkáról mindig az eszünkbe fognak jutni. Székesfehérvár, 2007. október 14. DORKA: 2190 g vagyok és ma még nem ettem üvegből, olyan ügyesen szoptam. Persze reggel becsaptak, mert a 40 ml-re nem kaptam pótlást, így délre már kopogott a szemem az éhségtől és 60 -at megettem ciciből. Tegnap volt egykis véres székletem(csak,hogy minden napra jusson valami, amitől anya infarktust kaphat), de remélem azért hazamehetünk kedden. Lili és Dorka LILI: 2425 g vagyok és reggel 70 ml-t szopiztam,mert már nagyon éhes voltam. Anya meg is jegyezte, hogy még soha nem hallott így üvölteni. Kicsit még náthás vagyok , de már nagyon utálom, hogy folyton leszívják az orrom , ezért úgy döntöttem , gyorsan meggyógyulok. Székesfehérvár, 2007. október 17. DORKA: 2260 g lettem, mire hazajöhettünk, szerintem nagyon rendesek voltunk anyához, mert a kezdeti megilletődöttség után nagyon rendesen viselkedtünk. Éjjel is csak azért kellett felkelnie, hogy enni adjon nekünk és apának is csak egyszer kellett besegíteni, amikor egyszerre lettünk éhesek. LILI: 2505 g-mal hazaengedtek a kórházból. Először furcsa volt a sok újdonság, így az első három órám bőgéssel telt itthon. A fürcsit sem szeretem, ezért akkor is volt egy kis sikoltozás, de azért jó itt lenni. Anya: Végre itthon! Nagyon jó! Köszönöm Mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy eljussunk idáig! Tényleg nagyon rendesek voltak a csajok, szépen aludtak az etetések között és 40 - 60 g között szoptak is, csak egyszer kellett üvegből pótolni. Nem bánnám , ha ilyenek maradnának :-) Székesfehérvár, 2007. október 18. DORKA: Súlyt nem tudok,mert anya úgy döntött , hetente csak egyszer mérlegel. A kajálást úgyis mérlegelni kell,nem idegeskedünk még a dekákon is. Itt volt a doktor néni,megvizsgált. Azt mondta, ügyes vagyok,csak a buksimat nem tartom még elég erősen,ha felhúznak ülésbe, ezt gyakorolnunk kell anyával is . LILI: Éjszaka is minden etetéskor szopiztam,anya meg van velem elégedve. Doktor néni megvizsgált, közben bekakiltam,bepisiltem , de azt mondta, hogy legalább látja hogy a székletem is rendben van. A náthám sem vészes, továbbra is csepegtetni kell a nózimba és porszívózni az orrszívóval. ANYA: A második éjszakánk is jól telt , csajok rendesek , feleslegesen nem sírnak,csak ha gond van. Fürdés előttre betervezett nekünk a gyerekorvos egy kis tornát, hogy erősödjön a Dorci nyaka. Manókáim nem jól tűrték a zaklatást , a vizsgálat végére mindketten nagyon éhesek voltak, kánonban üvöltöttek. :-) Székesfehérvár, 2007. október 20. DORKA: 2310 g lettem és nagyon jól érzem magam. Minden érdekel , szeretek nézelődni,mikor nem alszom. Ha éhes vagyok és nem kapok azonnal enni, nagyon határozottan tudok reklamálni. Ma jó nagyot sétáltunk a friss levegőn. LILI: 2600 g vagyok és anya szerint egy kicsit hisztis, pedig feleslegesen nem is szoktam kiabálni. Hasom már felemelem a fejem , sőt kézzel is ki tudom nyomni magam, bár a fekvőtámasz még nem tökéletes. Anya: Nagyon élvezem,hogy itthon vagyunk, a lányok tényleg rendesek, Attila sokat segít, szépen belejött a vasalásba. Elvittük sétálni a csajokat,jól esett a mozgás, és úgy érzem, az ikerkocsitól hamar vissza fogom nyerni a formámat :-) (Főleg hegynek fel kellemes és hasznos) Tegnap volt egy kis hiszti,mert Lilónak szorulása lett(édeskömény tea csodákat tesz, Ati a megmondhatója, aki éppen pelenkázott) , kicsit tanácstalanok voltunk, de legalább ezen is túlestünk. Székesfehérvár, 2007. október 21. DORKA: Egyre többet vagyok fent, egy darabig elnézegetem a pillangómat,de atzán komolyabb szórakozásra vágyom.Most is éppen apa mellkasán nézelődök. Anyáék délután elmentek pelust venni nekünk, addig a nagyi vigyázott ránk.Nem volt nehéz dolga,mert végig aludtunk. LILI: Szép napot! Mi ma is nagyot sétáltunk,elmentünk a Csillag család felé, ahol mindenki kijött,hogy megcsodáljon bennünket.Azt mondták nagyon szépek vagyunk, de ezt tudtuk eddig is.:-) ANYA: Voltak határozott elképzeléseim a lányok nevelésével kapcsolatban. Az egyik ilyen ,ami már megdőlni látszik,az az,hogy az ikreknek szoros napirend kell. Elhatároztam,hogy ragaszkodni fogok a 3 óránkénti etetéshez,nehogy azt vegyem észre,hogy egyszer csak egész nap szoptatok. Aztán: Dorka előbb sír (jó 3/4 órával), hogy éhes 1. Hagyom sírni,hátha megnyugszik (kis naív) 2. Felmegyek megsimogatom a hátát,hátha .... 3. Felveszem,hátha (na ez kb. 2 percig használ, míg élénk mellkereső tevékenységet folytat és ha nem találja, tovább üvölt) 4.Mellre teszem (csak egy kicsit, hogy megnyugodjon - Bevállt) :-) Székesfehérvár, 2007.október 22. DORKA: Anya azt mondta, hogy jövő hét végén már elkezdhetnek meglátogatni bennünket ,azok akik kiváncsiak ránk. Nagyon várom már ,hogy megismerhessem a barátokat és ismerősöket. LILI: Nagyon sok szép dolgot kaptunk mostanában,az egyik nagyink varrt nekünk takarót,amiben sétálni járunk,helyes macik vannak rajta. A másik nagyinktól pedig játszós takarót kaptunk,amin a földön lehet hemperegni.(bár a hempergés még nem megy.) ANYA: Öltözködés: A lányok nem szeretnek öltözködni (egyenlőre). Az ötvenes kisruhák még nagyok ránk egy kicsit, de majd belenövünk. - egy kis rugdalódzó lábrészén lehetnek bármilyen sűrűn a patentok ,a babák akkor is ki tudják dugni a lábukat. - bármilyen szorosan illesztem a nyakához az előkét a Lili le tudja enni magát és a ruháját,esetleg engem is. - ha ez nem történik meg a étkezés alatt a böfiztetésnél még mindig nagy rá az esély. - ebből kifolyólag két szoptatás között éjszakánként babaruhát mosok. Székesfehérvár, 2007. október 23. DORKA: Vikinek köszönjük a csodaszép falfestményt, ahogy egyre többet nézelődünk, úgy fedezzük fel apa válláról. Nekem a mókusok a kedvenceim. LILI: Anya elhatározta, hogy elkezdi kitölteni a babanaplókat, amiket ajándékba kaptunk ( bár még nem tudja mikor lesz rá ideje) el is tett nekünk emlékbe párat azokból a lufikból, amikkel a nagyszüleink megleptek bennünket a hazatérésünk napján. ANYA: Pelus Egy ( hát még kettő) 2,5 kg körüli gyerekre pelenkát találni nem könnyű feladat. A legtöbb newborn pelus nagy ránk (az összes), a hátunk közepéig ér . Ezen kívül vannak olyanok , amik lent is a térdünkig. A Bella Happy pelus olyan széles, hogy terpeszben fekszik a gyerek. Nekünk a Libero 2-4 kg jött be , kár hogy az egész várost be kell járni, hogy kapjon az ember. Székesfehérvár, 2007.oktober 25. DORKA 2460 g vagyok és anya szerint nagyon jó az étvágyam.Tegnap elmentünk sétálni ,mert már két napja nem tudtunk kimozdulni az idő miatt. Szeretünk levegőzni , jókat alszunk közben .Ma sajnos megint esik,így akiságyban alszunk. LILI: 2710 g lettem. Holnap mozgalmas napunk lesz ,megyünk szemészetre és orthopediára, anya már készülődik ,jó sok cuccunk lesz. Szegény nagyon fáradt,mert az éjjel nem sokat hagytuk aludni,valaki folyton éhes volt. ANYA: Kicsit félünk a holnapi naptól,mert egy etetés is lesz házon kívül. Régebben kettesben mentünk nyaralni ennyi cuccal,amennyi most egy fél napos kórházi kiránduláshoz kell. Na meg a sok beteg gyerek ,felnőtt sem hiányzik a csajoknak. Legalább az idő lehetne szebb. November 23 koraszülött gondozás November 26 kardiológia. Október 31 védőoltás. November 27 Dévény Intézet( szeretném, ha szakember látná Dorkát) . És azt mondták , fél éves korukig ne vigyük őket közösségbe. Székesfehérvár, 2007. október 27. DORKA: Tegnap reggel anyáék összepakoltak bennünket és elmentünk a kórházba. Jó sokan voltak a szemészeten, sok ismerős babával találkoztunk. Mondjuk mi jót aludtunk szinte egész végig, én hisztiztem kicsit , mikor megéheztem. Mostanában folyton éhes vagyok! LILI: Jó késön értünk haza tegnap, kilencre mentünk és fél kettőre értünk vissza, de szerintem jól bírtuk. A szemészeten volt egy kis sírás - rívás , de az orthopedia rendben volt. ANYA: Remélem nem szedtünk össze semmi fertőzést, rengetegen voltak, kontroll szemészeten november 5. , mert még éretlen a