A "Sárvíz Kistérség" Fejér megye közepén a Mezőföld tíz községe: Aba, Cece, Csősz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres, Seregélyes, Soponya és Tác szövetségével jött létre. Ezek a települések akkor valójában három statisztikai kistérséghez, a székesfehérvári-, a sárbogárdi-, és az enyingi kistérséghez tartoztak.

2004. január 1-től jött létre Abai Kistérség néven a fenti települések részvételével új statisztikai kistérség. Ehhez - a földrajzi határvonalak összefüggésének hiánya miatt - nem csatlakozhatott Sáregres és Cece, azonban ekkor csatlakozott Sárosd.

A spontán módon, a települések által önállóan szervezett, nem statisztikailag kialakított térség az Abán, a térség legnépesebb (4300 fős) községében megindult nagy hatású, tudatos közösségszervező településpolitika biztatásával létrejött kezdeményezésen alapult.

1991-től a Sárvíz Kistérség településein működő egyesületek ismerkedni kezdtek egymással, együtt szerveztek ünnepeket, találkozókat és eseményeket a sport, a kultúra, a helyi hagyományok területén, melyben már négy falu lakossága közösen részt vett. 1994-től a "négyek" (Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Soponya) önkormányzatai megkötötték a kistérség első szerződéseit, melyekben elkötelezték magukat az ünnepek, a kultúra, az oktatás, az önkormányzati ügyintézés, az infrastrukturális beruházások, a közös érdekvédelem és más egyéb, a településeket érintő területeken való szoros együttműködésre. Az első Sárvíz szerződés még csak a kulturális kapcsolatok bővítéséről szólt, a második Sárvíz szerződéssel a települések előre felkészültek a kormányzatnak a kistérségi együttműködéseket támogató politikájára. A kistérség 2003-ra tíz tagúvá bővült, eleddig utolsóként Cece és Seregélyes csatlakozott.

2004-ben aztán megvalósult a statisztikai kistérséggé válás célkitűzése, azonban az első sorokban vázolt okok folytán a Sárvíz Kistérség továbbra is funkcionális programtérségként működik.

A szerződések nyomán sok minden megvalósult a közös tervekből. Csak néhányat kiemelve a sokaságból: kialakult a helyi iskolákat kiegészítő, a helyi hagyományokat kutató és fenntartó művészeti alapiskolák szakmailag és gazdaságilag is egymást támogató kistérségi hálózata, mely a térségen kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A civil szervezetek és alapítványok száma ugrásszerűen megnövekedett (településenként 8-20 aktív egyesület, csoporttal). A gazdasági eszközök megosztásával közös vízbázisok épültek, illetve szennyvíztisztító van tervben, valamint összekötő utak létesültek Aba - Bodakajtor és Aba - Soponya és Soponya-Kisláng között.

A szerződésekben megkötött egyenrangú kapcsolatrendszer a térség minden falujának biztosítja a garanciát arra, hogy a közös döntésekben mindenki szava egyformán számítson; ne alakuljon ki az egyoldalú centrum periféria viszony. A közös terheket mindenki, de csak arányosan viselheti. Tehát a Sárvíz - menti településeken nem egyedi akciókra irányult a kistérség szervezés, hanem a helyi demokráciának a helyi autonóm közösségekből kiinduló spontán önszerveződésének támogatására.

2001-ben a Sárvíz "települési szerveződés" túllépett a szerződéses együttműködés keretein. A települések önálló önkormányzati területfejlesztési társulást, tanácsot hoztak létre, mely minden korábbinál átfogóbb és összehangoltabb együttműködést eredményezett.

2003-ban a települések közösen létrehozták a Sárvíz Területfejlesztési Társulás munkaszervezetét, hasonló nevű közhasznú társaság (Kht) formájában. Ennek legfontosabb feladatai: kistérségi fejlesztési és operatív programok kidolgozása és utógondozása, források feltárása és bevonása a kistérségi programok megvalósításába, kistérségi információs hálózat létrehozása és karbantartása

Már 2000-ben megindult az intenzív kistérségi programozás. A települések - állami források bevonásával - jelentős összegeket áldoztak a kistérség jövőjének felvázolására. Számos koncepció, stratégia, majd ezeket lebontva program és projekt született ebben az időszakban. Ez a munka ma is tart. A Sárvíz Kistérség egyre tudatosabb fejlesztésének mérföldköve a közigazgatási reform, mely helyben is lehetőséget adott a fő célkitűzés, az önálló, hagyományalapúm, intelligens kistérség megteremtésére. A települések vezetése már akkor egyöntetűen nyilvánította ki, hogy a Sárvíz Kistérség jövőjét mint önálló statisztikai kistérségét képzeli el.

A Sárvíz Kistérség valójában tájegységi alapon, valamint már működő infrastrukturális, kulturális kapcsolatok alapján szerveződött meg. Túl az egyes települések infrastrukturális fejlődésén, kibontakozni és megszilárdulni látszik egy olyan alulról induló szerveződés, amely korszerű, térségi szemléletben fogalmazza meg a távlati fejlődés fenntarthatóságának elemeit.

Olyan fejlődés indult el itt, amely radikálisan megváltoztatta egy mikro-régió arculatát, amely valós, alulról szervezett folyamat alapján olyan kistérségi együttműködési rendszert hozott létre, amely talán országos szinten is mintaszerűnek értékelhető.

A Fejér megye kistérségeit megjelenítő képen jól látható, hogy a Sárvíz Kistérség létrejötte jelentősen megváltoztatja azt a képet, mely a régi járási rendszer átöröklött viszonyait tükrözi. Székesfehérvár kistérsége, mely jóval nagyobb a megye más kistérségeinél, szétszakadása természetes folyamat. A megyei jogú város "felfelé húzza" a kistérség statisztikai mutatóit, miatta a kistérség nem számít elmaradottnak. A valóságban a déli területek településeivel kezdődik az ország legnagyobb belső perifériája. Ezek a települések csak együttesen oldhatják meg problémáikat.

Az önálló statisztikai kistérség státuszának elnyerésével teljessé válik az elmúlt évtizedek felülről vezérelt fejlesztési mintáitól való elszakadás ez európai uniós fejlődési modellek felé.

A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG ÉS KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK

Ennek a térségi szerveződésnek egyik leglátványosabb eredménye a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet létrehozása és eddigi fejlődése.
A 26/1997 (VIII.1.) KTM rendelettel létrehozott Tájvédelmi Körzet a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága felügyelete alatt áll, jellegéből adódóan célterülete lehet egy komplex, nemzetközi mércével mérhető területhasználati rekonstrukciónak.

A program fő elsődleges célkitűzése a fenntartható tájhasználat rendszerének a kialakítása az agro-ökológiai és agro-ökonómiai potenciálra alapozva.
A kistérség természeti- táji érték színvonal alapján országosan jegyzett kulturális örökség célterület.

Jelenleg készül a kistérség, ill. az ökofolyosó részletes, 1:10000 léptékű, minden egyes földtáblára kiterjedő teljes agro-ökológiai és agro-ökonómiai vizsgálata, adatbázisának felállítása.

A SÁRVÍZ KISTÉRSÉG - TERÜLETFEJLESZTÉSI SZEMPONTOK

A terület gyengén iparosodott, infrastruktúrájának kiépítettsége hiányos a települések szerkezete erősen megosztott. A nagyvállalatok kihelyezett részlegei megszűntek, illetve jelentős létszámleépítést hajtottak végre. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent. A munkanélküliségi ráta tartósan meghaladja a 16%-ot.