szemük. Orthopediára is kell mennünk hat hét múlva újra, mivel holnap kellene csak megszületniük , innen számolják a hat hetet, de nem találtak semmit egyenlőre. A szemészet szörnyű volt, nem lehet bemenni, elveszik a babát és az ajtó előtt hallgatod, hogy üvölt. :-) Székesfehérvár, 2007 október 31. DORKA: Ma a védőben 2820 g -nak mértek és 48 cm - nek, megkaptam az első két oltásomat is , aminek nem nagyon örültem, de azért hamar meg lehetett vígasztalni. Aztán hazasétáltunk és még aludtunk egy kicsit etetésig. Hétvégére sokan bejelentkeztek látogatni,már alig várjuk. LILI: 3080 g vagyok és szintén 48 cm. Fej - fej mellett haladunk Dorkával.:-) A szuri nekem sem jött be , ráadásul anya szerint én vagyok a hisztisebb, nem értem,miért mondja. Sikerült odapisilnem a vizsgálóasztalra és a doktornéninek friss székletmintát is produkáltam :-) ANYA: Aggódtam, hogy a lányok összeszednek valami betegséget a szemészetet... Erre ki nyalt be egy vacak vírusfertőzést és volt három napig lázas, hát persze, hogy én. A leggyengébb láncszem :-) Hiába, a krónikus alváshiány nem tesz jót az immunrendszernek. Az egész család boldog születésnapot kíván ez úton is, a Buza nagypapának, aki nehezményezte a papa megszólítást, de jobb ötlete nincs, tehát a fenti e-mail címre várjuk a tippeket! Ilyenkor már javában gutaütést szoktam kapni attól, hogy az áruházak már szeptemberben árulják a mikulást és októbertől már a karácsonyi ajándékcsomagokat is meg lehet vásárolni - stresszelve ezzel a jónépet. Most szerencsére nem járok annyit boltba és múlt héten már én is megvásároltam a mikulásokat ( ki tudja mikor lesz legközelebb lehetőségem alapon ) Tegnap viszont komolyan megijedtem ( nem tudtam sírjak v. nevessek ) a Tesco és az Auchan karácsonyi játékkatalógusa átlapozása közben. Az interaktív újszülött kismalacon keresztül, a TV-hez csatlakoztatható játékkonzolon át ( 4 éves kortól!!!) a horrorjátékokig ( koponyamarokkó, kísértetkastély gyurma ) Ezért nagyon szépen megkérek minden kedves rokont, ismerőst, barátot, aki bármilyen alkalomból ajándékkal szeretné meglepni a kislányaimat, kreatív, fejlesztő játékot ( Székesfehérváron a József utcában van egy nagyon klassz bolt) v. verses ill. mesekönyvet hozzon ( bár ebből is láttam pár olyan példányt, amit én nem adnék ki semmi pénzért. Lásd Kakikönyv ) Nagyon szépen köszönöm! A lányok nagyon szépen fejlődnek, lassan mindketten elérik a három kg-t. Éppen ma két hónaposak.
Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt időm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szűknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerősökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az eső miatt , remélem holnap jobb idő lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós időt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelőtt hosszú idő eltelte után újra főztem, hát két baba mellett nem egyszerű, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütőben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, ő meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szűkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelő: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkőc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegőt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bőr. Aztán légzésfigyelő ide, légzésfigyelő oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelő.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az őrült szülők megállnak és anya vagy apa tapintással meggyőződik róla (bundazsdákban nem egyszerű feladat), hogy lélegzik-e a gyerkőc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amiről még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegőre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségű édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá időm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinőttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az első segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletről a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja előtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Első baba fotelből át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipő, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellőztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben először szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganője, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörű a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretű fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelőttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemről) megrohamoztuk a szemészetet. Először sikerült időben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelőttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószőnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnője, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak előttünk, féltem is hogy nem tudom levetkőztetni őket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyűjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettő? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Először is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelő tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idő volt. Tegnap este tíztől fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már főztem is, nem egyszerű és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörűen fejlődnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nővérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erőlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon őszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tőle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nőcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következő hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettőnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erősíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettőnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlődésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell őket. Dorka nagyon élénk, érdeklődő kislány, a játszószőnyegen is szépen elnézelődik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyű megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlődésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítő, hogy februárra kaptunk volna időpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél előbb lássa őket szakorvos. Kicsit elkeserítő ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlőre: december 5. Védő ( ellenőrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemről az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülőknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az első önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy időre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is…
Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt időm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szűknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerősökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az eső miatt , remélem holnap jobb idő lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós időt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelőtt hosszú idő eltelte után újra főztem, hát két baba mellett nem egyszerű, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütőben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, ő meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szűkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelő: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkőc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegőt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bőr. Aztán légzésfigyelő ide, légzésfigyelő oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelő.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az őrült szülők megállnak és anya vagy apa tapintással meggyőződik róla (bundazsdákban nem egyszerű feladat), hogy lélegzik-e a gyerkőc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amiről még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegőre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségű édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá időm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinőttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az első segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletről a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja előtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Első baba fotelből át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipő, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellőztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben először szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganője, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörű a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretű fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelőttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemről) megrohamoztuk a szemészetet. Először sikerült időben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelőttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószőnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnője, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak előttünk, féltem is hogy nem tudom levetkőztetni őket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyűjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettő? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Először is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelő tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idő volt. Tegnap este tíztől fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már főztem is, nem egyszerű és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörűen fejlődnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nővérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erőlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon őszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tőle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nőcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következő hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettőnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erősíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettőnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlődésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell őket. Dorka nagyon élénk, érdeklődő kislány, a játszószőnyegen is szépen elnézelődik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyű megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlődésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítő, hogy februárra kaptunk volna időpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél előbb lássa őket szakorvos. Kicsit elkeserítő ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlőre: december 5. Védő ( ellenőrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemről az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülőknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az első önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy időre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is…
Székesfehérvár, 2007 november 3. DORKA: Az éjszaka rendesek voltunk , hagytuk anyát aludni egy kicsit, mert jól elfáradt tegnap, pedig nem is hozzá jöttek a látogatók. Sokan voltak nálunk, bár sajnos volt , akit átaludtunk. Majd legközelebb! LILI: Tegnap nem voltunk sétálni , mert nem száradt meg a bundazsákunk, a másik meg még nagyon nagy, de majd ma bepótoljuk. Anyáék reggel elmentek vásárolni, mi meg szegény nagyinak panaszkodtunk, hogy éhesek vagyunk, alig tíz perccel azután , hogy elmentek. Addig persze aludtunk, mint a bunda. ANYA: A lányok továbbra is tündérek, tegnap még egy kis csokis sütit is volt időm sütni a vendégeknek, éjszaka pedig közel 7 órát aludtam, persze nem folyamatosan. Mindenkinek köszönjük a látogatást és az ajándékokat, pelust egy darabig nem kell vennünk.:-) LILI: Az éjszaka jó sokat ugráltattuk anyát , hogy nehogy unatkozzon.Kiváncsi vagyok a holnapi súlymérésre,ugyanis elég szűknek érzem az ötvenes ruháimat. Lehet,hogy fogyóznom kellene? Székesfehérvár, 2007 november 6. DORKA: Tegnap megint a szemészeten voltunk, jó sokan voltak,találkoztunk ismerősökkel is.A doktornéni szerint szépen alakul a szemünk, már nem is kell tovább szedni az E vitamint. Azért két hét múlva még szeretne látni minket. Ma megint nem voltunk sétálni az eső miatt , remélem holnap jobb idő lesz. LILI: Anyu szerint ma nagyon nyügösek voltunk,hiába,nem szeretjük ezt a borongós időt. Ma este pucér - súlymérés lesz, megint eltelt egy hét, majd holnap megírom, mekkorák vagyunk. Anya ma sokat fényképezett, szóval új képek is lesznek rólunk. ANYA: Úgy néz ki , a tegnapi szemészetet mindenki megúszta betegség nélkül , még én is:-) Ma délelőtt hosszú idő eltelte után újra főztem, hát két baba mellett nem egyszerű, volt egy - két izgalmas pillanat, aggódtam kicsit a húsért a sütőben szoptatás közben , de minden jól alakult. Székesfehérvár, 2007 november 7. DORKA: 3070 g vagyok és ha megnézed a fürcsis képeimet, ez már látszik is rajtam. Éjszaka nem nagyon hagytuk aludni anyát, felváltva voltunk fent. Hiába , mi ketten vagyunk, ő meg csak egyedül, de azért jól bírja a kiképzést. LILI: 3230 g vagyok, szépen gömbölyödök. Lassan szűkek lesznek rám az ötvenes rucik pocakban , pedig a hosszából még lenne 2 cm. Ma elmegyünk ebéd után a postára, anya feladja a Libero klubos jelentkezésünket. :-) Tegnap a nagypapától kaptunk klassz új bundazsákot, kipróbáljuk ANYA: Légzésfigyelő: Jó hogy van, de tényleg. Kivéve, mikor a szívrohamot hozza rám , mert Liló kimászott az ágy szélére és nem érzékeli a párna. Az ember rohan fel a riasztásra, a gyerkőc meg édesdeden alszik a rács mellett. Persze már volt egy éles riasztásunk is, szintén Lilkónál. Belefeküdt a bukásába és nem kapott levegőt . Mire fölértem, már rendesen lélegzett , bár kicsit szürke volt a szája körül a bőr. Aztán légzésfigyelő ide, légzésfigyelő oda , ha túl nagy a csend, az a tuti, ha az ember belopózik a szobába és a gyerek hátára teszi a kezét, hogy érezze, hogy szuszog. Biztos, ami biztos! És amikor éjszaka éberen fekve hallgatom a pittyegést, hogy vajon elég egyenletesen lélegzik-e a gyerek .... Szóval jó ez a légzésfigyelő.... Már csak a babakocsiba kellene valami megoldás ahelyett,hogy séta közben az őrült szülők megállnak és anya vagy apa tapintással meggyőződik róla (bundazsdákban nem egyszerű feladat), hogy lélegzik-e a gyerkőc (persze ,hogy szuszog és most már ébren is van. :-) Székesfehérvár, 2007 november 12. DORKA: Tegnap nem tudtunk sétálni , mert esett a hó, amiről még nem tudom, hogy micsoda,de eléggé megviselt. Séta helyett voltak látogatóink, Évának és Robinak köszönjük az ajándékot. Most süt a nap, talán ebéd után tudunk sétálni kicsit. ANYA: Hát be kell vallanom, nem vagyok túl fitt. A hóesés megviselte a lányok szervezetét, a két és fél óra alvás pedig az enyémet. Nagyon kis nyügösek vagyunk. Már nagyon várom a tavaszt , pedig még tél sem volt. Rossz,hogy nem tudunk mindennap a levegőre menni . Hiányzik a mozgás nekem is, nem beszélve arról, hogy rám is férne, ugyanis a szoptatás mellett iszonyú mennyiségű édességre vágyom. Ez még nem is lenne baj , de meg is eszem. Múlt héten el is határoztam , hogy elkezdek tornászni, de valahogy nem jut még rá időm. :-) Székesfehérvár, 2007 november 14. DORKA: 3470 g vagyok és apa szerint kövér. Na jó , tényleg lett egy kis tokám, de hát kisbabáknál még belefér. Majd leadom, ha már többet mozgok. Lemegy a babauszitól, ahova elkezdünk majd járni, ha megkaptuk az