A térségben jelentős mértékű (400-500 ha) a belvíz sújtotta terület, melyek gyenge minőségűek és átlagban nem érik el a 20 AK értéket. A belvizes, főként szántó művelési ágú területeket szükséges kivonni a művelési ágból és egyéb jellegű, gazdaságos, hozzáadott értéket produkáló hasznosítását kell megvalósítani.

A Sárvíz Kistérség fő vízfolyásai: a Séd - Gaja - Nádor - Malom - Sió csatornák egymással összekapcsolódó rendszere a Bakonytól a Mezőföldön át a Gemenci erdőig húzódik. Hossz-keresztmetszetének valamivel több, mint 50%-ával tájvédelmi-, vagy természetvédelmi körzeteken halad át. Szennyezésének forrásterülete a délkeleti Bakony bányavidékei, a fűzfői ipari régió, Veszprém, Székesfehérvár, illetve a vízrendszer-menti települések. A szennyezés a természet- és tájvédelmi területeken kívül érinti az ország legjobb minőségű talaján folyó mezőföldi mezőgazdaságot és a környező települések vízellátását is. A vízfelhasználás döntően mezőgazdasági, illetve a csatorna teljes hosszán végighúzódó tórendszerek feltöltéséhez (halgazdálkodás) kapcsolódik.

A szennyezettség ellenére működik a Sárréti Tájvédelmi Körzet Székesfehérvár környékén, a Nádor csatorna mentén, illetve 1996-ban alakult a Rétszilasi Tavak Tájvédelmi Körzet. 1997-ben pedig a Sárvíz Völgye Természetvédelmi Terület.

Országos és megyei szintű kapcsolódási pontok

1. A területre vonatkozó országos rendszer szerinti besorolások a következők:

A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló 19/1998. (II.4.) Korm. rendelet Melléklete alapján a Sárbogárdi térség (Sáregres, Sárbogárd, Sárkeresztúr, Sárszentágota) társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott térség, tartós munkanélküliséggel sújtott térség, az Enyingi térség (Kálóz) társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott térség.

A társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 219/1996. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 215/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet Melléklete alapján Sárszentágota társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott település, valamint Soponya az országos átlagot 1,5-szeresen meghaladó munkanélküliségű település.

Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 35/1998. (III. 20.) OGY határozat alapján, a térséget érintő programja környezetgazdálkodás területén a kritikus vízgazdálkodási helyzetek kezelése láp miatt védett területeken (Sárrét, Sárvíz).

A Rétszilasi-tavak Természetvédelmi terület létesítéséről szól a 25/1996. (X. 9.) számú KTM rendelet.

A Sárvíz-völgye Tájvédelmi körzet létesítéséről szól a 26/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet.

2. Fejér Megye Területfejlesztési koncepciójáról szóló 26/1997. (XI.25.) sz. határozat ajánlásai:

A megyei potenciális kistérségeihez (Sárvíz és melléke) rendelt fejlesztési programok:

A turizmus adottságainak kiszélesítése.

A mezőgazdasági termékek feldolgozottság szintjének növelése, a megyei termékprogram.

Kistérségi együttműködések és a helyi gazdaságfejlesztés támogatása.

Környezetgazdálkodás és természetvédelem, településértékek megóvása.

A kistérség északi részén felerészben Székesfehérvárhoz kapcsolódva a Wiggins Group nemzetközi Air Cargo reptér létesítését tervezi. A beruházóval jelenleg folyamatban van a szerződéskötés. Ez a beruházás meghatározza Aba és a kistérség jövőjét és számos projekt elindítására ad lehetőséget.

A Sárvíz Kistérség településeinek közösen megfogalmazott jövőképe és küldetése a következő:

A Fejér megyei Sárvíz Kistérség 2003 és 2010 között egyszerre váljon négy tartalom -
hagyományalapú,
természet- és környezetbarát,
tudásközpontú,
intelligens közigazgatású és munkamegosztású kistérség
- együttes megvalósításának funkcionális szerveződésévé és működési mintájává.