oltásokat. LILI: 3600 g vagyok és kinőttem az 50 - es ruhákat. Reggel 54 - est vettem fel és végigér benne a lábam. Tegnap jót sétáltunk, remélem ma is el tudunk menni, bár reggel esett a hó. Már tegnap óta hármasban vagyunk itthon csajok, mindenki más dolgozik, igyekszünk jók lenni. ANYA: Túl vagyunk az első segítség nélkül töltött napunkon, nem volt semmi gond, a lányok igazán rendesek voltak. Sétálni is el tudtunk menni, bár komoly munkát fektettem bele:-) Az ember ugye lecipeli a két hordozót az emeletről a nappaliba, bundazsákokat a kanapéra teríti, felöltözik. Az egyik kiscsajt felébreszti (kaja előtt egy órával, hogy éhesen érjünk haza), feladja rá a kocsikabátot , lehozza a kagylófotelba, mert onnan nem tud leesni. Másik gyerekért vissza, kocsikabát fel , nappaliba le, kanapéra letesz. Első baba fotelből át a kanapéra. Sapkák fel, bundazsákokba be, hordozókba becsatol. Anyu cipő, kabát fel.Hordozók ajtó elé ki, ajtó bezár, két gyerekülés garázs elé lecipel. Garázs kinyit, babakocsi kivesz, üléseket rápattint, garázs becsuk. Ezen a ponton eszünkbe jut, hogy a gyerekszoba ablakot nem nyitottuk ki , de mivel a lányokat nem merjük az udvaron hagyni, visszacipelni nincs energiánk, elindulunk sétálni, ott egye meg a fene a szellőztetést. Mindenesetre a lányok jókat alszanak séta közben és jó étvággyal esznek utána, szóval megéri. Székesfehérvár, 2007 november 18. DORKA: Ma megint nem tudtunk sétálni, mert esett a hó, de holnap nagyot csavargunk, megyünk a szemészetre. ÉLetünkben először szoknyában, anya kapott pici harisnyát. Tegnap itt volt anya kolleganője, jól megnéztem magamnak, hogy megismerjem, ha legközelebb jön. LILI: Tegnap sétánál egyedül akartam öltözni - legalábbis a sapit felvenni - de anya nem hagyta, pedig már nagylány vagyok. Éjszakánként már 45 órát alszunk két etetés között, hogy anya is tudjon pihenni. ANYA: Verusnak köszönjük a szép takarókat, kár, hogy annyira siettél. Gyönyörű a rózsa! Hihetetlen, de lehet 44-50-es méretű fehér harisnyát kapni :-). Ma fürdetésnél megmértük a lányok hosszát: Lili: 51 cm Dorka: 52 cm Székesfehérvár, 2007 november 19. DORKA: Ma ismét a szemészeten töltöttük a délelőttünket.Nem voltak olyan sokan, így viszonylag hamar végeztünk és még sétálni is el tudtunk menni a napsütésben.Igen jó volt az ikerfelhozatal, mi voltunk a harmadik ikerpár.A többiek mind vegyespáros voltak, csak a mi apukánk lesz elnyomás alatt. LILI: Ma jó napunk volt, mindenki megcsodálta, milyen csinosak vagyunk :-) (képek készültek) Ráadásul a szemünk is rendben van, így csak december 14-én látjuk újra a doktornénit. Egyébként nagyon rendesen viselkedtünk, anyának nem lehet egy szava sem. ANYA: Kemény két és fél óra alvás után (részemről) megrohamoztuk a szemészetet. Először sikerült időben odaérni (két ekkora gyerekkel nem kis teljesítmény.), erre 20 percet csúszott a kezdés :-( , így fél órát vártunk a tömött kórházfolyosón a beteg emberek között. Lánykáim az éjszakai virgonckodás után gyakorlatilag átaludták a délelőttöt, így a vizsgálat alatt megszokott ordítás is elmaradt, fel sem rezzentek :-) Pénteken kardiológia túra. Székesfehérvár, 2007 november 20. DORKA: 3720 g vagyok, 56-os ruhákat hordok és a 2-4 kg pelusról áttértünk a 2-5 kg - ra. Anyu szerint hihetetlen ,hogy milyen tempóban növünk. Tegnap voltunk a doktornéninél , mert megijesztettem anyát egy kis köhögéssel, de nincs baj. LILI: 3900 g vagyok és tesóval együtt egyre többet vagyok ébren, anya fel is állította nekünk a játszószőnyeget, hogy tudjunk szórakozni. Ma itt volt anya középiskolás barátnője, köszönjük az ajándékokat, a fiúknak pedig a rajzokat. ANYA: Tegnap délután hármasban felkerekedtünk és babakocsival ellátogattunk az orvosig. Egy ember volt csak előttünk, féltem is hogy nem tudom levetkőztetni őket mire be kell menni, de megoldottuk. Míg a Dorkát vizsgálták, Lili nagyon rendesen viselkedett, jól elfoglalta magát , éppen kakilt :-) Szerintetek , ha az ember két egyforma hordozóban, két egyforma gyerekkel megy valahova, miért kérdi meg mindenki, hogy ikrek-e? Mik lehetnek még? Gondolják az egyik kölcsönben van? És a kedvencem, mai gyűjtés(séta): - Fiúk vagy Lányok? - Lányok. - Mind a kettő? Neeem , az egyik lányok, a másik pedig fiú :-) Székesfehérvár, 2007 november 22. DORKA: Tudtátok ti, hogy mennyi fárasztó dolgot kell csinálnia egy ilyen pici gyereknek. Először is enni, aztán játszani és még sétálni is (ráadásul ez többletöltözködéssel is jár, fúj). Ezeknek a megterhelő tevékenységeknek az eredményét láthatjátok a mai képeim között. LILI: Holnap elkisérem tesót a kardiológiára, megnézik a szívét. Ma jó nagyot sétáltunk, nagyon szép idő volt. Tegnap este tíztől fél négyig aludtunk fürdetés után, anyunak nem lehet egy szava sem. ANYA: Hát igen, szóhóz sem jutok a fáradtságtól, már nagyon kellett ez a kis alvás. A héten már főztem is, nem egyszerű és anyu még mindig rengeteget segít, nem tudom, hogyan csinálja, aki egyedül van. De a lányok gyönyörűen fejlődnek és ez minden melót megér. Székesfehérvár, 2007 november 26. DORKA: Gyorsan eltelt a hétvége és apának már megint dolgoznia kell. Pénteken voltunk a kardiológián, megvizsgált a doktor néni, minden rendben van velem, februárban kell csak újra mennem. Meglátogattuk a nővérkéket is, aztán elmentünk a városba sétálni. LILI: Hétvégén itt volt a Debi és az Andi, hoztak nekünk helyes rágókát. Anya nagyon erőlteti ezt a játszószönyeg témát, de megmondon őszintén elég uncsi. És ha anya még a Mirr Murrt is olvassa, tuti bedobom a szunyát. ANYA: Már a második éjszaka aludtak a csajok a nyolcas fürdetés után hajnali négyig. Nem bánnám ezt a napirendet bár kitolhatnánk az ébredést hatig. Én kis telhetetlen! Holnap Pest-túra, Dévény Intézet, kicsit tartok tőle, hogyan fogják viselni a hosszú utat a nőcik. Jól megzavarjuk a napirendet. A télapós képek a karácsonyi képeslaphoz készültek, Anne Geddes után szabadon :-) Már csak ki kellene választani egyet... Székesfehérvár, 2007 november 29. DORKA: Kicsit elmaradtunk a híradással, mert jó mozgalmas hetünk volt, aminek eredményeként a következő hetekben sem fogunk unatkozni. Kedden Pestre utaztunk a Dévény Anna Alapítványhoz, jó sokat ültünk az autóban, elég uncsi volt. Mikor odaértünk sokat kellett várni, és enni sem lehetett pedig már éhesek voltunk, aztán még meg is maceráltak bennünket. Mind a kettőnknek kell járni tornára, nekem azért mert az egyik oldalra jobban szeretem tartani a buksimat ( ha egyszer úgy kényelmes! ) és kifelé tartom a lábaimat. Lilinek pedig kicsit erősíteni kell a hát és nyakizmait. Este pucér mérlegelés is volt: Lili 4080 g, én pedig 3930 g lettem. LILI: Szerdán a kórházba kellett mennünk koraszülött gondozásra, szokás szerint jó sokan voltak, de azért egész gyorsan haladtunk. Nem szeretem én az ilyen vizsgálódásokat, ennek hangot is adtam. Anya elmondta a Tokodi doktor bácsinak, hogy szerinte nem figyelek eléggé, így most mindkettőnknek kell menni koponya ultrahangra és fejlődésneurológiára. Szerintem igenis figyelek arra, ami engem érdekel, a fényt például nagyon szeretem. A kórház után meglátogattunk Apa munkahelyét, jó sokan voltak és mindenki minket nézett, de azért jót aludtunk. Dorka nem is mondta, hogy kedden voltunk ám színházban is, meglátogattuk a Tóth Ági nénit. Ott is sokan megcsodáltak bennünket. ANYA: Hát tényleg nem unatkoztunk a héten. Lányok egész jól bírták a pesti utat, bár az éjszakai alváson sajnos látszott, hogy eltoltuk a napjukat. Egész szép napirendet alakítottunk már ki, az esti nyolcas fürdetés után már csak négy és öt között ébrednek valamikor enni, aztán 8, 12, 16 körül, így már csak ötször eszünk egy nap. Egyre többet vannak ébren napközben és akkor nincs mese, szórakoztatni kell őket. Dorka nagyon élénk, érdeklődő kislány, a játszószőnyegen is szépen elnézelődik, ha történik körülötte valami, nem kell ölben tartani, lényeg, hogy ne unatkozzon. Lilus miatt komolyan aggódom, nehéz vele szemkontaktust létesíteni, nem érdeklik a játékok, sokat alszik. Nem figyel a hangomra, már arra is gondoltunk, hogy esetleg a fülével van baj. Dévény Anna véleménye szerint mindkét kislányt hordanunk kell tornára, amit nem is olyan könnyű megoldani, ugyanis Fehérváron nincs Dévény tornász, Móron pedig nem biztos, hogy tudnak minket vállalni, mert nagyon sok kisgyereket kezelnek. Tokodi doktor mindkét csajszinak rendelt koponyaultrahangot és fejlődésneurológiára is mennünk kell, ami szintén elkeserítő, hogy februárra kaptunk volna időpontot a kórházba, így kénytelenek vagyunk magánrendelésre vinni, hogy minél előbb lássa őket szakorvos. Kicsit elkeserítő ez az egész rendszer. Szóval a havi programunk egyenlőre: december 5. Védő ( ellenőrzés, oltás ) december 6. Neurológus december 7. Orthopedia kontroll december 11. Koponya UH december 14. Szemészet kontroll Tokodi doktor szerint nincs baj Lili hallásával, de ha a neurológus nem talál semmit, akkor azért elvégeznek majd egy vizsgálatot. Remélem nem találnak semmit! Tudom, hogy a gyereknevelés a folyamatos aggódásról szól, de úgy érzem nekünk így az elején kicsit sok jutott. Közben a héten eljutottunk Atival színházba is, ami amellett, hogy nagyon jól éreztem magam, részemről az enyhe idegbajról is szólt. A nagyszülőknek a nagynénivel kiegészülve megvolt az első önálló fürdetésük, Ati szerint karácsonyra biztosan színházjegyet kapunk J. Szóval Fehér Adri és Jónás Andi maradandó élményt nyújtottak, de azt hiszem egy időre beszüntetem a további programokat, ugyanis a szoptatástól éppen eléggé hullik a hajam, nem kell még fokozni is…
2008. 04. 30. Dorka Elvittük az anyagot, lesz ruhánk a bulira. Ma nem volt olyan meleg, de nem baj, mert így anya legalább nem kente be fényvédővel az arcomat, azt utálom. Apa ma legénybúcsúba megy, így csajos esténk lesz, csatlakozik hozzánk a nagynénink is, de anya szerint azért nekünk még le kell feküdni időben. Egyrészt mert kicsik vagyunk, másrészt különben extra nyűgösek leszünk a majálison. Ahova úgy néz ki, hogy mégiscsak el tudunk menni, mert készen lesz az autó. Ha mégsem, akkor Apának adnak céges autót, hogy mindenképpen ott lehessünk, hiába, nagyon népszerűek vagyunk ám. Ma 19:40 perckor pontosan 7000g-ot mutatott alattam a mérleg. Lili Ma fél órás délutáni alvás után úgy döntöttem, hogy nekem elég volt, majd csendben felszedtem magam alól a gumis lepedőmet, és gombóccá gyűrtem, aztán szóltam anyának, hogy jöhet értem fel. Nem volt túl boldog, egyrészt a lepedő miatt (pedig sokat dolgoztam vele), másrészt, mert nem végzett a betervezett házimunkákkal. Pénteken lehet, hogy elkísérjük a nagynéninket és a keresztfiát a veszprémi állatkertbe. Ez időjárás függő, ill. attól is függ, hogy anya rá tudja-e beszélni Apát, aki szerint még kicsik vagyunk hozzá. 7250g vagyok, pont egy kocka Ráma van köztünk Dorcival. Anya Jól vagyok ám, köszi Mindenkinek a bíztatást! Ardelán Erzsinek külön puszi! Meggyógyították az autónkat, így mégis el tudunk menni „felvonulni”. Két történet: 1. Hétfőn beléptünk az orvosi rendelőbe, mire egy három-négy év körüli kislány odaszalad az anyukájához: Anya, nézd IKREKEK! 2. Ma hazafelé a sétából eljöttünk egy buszmegálló mellett, ahol három tizennégy éves forma srác várta a buszt. A csajok a sportrészben fektetve, egymással szemben, a lábuk összeért, és mert fújt a szél, le voltak takarva egy közös pléddel. Fiúk között élénk sutyorgás kezdődött, majd megszületett a vélemény: Össze vannak nőve! 2008. 04. 29. Dorka Ma elmentünk anyával anyagot venni, mert 10-én esküvőre megyünk és anya ruhát varrat nekünk. Sajnos választani nem tudtunk, mert útközben elaludtunk, így anya döntött. Lili Vasárnapra bejelentkeztek apa rokonai, jó sokan leszünk, de legalább lassan megismerünk mindenkit. Ma délután forgolódás közben teljesen magamra tekertem a lepedőt, amin játszunk, közben megtaláltam a cumimat, betettem és elégedett álomba merültem. Anya Túl vagyunk a kontrollon, hála az égnek, mindkét csajszi tüdeje tiszta most már. Lili még egy kicsit köhög, de jövő hétre rendben leszünk doktornő szerint, mehetünk Dévényezni. Viszonylag simán megúsztuk. Elkezdtük vezetni Dorkának a panasznaplót, reméljük, nem kerül bele sok minden. Annyit tennék még hozzá a vasárnapi irományomhoz, hogy az orvosi ellátással maximálisan meg voltunk elégedve, mind az orvosok, mind a nővérek szakmai szempontból kifogástalanul látták el a feladatukat. Azt is tudom, hogy nem vehetik magukra minden egyes kis betegük sorsát, mert azt nem lehet bírni. Csak az gondolkodtatott el, hogy hogyan lehet úgy gyógyítani, hogy magam sem bízom a gyógyulásban. Persze csodák is vannak… Készen van az adóbevallásom (hála Verának! Köszi!) és az elmúlt évekhez hasonlóan, most is kapok vissza egy kis pénzt. Háromnegyed gyerekülés ? Autónknak persze, hogy olyan alkatrésze romlott el, amit égen földön nem lehet kapni. 2008. 04. 27. Dorka Megjött a Mami az óvodai tanulmányi kirándulásról, kaptunk ajándékba új textil könyvet, nagyobbat, mert már mi is nagyok vagyunk. Szép! Nagyon sok érdekes dolgot láttunk a városban, a jó idő miatt előbújtak a kisbabások, rengeteg ikerpárral találkoztunk, különböző verdákban. Apa, a Hős, vért is adott. Lili Tegnap elmentünk sétálni, meglátogattuk a Gedeon Robiékat, de nem voltak otthon. Így jár, aki nem jelentkezik be előre. Jót sétáltunk, szép idő volt. Ma megnéztük az autókat a városban. Három és fél órát sétáltunk, szuper idő volt, anya kinézte nekünk a lufit, amit május elsején fogunk kapni. Katicás! Ja, és kijött alul egy fogam, így Apa már nem piszkálhat azzal, hogy fogatlan vagyok. Anya Elég sok minden kavarog bennem mostanában. Ahányszor benézünk a nővérkékhez a kórházba, mindig elmondják, hogy mekkora csoda, hogy Dorka velünk lehet. Ez mindig felemás érzéseket keltett bennem. Pénteken, a „tüdős” doktornő is elmondta ugyanezt és tegnap, amikor nála jártunk a gépért, azt mondta, hogy mi tartottuk itt Dorkát! Mi és én még hozzáteszem, TI, akik olvastok minket, akik szurkoltatok, imádkoztatok érte! Nem is tudom megfogalmazni igazán, hogy mit érzek ezzel kapcsolatban, emlékszem mikor Dorkának másodszor kilyukadt a tüdeje, és a szemem láttára omlott össze, akkor is a doktornő volt ügyeletben, kiküldtek, kint ájuldoztam az ajtó előtt elég sokáig, mire egyenesbe kerültek a dolgok. Jött ki a doktornő és mikor reménykedve megkérdeztem, hogy mi van a lányommal, az volt az első kérdése, hogy : Ugye tudja, hogy Ő egy nagyon beteg kisbaba?!?! Ez már akkor is elborzasztott, mégis mit kellett volna tennem, persze tudom (hiszen, akkor már két hete hallgattam, hogy lehet, hogy el fogjuk veszíteni), és akkor menjek haza és hagyjam meghalni??? Amikor a 12. héten vastagabb tarkóredőt mértek Dorkánál és a nőgyógyászom azt mondta, hogy nagy a baj, a nővérke megkérdezte, hogy miért sírok, ott a másik. Az egy dolog, hogy szerintem az ilyen ember (?) ne menjen egészségügyi dolgozónak, de hogy lehet ilyet mondani, mikor nekem két gyermekem van és mindkettő egyformán fontos!!! Rohantunk Pestre, az Istenhegyi útra, hátha ott mást mondanak. Bátorfi doktor szerint is nagyon beteg babáról van szó, javasolta a redukciót, ill. ott volt még a chorion-biopszia lehetősége, keddig döntsük el, mit szeretnénk és jelentkezzünk a Szabolcs utcai kórházban (péntek volt). Nem kívánom senkinek, hogy négy nap alatt kelljen döntenie a régen várt gyermeke életéről. Őrlődtünk, közben kértem a babát, hogy gyógyuljon meg. Kedden az UH-on, Hajdú doktornő már jobb állapotúnak látta a kicsit, ő volt az első, aki ki merte jelenteni, hogy szerinte nincsen semmi baj. Szerettem is érte! Rövid genetikai tanácsadás (na, azt az embert se lássam soha többet) után elmehettünk egyet sétálni a mintavételig, aztán újabb két nap idegeskedés után kiderült, hogy nincs baj. Ezután szépen fejlődött is Dorci egészen a 31. hétig. Egyébként a mai napig nem mondta meg senki, hogy volt-e a két dolognak köze egymáshoz. Aztán a három és fél hét rettegés, de valahogy fel sem merült bennem, hogy lehet olyan, hogy nem négyen jövünk haza. Egyszer fordult elő, hogy ki kellett mennem az öltözőbe, mert úrrá lett rajtam a hisztéria az inkubátor mellett, ahogy néztem, hogy pumpálja a gép a levegőt a pici kis mellkasba, mindenfelé csövek lógnak a testéből és az zakatolt bennem, hogy meg fog halni, meg fog halni. Ki kellett mennem, összeszedni magam, hogy nehogy megérezze rajtam Dorka. A mai napig szégyellem azt a pillanatnyi megingást. Szóval már akkor sem értettem, hogy mit várnak el tőlünk az orvosok, miért néznek ránk furcsán azért, mert hiszünk benne, hogy élni fog, mert nagyon akarjuk. Persze láttak ők már ott sok mindent, sajnos az ott töltött idő alatt én is. Voltak babák, akiket csak úgy ott felejtettek, ill. akihez ritkán járt az anyukája, mert neki a védőnője azt mondta, hogy elég két-három naponta… Azt hittem már helyükre kerültek bennem ezek a dolgok, de ezek szerint még sem, talán a betegség hozta elő, nem tudom. 2008. 04. 26. Dorka Egész jól vagyok, tegnap már szépen ettem is. Ebédre répát, csirkehusival, finom volt. Ma megyünk a kórházba az inhalálóért, ha szép idő lesz, sétálunk egyet a Halesz parkban is, azt mondta anya. Lili Mostanában azt a szokást vettem fel, hogy elalváshoz betakarom az arcomat, mindennel, ami épp a kezem ügyébe kerül, a fejem alatti pelussal, a nyálkendőmmel, a takarómmal. Anyát ez roppant mód idegesíti, mert folyton attól retteg, hogy mikor fojtom meg magam. Anya Elég horror éjszakánk volt, Lili kettőig kb. fél óránként ébresztett, aztán egy kis orrszívás és tápi után elaludt végre, akkor meg én keltem három húszkor az alábbi álomra: Valami koncertre készültünk egy Operaház szerű helyre, és amikor odaértünk vissza kellett mennem a kocsihoz valamiért. Attila nem várt meg, így egyedül kellett bemennem, akkor vettem észre, hogy büfi foltos melegítő és kinyúlt szoptatós trikó van rajtam, mindenki más estélyiben (álmomban is szörnyű volt). Lefelé menet egy lépcsőn (?), pedig három nő akarta elvenni a gyerekemet, ugyanis terhes voltam. Na, ez mit jelenthet?!?! Míg ezen gondolkodtam, megint felébredt Lilus, aztán ötkor már Dorka is fel szeretett volna kelni . Á, nem is vagyok fáradt! Drága, jó autónk délelőtt bemondta az unalmast, így gyalog mentünk a kórházba, szép idő lévén a sétát is kipipáltuk. Doktornő pont az ablakban állt, mikor bementünk a kórház udvarra, így elénk jött a folyosóra, nem kellett várni, már mehettünk is be. Megvizsgálta Dorkát, még mindig van egy kis váladék a tüdő felett. Naplót kell vezetnünk a légúti megbetegedésekről, és ha szükségesnek ítéli, akkor megelőző kezelést fog kapni Dorka, hogy ne menjen minden rögtön a tüdejére. Remélem, erre nem lesz szükség, hiszen a közel nyolc hónap alatt ez volt az első ilyen eset. Mivel van közgyógy igazolványa a postára sem kellett szaladgálni a csekkel, mert ingyen kapta az inhalálót. Hétfőn visszavisszük a rendelőből kölcsönkapottat. 2008. 04. 25. Dorka Két napig megint nem sétáltunk, mert anya nem mert minket kivinni a szeles időben, nehogy még jobban megfázzunk. Talán ma már sétálhatunk. Anya minden nap egy kicsit többet tornázik velem, mert most sokat kihagytunk a betegség miatt. Lili Ma elkísérem Dorkát a tüdőorvos nénihez, lehet, hogy a mi doktor nénink engem is megvizsgál, de a tegnapi inhalálás után jobban lettem. Már nagyon várjuk a május elsejét, megyünk Apa cégével majálisozni, anya elmesélte, hogy lesznek lovak is, meg erdő, és ha jók leszünk, délután kapunk lufit is. Anya Kicsit előrébb hoztuk a fürdetést, mert a lányoknak késői lett az időpont, nagyon álmosak voltak már addigra. Lassan áttérünk a napi négyszeri étkezésre is, már nagyon a határon vagyunk, de még nem merem megkockáztatni, nehogy hajnali kelés legyen a vége. Kezd visszatérni Dorka étvágya, Liliét hála az égnek semmi nem zavarja meg. Remélem, jövő héten már eljutunk tornára is, mert Dorkának nagyon kellene, de itthon sem akartam kínozni, amíg olyan beteg volt, lassan szoktatom vissza. Nagyon aggódom miatta, még mindig nem forog, Lili meg már lassan mászik, napról napra ügyesebb. Dorka mintha megtorpant volna, az oldalra fordulás óta nem produkál semmi újat. Ha a Dévény módszer szerint forgatom, kis segítséggel megcsinálja, nagyon kevés hiányzik neki hozzá, de az a kevés valahogy nem akar összejönni. Hason fekvésben egyre szebben tartja a kezét, egyre többet támaszkodik alkaron és néhányszor más sikerült felemelnie egyik kezét, úgy, hogy közben a másikon támaszkodik, de még nagyon bizonytalan. Kicsit kiakadtunk Attilával, 11-re odamentünk a rendelőben, vártunk egy fél órát, mert ugye sokan az allergia vizsgálatra jöttek, aztán bementünk, a doktornő meg sem vizsgálta Dorkát, mondta, hogy holnap menjünk be a kórházi rendelésre, ott kapunk egy csekket, és ha azt befizetjük a postán, már vihetjük is az inhaláló gépet. Én ezen úgy megdöbbentem, hogy meg sem kérdeztem, hogy mennyi lesz. Azt hittem, azért meghallgatja a tüdejét v. valami…Ezt nyugodtan intézhettük volna telefonon is! Ráadásul háziorvosunk sem volt ott. Várakozás közben azért történt egy aranyos dolog. Lili Attila ölében ült, amikor belépett a váróba egy hasonló korú férfi, kicsi lányom meglátta, elvigyorodott és a karját nyújtva repkedett felé. Rendes volt, mert vette a lapot, integetett, mosolygott neki. Hozzáteszem, van ízlése a gyereknek… 2008. 04. 22. Dorka Lett még egy fogam, most felül és mellette már bújik is a következő. Nem mondom, hogy jó érzés. Annyira már nem köhögök, orrszívást, inhalálást továbbra is utálom és ennek hangot is adok. Lili Egész jól kúszok már előre, persze csak akkor, ha van valami értelme. Akármiért nem strapálom ám magam. Persze anya próbálkozik rendesen. Már az én orrom is folyik és köhögök is, anya nem unatkozik, mert elég nyűgös is vagyok. Anya Mi a rosszabb egy beteg gyereknél? Két beteg gyerek! Mai nap katasztrófa és még nincs vége. Lilinek is egyfolytában folyik az orra, köhög, nem tudnak aludni, rendesen enni, szépen felépített napirendünk romokban hever. Ha külön-külön sírnak még csak hagyján, de ha egyszerre ordítanak, azt sem tudom, kihez kapjak hírtelen. Most éppen elaludtak, ki tudja meddig tart a csend, gyorsan nekiállok a csendesebb házimunkáknak. Sétálni is el kellene menni, mert kell a friss levegő és a szobát is át kellene szellőztetni. 2008. 04. 21. Anya Megjártuk a gyerekorvost, kb. ezer más emberrel együtt… Dorkának van némi váladék a tüdején, pénteken tüdőgyógyász is megnézi, de szerencsére nem kell a kórházba menni, mert jön valamiért a rendelőbe és doktor nénink elintézte, hogy lásson minket is. Azért lényegesen jobban van a kisasszony, kevesebbet köhög, elég sok váladékot tudok leszívni. Inhalálás segít, de utálja, apa fogja le, mert én úúúúúúúúúgy sajnálom. Sorban ülés közben kis tündérek voltak, Dorcinak pont addigra fogyott el a türelme, mire bementünk és az, hogy még azt is meg kell várnia, hogy Lilit is megvizsgálják, kicsit sok volt neki. Bemutattunk némi hisztit… Asszisztensnő dajkálta, míg Lilit felöltöztettem, persze ölben már semmi baja nem volt a kis dögnek, kedélyes társalgásba fogott. Lili hála az égnek nem nagyon keveredett bele, csak orr cseppet kapott. Vettünk fényvédő krémet a patikában, mert úgy néz ki, Lili nagyon érzékeny a napra, aranyárban van, mi lesz, ha nem csak az arcukat kell kenni?!? 2008. 04. 19. Dorka Még mindig beteg vagyok, sétálni sem megyünk, mert fúj a szél. Ma 15:34 perckor, amíg anya egy pillanatra hátat fordított, a bébi tornázó alatt orvul hasra fordultam. Azóta is furdalja a kíváncsiság, hogy hogyan csináltam. Szerintetek megmutassam neki? Lili Apa és anya örömére úgy döntöttem, hogy a hátramenetet felcserélem az előrehaladással (döntésemben jelentős szerepet játszott egy a közelemben hanyagul a földre tett fényképezőgép). Bár őseim szerint egyelőre elég egyedi a technikám. Most mondjátok meg, már az is baj, ha az embernek saját stílusa van?!? Csütörtökön kaptunk egy bébi tornázót, ma anyára könnyebb szívrohamot hoztam, mert ülésbe húzom magam rajta (még nem tökéletes). Azt mondja, félti a fejem a padlóval való találkozástól. Nem is értem, most akkor lehet rajta tornázni, vagy nem?!? Tegnap a nagypapa hozott nekünk szivacs puzzle-t játszószőnyegnek, ezen garázdálkodunk mostanában. Érdekes hangja van, ha a körmömmel kaparászom. Anya Meglepően nyugalmasan telt az éjszaka. Kettőkor álmában köhögött a kisasszony, de nem volt szívem felkelteni, inhalálni, négykor orrot szívtunk és szopizott, háromnegyed hétig aludt, addigra a hatkor ébredő Lili pont megreggelizett. Este beüzemeltük az elektromos párologtatónkat, főztem egy nagy adag kamillát és ment egész éjszaka, de már délután a gyógyszeres inhalálás után megkönnyebbült egy kicsit Dorcika, talán időben elkaptuk. Szegénykém nagyon csúnyán köhög. Hát ma már nem tudunk párologtatni, ugyanis véletlenül ráléptem a zsinórjára és felborult. Azóta őrült mód porszívózok, nehogy üvegszilánk maradjon valahol. Ilyen béna is csak én lehetek! Bébi tornázó jó befektetés volt, mindkét gyerek szereti, Dorkát talán még semmi nem kötötte le ennyi ideig. 2008.04. 18. Dorka Beteg vagyok! Lili Dorka beteg, anya egész nap kézben hurcolja, mert a doktor néni azt mondta, hogy nem jó neki most feküdni. Ez ugye nem igazságos, amit szóvá is tettem, ezért anya bepakolta tesót a hordozóba és engem vett az ölébe, úgy ültünk a Dorka mellé mondókázni. Ez meg neki nem tetszett! De hát nem lehet mindenkinek jó! Anya Sajnos nálunk lecsapott a RÉM! Úgy engedtek ki minket a kórházból, hogy mivel a gyereknek "roncs" a tüdeje, hajlamosabb lesz a felső légúti, hurutos betegségekre. Lehetnek asztmaszerű fulladásos rohamai stb. Annyira bíztam benne, hogy ezt már tényleg megússzuk, hát nem. Dorka tegnap kétszer hányt a köhögéstől, egész éjjel kínlódott, egyszer azt hittem megfullad a karomban, mire felköhögött valami váladékot... Most jöttünk a dokitól, hörghurut, kaptunk inhaláló készüléket a gyógyszerhez, naponta ötször-hatszor kell sóoldattal, kétszer (ha nagyon fullad háromszor) a gyógyszerrel inhalálni. Ez elporlasztja a gyógyszert és közvetlenül a beteg területre jut, nem terheli a szívét, ami ugye a rossz tüdő miatt egyébként is keményebben dolgozik. Hétfőn kell visszamenni, állapottól függően szakorvosi konzíliumot fog kérni a doktornő. Olyan jó lenne a tüdőgyuszit megúszni! Kezdek kicsit lepukkanni, két éjszaka nem alvás és idegeskedés után. Azt hittem éjszaka az ügyeleten kötünk ki, számolgattam az órákat a rendelés kezdetéig, még jó, hogy délelőttös volt a doktor nénink. Sok ez így egyszerre, a mozgáslemaradás, a szemészet, most meg ez is. Persze benne volt a pakliban, de szegény Dorkával történhetne most már valami jó is. Ha meghallja a porszívó hangját, már visít és az inhalátornak gyakorlatilag ugyanaz a hanghatása, szóval gondolhatjátok, mennyire élvezi. Egyébként a torka nem piros, így fertőzés nincs. Így napközben egész tűrhetően van, az éjszakától jobban tartok… 2008. 04. 17. Dorka Elég náthás vagyok, de pont tegnap voltunk a védőben és doktor néni szerint a tüdőm tiszta, torkom rendben van, anyáék most ki fogják próbálni a homeopátiás szereket, hátha bejön. Tegnap 6700 g és 63 cm voltam a védőben, anya előző este 6810 g-nak mért. Szóval mindenképpen fogytam egy kicsit, de doktor néni szerint fogzás miatt belefér. Lili 66 cm vagyok és 7230 g. Meg vannak velem elégedve. Tegnap orvul megböktek minket a rendelőben, mert a SOTE-n eszébe jutottunk a doktor bácsiknak és küldtek anyáéknak csecsemőkori tömegszűrésre vizsgálati bekérőt. Ezen a videón (http://videa.hu/play.php?v=vhRqa5bAw3bpbLNO) Dorkával beszélgetünk. Jól látszik, hogy nekem nagyobb a szám és nagyon oda kell ám figyelni, mit mond Dorka, mert kis csendes. Anya Gyerekorvosunk szerint is kicsit kancsal Dorka, szóval előbbre kell kérnem időpontot a másfél éves kontrollnál a szemészetre. Nem hiányzott! Lili igazi sajtkukac lett, már alig alszik, meg nem áll egész nap és be nem áll a szája. Nem fogunk unatkozni mellette, az biztos. És az én nagylányom úgy döntött, hogy nem kér többet anyából, abbahagyta a szopizást. Bevallom, szomorú vagyok! Doktornővel megbeszéltük, hogy kapjon lefejt anyatejet a védettség miatt. Dorcika még mindig csak az oldaláig hajlandó elfordulni, aztán visszatér a biztonságos háton fekvésbe. Többet alszik, viszont sokkal akaratosabb, mint Lili. Ő sem lesz könnyű eset. Lili egyre többet szeretne ülni, állni. Kis ideig már egyedül is ül, de nem erőltetjük. Oldalfekvésből való ülésbehúzáskor mindkét kézzel szépen kitámaszt, kicsit tolja magát felfelé. Ha sikerül felülni, hangosan kacag. Élvezi, hogy más szemszögből látja a világot. Olyan jó lenne Dorkámról is ilyeneket írni már!!! Tegnap éjszaka és a mai délelőtt katasztrófa volt, éjszaka óránként kelni kellett Dorkához, hol enni, hol orrot porszívózni. Nem tud egyszerre sokat enni vagy a nátha v. a fogai miatt. Délelőtt őszibarackot ettünk, Dorka csak egy fél üveggel, Lili bevállalta a sajátja mellett a maradékot is. Mivel egyre jobban önállósodik, saját kanállal is „eszik”, amellett, hogy én etetem. Ez kábé úgy néz ki, hogy amit nagy nehezen belapátolok a szájába, mert közben jár keze-lába, énekel (dallamosan magyaráz) annak egy részét ő kikotorja a saját kanalával és ütemes mondókázás közben szétrázza, beterítve vele kb. két méter sugarú körben az etetőszék körül a szobát. Azt olvastam, hogy hagyni kell a gyereket maszatolni, mert így fejlődik a tapintása, érzékelése és a szülőnek kell megteremteni ehhez a feltételeket. Azt hiszem, be kell szereznünk egy festéshez való takarófóliát. Mostanra sikeresen átöltöztünk és éppen alszanak, Lili várhatóan kb. fél órát. Rám meg vár egy hegynyi vasalnivaló… 2008. 04. 15. Dorka Itthon vagyunk megint, eddig nem voltunk, mert elutaztunk, jó messzire. Útközben meglátogattunk a Dudarék Nikijét, kaptunk ajándékot is, köszönjük. Nikit nem nagyon érdekeltük, inkább fényképalbumot nézegetett. Aztán még mentünk egy kicsit és már ott is voltunk Galyatetőn. Anya kicsomagolt bennünket, amíg apa felcipekedett, aztán ettünk, mert addigra kicsit nyűgösek lettünk. Lili Nagyon jó volt ám! Sétáltunk a szálloda parkjában, láttunk őzikét is, tudjátok, az öreg nénéjét. Van rengeteg játék is, anya azt mondta, majd ha nagyobbak leszünk, megint elmegyünk, hogy ki tudjuk próbálni. Sokat pancsoltunk, ettől mindig jókat aludtunk, bár a kanalazás valamiért nem nagyon ment az idegen helyen. Anya Túléltük! Sőt! A lányok angyalok, komolyan, meg is lepődtem. Első éjszakát simán végigaludták, ma hajnalban kellett kelni Dorkához, mert a tegnap esti medencézés kicsit hosszúra sikerült és úgy elfáradt, hogy nem vacsorázott rendesen. A szálloda nagyon jó, főleg a wellness, feljutottam kb. 13 percre egy futópadra és 10 percet szaunáztam is. Hála az égnek alig voltak más vendégek, így a gyerek medencét kizárólag mi használtunk és esténként a többi medencében sem volt senki. A hotel nem kifejezetten családbarátként hirdeti magát, de nagyon partnerek a „gyerekes dolgokban”. Ma például 10-kor el kellett volna hagyni a szobát, de mivel a csajok pont akkor esznek, mondták, hogy maradjunk nyugodtan. A wellness részleg nagyon szép, jól esett egy kicsit dagonyázni, csajokat jól kifárasztottunk a gyermekmedencében, majd aludtak a parton a hordozóban, amíg mi is kiszórakoztuk magunkat az élménymedencében. Hétfőn sétáltunk egy nagyot a parkban, bár hét kiló gyereket cipelni a kenguruban, kellemes élmény a hátamnak, de a babakocsinkat nem az erdei útra tervezték. Még jó, hogy vittük a fél házat, így mindenre fel voltunk készülve. Kár, hogy haza kellett jönni! Reggeli és vacsora alatt a csajok hordozóban „ültek” a széken és meglepően rendesen viselkedtek. Lili ma este masszázs után, kinézte magának az olajos flakont és elkúszott érte. ELŐRE! És közben kétszer négykézlábra állt. De jó lenne, ha itthon is lehetőségünk lenne reggeli után és vacsora előtt egy-egy órát „úszni”! 2008. 04. 13 11-kor elindultunk… Meiszter család 2008. 04. 11. Dorka Tegnap délután jártunk a kórházban, anya Simon doktor bácsit kereste, de nem találta meg. Meglátogattuk a nővérkéket és összefutottunk a Deák doktorral (Gyuri doktor), aki már meg sem ismert minket, mert akkorát nőttünk. Mindenki azt mondta, hogy szépek vagyunk. Délelőtt telefonált a tornás Judit néni, hogy váratlanul el kellett utaznia, így nem mentünk tornára. Bevallom nem szomorkodtam… Lili Mától öt teljes nap apával! Szuper lesz… Anya Összepakoltam! Tetőcsomagtartó v. utánfutó (esetleg tetőcsomagtartó és utánfutó) kellene. Ha ezt mind belegyömöszöljük a kocsiba, kész csoda lesz. Pedig van ám, amiről lemondtam. (nem sok) Közben persze ma rengeteg látogatónk lesz még és szomszéd nénitől kaptam friss, garantáltan vegyszermentes salátát, tehát közben salátafőzeléket főzök, mosok, Attila pedig felépítette az állványt és tetőt szerel… Vajon most tényleg eljutunk az indulásig? 2008. 04. 10. Anya Kilenc óra múlt, reggel óta zöldséget pucolok, már megy a pároló, takarítok közben és már másodszor megy a mosógép, vasárnapig nagyon sok a dolgom. Csajok mindjárt tízóraiznak, előtte torna és vasalnom is kellene. Az a jó az amerikai konyhában, és a kerekes járókában, hogy a lakásnak arra a pontjára tolom a csajokat, ahol éppen dolgom van és házimunka közben remekül lehet mondókázni. Szerencsémre szeretnek a járókában, és amíg a látóterükben vagyok nincs is semmi gond, némi testvéri viszálykodást leszámítva. Tegnap kiderült, hogy nem is annyira szadik a gyakorlatok, Dorka itthon sírás nélkül, simán megcsinálja. Dorka is megindult hátrafelé, feltolja a kis fenekét az ég felé és ellöki magát a kezével. Mint egy kis hernyó hátramenetben. Itt volt ma a védőnő, mivel nem ma számítottam rá, a csengetésre nem mentem ki, mert éppen állt a bál és gondoltam majd dob be a postás cetlit. Erre csörög a telefonom, hogy ha itthon vagyunk, engedjem be, mert itt áll a ház előtt. Elkezdhetünk husit enni. Miután nem vártam, megtekinthette a kuplerájt. Szerintem úgy lenne igazságos, ha egy nap minimum 36 órából állna kisgyerekkel, vagy anyukák az első két évben kibírnák alvás nélkül. Akkor talán naprakész lennék…vagy nem? 2008. 04. 09. Dorka 6830 g vagyok, lassan, de biztosan közelítek a hét kilóhoz. Mostanában nem eszem olyan jól, mert zavar a fogam, főleg a kanalazásban, de az étvágyam sem az igazi. Lili 7130 g lettem, Dorka lehet, hogy lekőröz, mert mióta ilyen mozgékony lettem, nem hízok olyan ütemben, mint előtte. Pedig ugyanannyit eszem, néha többet is. Doktor néni azt javasolta anyának, hogy nyugodtan adjon kétszer főzeléket, mert két hete minden nap hajnali négykor keltettem (enni nem adott hatig), így most uzsonnára is főzeléket kapunk. Úgy látszik bejött, mert ma is hatig aludtam. Anya Mai séta alkalmával kellemes élmény ért. Egy kedves idős házaspár állított meg, hogy megnézzék a lányokat. A bácsi egyből eltalálta, hogy hét hónaposak (volt már, aki megkérdezte, hogy két hónaposak ugye?) a néni pedig megjegyezte, hogy nem is látszik rajtam, hogy anyuka vagyok, mert olyan vagyok, mint egy kislány. Jó egészséget kívántak és mentek tovább, nekem meg lett egy jó napom! Persze Ati rögtön mondaná, hogy biztos rövidlátó volt v. hogy vannak kövér kislányok is… 2008. 04. 08. Dorka Ma aztán jó hosszú napunk volt, egy csomót utaztunk és mindenki minket macerált. Péntek óta nagyon rossz a kedvem, szóval ordítottam most is rendesen. Doktor néni szerint szép erőteljes sírásom van. Apának erről más a véleménye… Lili Tegnapra lett két fogunk, Dorkának és nekem, csak annyi a probléma, hogy mindkettő Dorkánál van, de legalább nem nekem fájt, amikor kibújtak. Gézengúznál megdicsértek, hogy nagyon ügyes kislány vagyok! Anya (a padlón) Tudtam én is, hogy nem teljesen úgy fejlődik Dorka, ahogy kellene, de a neurológus szájából hallani azért elég lesújtó volt. Mikor kikerültünk a kórházból, azt gondoltam, hogy ha hordjuk őket korai fejlesztésre, tornázunk itthon, akkor szépen fel fognak zárkózni a kortársaikhoz. Most kicsit át kell állnom az új helyzetre. Persze nincsen (talán) olyan nagy baj, egyelőre tornáznunk kell tovább, három hónap múlva újabb kontroll. Vélemény: „tónusszabályozási zavar, nehezített, éretlen motoros fejlődés. A visualis észlelés jelentősen fejlődött” Doktornő szerint jobb oldala gyengébb (lehet a kamratágulat miatt) és a kifelé rotált váll- és medencetartás nehezíti a mozgás kivitelezést. Erősítenünk kell a nyak és hasizmokat. Szóval úgy néz ki, hogy mégsem tudunk megválni a Gézengúztól… Ráadásul újabb szadi feladatokat kaptunk. A gyerekkel együtt bőgtem én is majdnem. Mert az egy dolog, hogy végignézem, hogy Dévényen „kínozzák” őket, de hogy én csináljam… Persze muszáj lesz, hiszen szüksége van rá, valahogy majd erőt veszek magamon. Csak hát egy anyának az lenne a dolga, hogy simogasson… Dorkának neurohydroterápiára is szüksége lenne, nekünk meg egy amcsi nagybácsira… 2008. 04. 07. Dorka Jó sokat sétáltunk hétvégén, vasárnap kétszer is, mert még fürcsi előtt is szép idő volt, és mivel otthon semmivel sem lehetett lekötni, apa kitalálta, hogy tologassanak egy kicsit a jó levegőn. Szombaton meglátogattuk mindkét dédinket, a papi éppen ebédelt, így mi is megéheztünk, pedig még nem volt kajaidő. Még jó, hogy anya készült vészhelyzetre is. Lili Vasárnap elmentünk megnézni a kacsákat a vidámparki tóra, hát én inkább a szemhéjamat nézegettem belülről. Szép volt! Apa lefényképezte nekem a kacsákat, hogy itthon meg tudjam nézni… Anya Hétvége rémálom volt, Dorka rengeteget sírt! Ma délelőtt vettem észre, hogy alul két foga is jön egyszerre szegénykémnek, ezért volt a hiszti. Érdekes, hogy eddig mindig az volt az első, nyügi esetén, hogy nyúltam a szájukba, de sosem volt ott semmi, most meg eszembe sem jutott megnézni. Attila vasárnap délután már inkább a kertben tevékenykedett, nem bírta az ordítást… Mai Dévény-t egész jól bírta mindkét nőci, csak a váll-kar résznél volt bömbi. Ági szerint Dorka is napokon belül át fog fordulni. Holnap Gézengúz neurológiai kontroll, már ha rendeződik drága szép fővárosunkban a közlekedési helyzet és eljutunk a Cseppek -házáig. Remélem, nem mondanak semmi rosszat, kicsit félek… Ma nagy bátran ismét céklát ebédeltettem a csajokkal, hát lesz dolga a Vanish-nek. Lilinek hála mindketten simán befértünk volna valami jó tunkolós horrorba statisztálni. Az hagyján, hogy a saját orrát leeszi, de hogy az enyémet is, azért az már túlzás. Viszont, hála a tornának ebéd után két órát aludtak egyfolytában. 2008. 04. 04. Dorka Ma gesztenyefőzeléket ettünk, nagyon finom. Móron viszont úgy ordítottam, hogy 20 perc után befejeződött a kezelésem, viszont dühömben egész jól másztam. Kicsit köhögök és folyik az orrom. Lili Gesztenye nekem is ízlett, tornán egyébként nagyon ügyes voltam, alig sírtam és minden feladatot megcsináltam. Holnap apa repülni megy, ha jó idő lesz, mi pedig meglátogatjuk a dédipapát. 2008. 04. 03. Dorka Tegnap voltunk viszonozni Csilláék látogatását, megnéztük Levikét és a kis Petit. Levi pont akkora méretileg, mint én, de korban csak feleakkora. Most akkor én vagyok kicsi, vagy ő nagy? Lili Megnéztem magamnak Petikét, de sajnos őt jobban érdekelte a számítógép, mint én. Na, ebből sem lesz szerelem. Mindegy, én meg elfoglaltam magam egy szép színes párnával. Anya Bár a védőnő szerint a lányokat még nem zavarja, hogy ha egy hétig krumplin élnek, azért gondoltam csempészek némi változatosságot a „színtelen” kaják közé. Mert ugye a színesek (répa, sütőtök) között szünetet kell tartani, hogy ne fogja meg a kis bőrüket. Szóval a krumplit ki lehet váltani gesztenyével. Igen ám, de honnan veszel ilyenkor gesztenyét?!? Nyomozásba ke